Rubídium-hidrid

A rubídium-hidrid rubídiumból és hidrogénből álló kémiai vegyület, képlete RbH. Előállítása fém rubídium és hidrogéngáz reakciójával történik. Mint alkálifém-hidrid már gyenge oxidálószerekkel is reakcióba lép. Redoxireakcióba lép klórral és fluorral, melynek során nagy mennyiségű hő fejlődik. Hevesen reagál a vízzel és a levegővel, ezért tárolásánál vigyázni kell, hogy ezekkel ne érintkezzen.

Előállítása

Előállítható rubídium és hidrogén reakciójával:

$\mathrm{2}\mathrm{R}\mathrm{b}\mathrm{+}{\mathrm{H}}_{\mathrm{2}}\mathrm{⟶}\mathrm{2}\mathrm{R}\mathrm{b}\mathrm{H}$

vagy rubídium-karbonát és magnézium hidrogén áramban való hevítésével is:

$\mathrm{R}{\mathrm{b}}_{\mathrm{2}}\mathrm{C}{\mathrm{O}}_{\mathrm{3}}\mathrm{+}\mathrm{M}\mathrm{g}\mathrm{+}{\mathrm{H}}_{\mathrm{2}}\stackrel{\mathrm{\Delta }}{\to }\mathrm{2}\mathrm{R}\mathrm{b}\mathrm{H}\mathrm{+}\mathrm{M}\mathrm{g}\mathrm{O}\mathrm{+}\mathrm{C}{\mathrm{O}}_{\mathrm{2}}\mathrm{\uparrow }$

Tulajdonságai

Kristályai köbösek, elemi cellája négy ionpárt tartalmaz.

Vákuumban hevítve elemeire bomlik. Rendkívül reaktív vegyület. Vízzel reagálva rubídium-hidroxid és hidrogén keletkezik belőle:

$\mathrm{R}\mathrm{b}\mathrm{H}\mathrm{+}{\mathrm{H}}_{\mathrm{2}}\mathrm{O}\mathrm{⟶}\mathrm{R}\mathrm{b}\mathrm{O}\mathrm{H}\mathrm{+}{\mathrm{H}}_{\mathrm{2}}\mathrm{\uparrow }$

Hidrogén-kloriddal reakcióba lépve rubídium-klorid és hidrogén jön létre:

$\mathrm{R}\mathrm{b}\mathrm{H}\mathrm{+}\mathrm{H}\mathrm{C}\mathrm{l}\mathrm{⟶}\mathrm{R}\mathrm{b}\mathrm{C}\mathrm{l}\mathrm{+}{\mathrm{H}}_{\mathrm{2}}\mathrm{\uparrow }$

Szén-dioxiddal reagálva rubídium-formiátot képez:

$\mathrm{R}\mathrm{b}\mathrm{H}\mathrm{+}\mathrm{C}{\mathrm{O}}_{\mathrm{2}}\mathrm{⟶}\mathrm{H}\mathrm{C}\mathrm{O}\mathrm{O}\mathrm{R}\mathrm{b}$

Kis nyomáson kén-dioxiddal reagálva rubídium-ditionittá alakul:

$\mathrm{2}\mathrm{R}\mathrm{b}\mathrm{H}\mathrm{+}\mathrm{2}\mathrm{S}{\mathrm{O}}_{\mathrm{2}}\mathrm{⟶}\mathrm{R}{\mathrm{b}}_{\mathrm{2}}{\mathrm{S}}_{\mathrm{2}}{\mathrm{O}}_{\mathrm{4}}\mathrm{+}{\mathrm{H}}_{\mathrm{2}}\mathrm{\uparrow }$

Elemi fluorral reagálva hidrogén-fluorid és rubídium-fluorid keletkezik belőle. Elemi klór a fluorhoz hasonlóan meggyújtja, azonban a fluorral ellentétben a reakció nem teljes, zöld színű, annak végén különböző sókból álló, zöld színű keverék marad vissza. Brómmal és jóddal az RbH kevésbé hevesen reagál.

$\mathrm{R}\mathrm{b}\mathrm{H}\mathrm{+}{\mathrm{F}}_{\mathrm{2}}\mathrm{⟶}\mathrm{R}\mathrm{b}\mathrm{F}\mathrm{+}\mathrm{H}\mathrm{F}\mathrm{\uparrow }$

Folyékony ammóniával reagálva hidrogénfejlődés mellett rubídium-amid jön létre. A reakció szobahőmérsékleten gáz halmazállapotú ammóniával csak nagyon lassan megy végbe.

$\mathrm{R}\mathrm{b}\mathrm{H}\mathrm{+}\mathrm{N}{\mathrm{H}}_{\mathrm{3}}\mathrm{⟶}\mathrm{R}\mathrm{b}\mathrm{N}{\mathrm{H}}_{\mathrm{2}}\mathrm{+}{\mathrm{H}}_{\mathrm{2}}\mathrm{\uparrow }$

Hevítés hatására az ólom(II)-oxidot ólommá, a réz(II)-oxidot rézzé redukálja, a reakciókban rubídium-hidroxid és víz is keletkezik.

$\mathrm{2}\mathrm{R}\mathrm{b}\mathrm{H}\mathrm{+}\mathrm{P}\mathrm{b}\mathrm{O}\mathrm{⟶}\mathrm{R}\mathrm{b}\mathrm{O}\mathrm{H}\mathrm{+}\mathrm{P}\mathrm{b}\mathrm{+}{\mathrm{H}}_{\mathrm{2}}\mathrm{O}$