Salétromossav

A salétromossav (HONO vagy HNO₂) a nitrogén egyik oxosava, savanhidridje a dinitrogén-trioxid (N₂O₃). Színtelen, szúrós szagú folyadék, egyértékű, középerős sav. Tiszta állapotban még nem állították elő, de híg vizes oldatban és alacsony hőmérsékleten jól ismert és fontos reagens.

Kémiai tulajdonságai

A salétromossav bomlékony vegyület. A bomlás melegítés hatására is végbemegy, de akár homok vagy üvegszilánk is kiválthatja. A bomlás termékei a salétromsav, a víz és a nitrogén-monoxid.

$\mathrm{3}\mathrm{H}\mathrm{N}{\mathrm{O}}_{\mathrm{2}}\mathrm{\to }\mathrm{H}\mathrm{N}{\mathrm{O}}_{\mathrm{3}}\mathrm{+}\mathrm{2}\mathrm{N}\mathrm{O}\mathrm{+}{\mathrm{H}}_{\mathrm{2}}\mathrm{O}$

A képződő nitrogén-monoxid reakcióba lép a levegő oxigénjével, és vörösbarna színű nitrogén-dioxiddá oxidálódik. A képződő nitrogén-dioxid miatt viselkedhet különösen a töményebb salétromossav oxidálószerként.

Köztes oxidációs állapotú vegyület, ezért oxidáló és redukáló hatású is lehet. Enyhe oxidálószer, a jodidiont jóddá oxidálja. A reakciója hidrogén-jodiddal a következő:

$\mathrm{2}\mathrm{H}\mathrm{I}\mathrm{+}\mathrm{H}\mathrm{N}{\mathrm{O}}_{\mathrm{2}}\mathrm{\to }{\mathrm{I}}_{\mathrm{2}}\mathrm{+}\mathrm{2}\mathrm{H}\mathrm{N}{\mathrm{O}}_{\mathrm{3}}\mathrm{+}\mathrm{2}\mathrm{N}\mathrm{O}$

A kén-hidrogént kénné oxidálja, ammóniával reagálva nitrogénné alakul.

$\mathrm{H}\mathrm{N}{\mathrm{O}}_{\mathrm{2}}\mathrm{+}\mathrm{3}{\mathrm{H}}_{\mathrm{2}}\mathrm{S}\mathrm{\to }\mathrm{3}\mathrm{S}\mathrm{+}\mathrm{N}{\mathrm{H}}_{\mathrm{3}}\mathrm{+}\mathrm{2}{\mathrm{H}}_{\mathrm{2}}\mathrm{O}$

$\mathrm{N}{\mathrm{H}}_{\mathrm{3}}\mathrm{+}\mathrm{H}\mathrm{N}{\mathrm{O}}_{\mathrm{2}}\mathrm{\to }{\mathrm{N}}_{\mathrm{2}}\mathrm{+}\mathrm{2}{\mathrm{H}}_{\mathrm{2}}\mathrm{O}$

Viselkedhet redukálószerként is, ekkor salétromsavvá oxidálódik. A kálium-permanganátot például redukálja. Az aromás aminokat diazóniumsókká alakítja, ezért szerves festékek előállítására használják.

Sóképzés

Egyértékű savként viselkedik.

$\mathrm{H}\mathrm{N}{\mathrm{O}}_{\mathrm{2}}\mathrm{+}{\mathrm{H}}_{\mathrm{2}}\mathrm{O}\mathrm{\to }\mathrm{N}{O}_{\mathrm{2}}^{\mathrm{-}}\mathrm{+}{\mathrm{H}}_{\mathrm{3}}{\mathrm{O}}^{\mathrm{+}}$

A salétromossav sói a nitritek, ezek Sablon:Chem (nitrit) aniont tartalmaznak, általában vízben oldhatóak. A természetben gyakoriak, legnagyobb jelentősége a tartósítószerként használatos nátrium-nitritnek (NaNO₂) van. Vizes oldatuk többnyire lúgos kémhatású, mert a nitrition protont képes felvenni a vízmolekuláktól.

$\mathrm{N}{O}_{\mathrm{2}}^{\mathrm{-}}\mathrm{+}{\mathrm{H}}_{\mathrm{2}}\mathrm{O}\mathrm{\to }\mathrm{H}\mathrm{N}{\mathrm{O}}_{\mathrm{2}}\mathrm{+}\mathrm{O}{\mathrm{H}}^{\mathrm{-}}$

A nitritek mérgező hatásúak, mert a vér hemoglobinját methemoglobinná alakítják.

Előállítása

A dinitrogén-trioxid vízben oldva salétromossavat ad, de mivel a savanhidrid is igen ritka (már -10 °C felett bomlik), ezért a salétromossav legkönnyebben a sójából (például nátrium-nitritből) szabadítható fel, kénsavval.

Előfordulása

A salétromossav a természetben kis mennyiségben fordul elő, sói viszont nagymértékben megtalálhatóak.

Felhasználása

A salétromossavat a szerves vegyiparban alkalmazzák az azofestékek gyártásakor. A reakcióját kálium-permanganáttal az analitikai kémiában használják térfogatos elemzésekre.

Források

• Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
• Nyilasi János: Szervetlen kémia