Nitrogén-monoxid
A nitrogén-monoxid színtelen, vízben rosszul oldódó gáz, szervetlen vegyület. Folyékony halmazállapotban színtelen, melyet sok helyen tévesen kék színűnek említenek. Az esetleges kék színt a nyomokban jelenlevő dinitrogén-trioxidtól kapja,[1] szilárd halmazállapotban színtelen. Párosítatlan elektront tartalmaz, ezért paramágneses tulajdonságú.[2]
Kémiai tulajdonságai
Közönséges hőmérsékleten a levegő oxigénjével azonnal vörösbarna színű nitrogén-dioxid keletkezik belőle. Párosítatlan elektront tartalmaz.
Telítetlen vegyület, emiatt a reakciókészsége nagy. Klór hatására nitrozil-kloriddá alakul:
Ha oxigén jelenlétében tömény kénsavban nyeletik el, nitrozil-kénsav képződik.
Előfordulása
A természetben villámcsapások hatására a nitrogén reakcióba lép az oxigénnel, és nitrogén-monoxid keletkezik. Ezt azonban a légkör oxigénje nitrogén-dioxiddá oxidálja. A nitrogén-dioxid víz hatására salétromossavvá és salétromsavvá alakul. Ezért nagy viharok alkalmával kis mennyiségű salétromossav és salétromsav is kerül a levegőbe és az esővízbe.
Előállítása
Előállítása történhet kb. 30%-os töménységű salétromsav és fémréz reakciójával, vagy ammóniagáz oxidációjával 700 °C körüli hőmérsékleten.
Élettani szerepe
Sablon:Bővebben Az emlősök testében fontos neurotranszmitter. A baktériumok, a növények, gombák és állatok sejtjeiben is keletkezhet, fontos szabályozó szereppel rendelkezik olyan folyamatokban mint pl. antibiotikum-rezisztencia kialakulása, ATP-termelés és sejtlégzés, apoptózis, fotoszintézis, fagocitózis, sejtmozgás; mikorrhiza-növény szimbiózis illetve gomba-alga szimbiózis létrejötte.[3]
Jegyzetek
Sablon:Csonk-kémia Sablon:Nemzetközi katalógusok Sablon:Portál
- ↑ N. N. Greenwood, A. Earnshow: Az elemek kémiája II. 604. o.
- ↑ Sablon:Cite book
- ↑ Rőszer, T (2012) The Biology of Subcellular Nitric Oxide. Springer, Sablon:ISBN