Rubídium-hidrid
A rubídium-hidrid rubídiumból és hidrogénből álló kémiai vegyület, képlete RbH. Előállítása fém rubídium és hidrogéngáz reakciójával történik. Mint alkálifém-hidrid már gyenge oxidálószerekkel is reakcióba lép. Redoxireakcióba lép klórral és fluorral, melynek során nagy mennyiségű hő fejlődik. Hevesen reagál a vízzel és a levegővel, ezért tárolásánál vigyázni kell, hogy ezekkel ne érintkezzen.
Előállítása
Előállítható rubídium és hidrogén reakciójával:[1]
vagy rubídium-karbonát és magnézium hidrogén áramban való hevítésével is:[2]
Tulajdonságai
Kristályai köbösek, elemi cellája négy ionpárt tartalmaz.[3]
Vákuumban hevítve elemeire bomlik. Rendkívül reaktív vegyület. Vízzel reagálva rubídium-hidroxid és hidrogén keletkezik belőle:[3]
Hidrogén-kloriddal reakcióba lépve rubídium-klorid és hidrogén jön létre:[3]
Szén-dioxiddal reagálva rubídium-formiátot képez:[1]
Kis nyomáson kén-dioxiddal reagálva rubídium-ditionittá alakul:[1][4]
Elemi fluorral reagálva hidrogén-fluorid és rubídium-fluorid keletkezik belőle. Elemi klór a fluorhoz hasonlóan meggyújtja, azonban a fluorral ellentétben a reakció nem teljes, zöld színű, annak végén különböző sókból álló, zöld színű keverék marad vissza. Brómmal és jóddal az RbH kevésbé hevesen reagál.[4]
Folyékony ammóniával reagálva hidrogénfejlődés mellett rubídium-amid jön létre. A reakció szobahőmérsékleten gáz halmazállapotú ammóniával csak nagyon lassan megy végbe.[4]
Hevítés hatására az ólom(II)-oxidot ólommá, a réz(II)-oxidot rézzé redukálja, a reakciókban rubídium-hidroxid és víz is keletkezik.[4]
Jegyzetek
Fordítás
- ↑ 1,0 1,1 1,2 R. Abegg, F. Auerbach: Handbuch der anorganischen Chemie. Verlag S. Hirzel, Bd. 2, 1908. S. 425.Volltext
- ↑ J. W. Mellor: "A comprehensive treatise on inorganic and theoretical chemistry", Band 2, Verlag Wiley 1962, S. 2186. (Sablon:Google Buch).
- ↑ 3,0 3,1 3,2 Jean D'Ans, Ellen Lax: Taschenbuch für Chemiker und Physiker. 3. Elemente, anorganische Verbindungen und Materialien, Minerale, Band 3. 4. Auflage, Springer, 1997, Sablon:ISBN, S. 688 (Sablon:Google Buch).
- ↑ 4,0 4,1 4,2 4,3 H. Moissan: "Préparation et propriétés des hydrures de rubidium et de césium" in Compt. Rend. Hebd. 1903, 136, S. 587. Volltext