Rubídium-klorid

Innen: testwiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Sablon:Chembox A rubídium-klorid egy kémiai vegyület, képlete RbCl. Az RbCl egy alkálifém-halogenid rendkívül sok különböző módon hasznosítják az elektrokémián át a molekuláris biológiáig. A kereskedelemben por alakban kapható.

Tulajdonságai

A rubídium-klorid vízben való oldhatósága a hőmérséklettől függően[1]
A rubídium-klorid oldhatósága különböző alkoholokban[2]
(g/l 25 °C-on)
Metanol 14,1
Etanol 0,78
1-propanol 0,15
1-pentanol 0,025

A rubídium-klorid higroszkópos vegyület. Olvadáspontja 718 °C. Vízben való oldhatósága csökken a hőmérséklet növekedésével.[1] Oldhatósága acetonban 0,0021 g/kg 18 °C. 37 °C-on 0,0024 g/kg.[2]

Standart entalpia ΔfH0298 = −430,86 kJ·mol−1,[3] szabad szabványos entalpiája ΔG0298 = −405,3 kJ·mol−1.[3]

Szerkezete

Gázfázisban az RbCl-ben az ionok közti távolság 2.7868 Å. Szilárdan a kötéstávolság 3.285 Å.[4] A szilárd RbCl-ben az ionok koordinációs száma nagyobb, mint gázként.[5]

A nyomástól és a hőmérséklettől függően a rubídium-kloridnak három különböző kristályszerkezete van.[6]

Nátrium-klorid (oktaéderes 6:6)

A NaCl kristályrács a leggyakoribb.[7] Rácsenergiája 3,2 kJ / mol. Ionok koordinációs száma 6. Köbös kristályszerkezetű.[5] Benne a rubídium kationok és a klorid anionok kocka alakú kristályrácsot alkotnak.

Törésmutatója nD = 1.4936. Kristályrácsának méretei a = 658,1 pm.[8]

Cézium-klorid (köbös 8:8)

Magas hőmérsékleten és nyomáson a rubídium-kloridnak (a NaCl és a KCl-hez hasonlóan) cézium-klorid kristályrácsa lesz. A kloridionok egy kockát alkotnak a kloridionokat veszik körül a rubídium kationok.[9] Ez a rubídium-kloridnak a legsűrűbb módosulata. A kockának nyolc csúcsa van, az ionok koordinációs száma is nyolc. Ez az RbCl-nek a legmagasabb koordinációs számú módosulata. Mivel az ionok sugara ennél a módosulatnál a legnagyobb, emiatt ebben a módosulatban a legnagyobb az ionok közti távolság.[7]

Szfalerit (tetraéderes 4:4)

A szfalerit módosulat rendkívül ritka, emiatt kevéssé ismert. Rácsenergiája az előrejelzések szerint körülbelül 40.0 kJ/mol.[5]

Szintézise

Leggyakrabban rubídium-hidroxid és sósav reakciójával állítják elő:[10]

RbOH(aq) + HCl(aq) → RbCl(aq) + H2O(l)

A rubídium-klorid higroszkópos vegyület ezért nem szabad hogy érintkezzen a légköri nedvességgel. Emiatt általában exikkátorokban tárolják kisebb mennyiségben és kereskedelmi forgalomban ilyen formában kapható.

Felhasználása

  • Kiváló non-invazív biomarker, mert jól oldódik vízben, könnyen bekerül az élőlények testébe ott miután ionokra esett a Rb+ ion helyettesíti a kálium ionokat.[11][12] Mivel a rubídium a kálium alatt van a periódusos rendszerben. Radioaktív izotópjával ellenőrizni lehet a szívizom vérellátását.
  • Ha a sejteket hipotóniás oldatba teszik és az oldathoz rubídium-kloridot adnak, akkor a fehérjék negatív töltésű DNS-hez kötődhetnek.[13]
  • A rubídium-kloridot használják antidepresszánsként, dózistartomány 180-720 mg.[14][15][16] Növeli a dopamin és noadrenalin szintjét illetve stimuláló hatású. Emiatt anargiás illetve apatikus depressziósok használják.[14]
  • Használják még fájdalomcsillapítóként és nyugtatóként.[17]

Fordítás

Sablon:Fordítás

Sablon:Fordítás

Források

Sablon:Reflist

  1. ↑ 1,0 1,1 R. Abegg, F. Auerbach, I. Koppel: "Handbuch der anorganischen Chemie", Verlag S. Hirzel, 1908, 2. Band, 1. Teil, S. 426ff. Volltext
  2. ↑ 2,0 2,1 Aterton Seidell: "Solubilities Of Organic Compounds Vol - I", S. 1429. Volltext
  3. ↑ 3,0 3,1 R. E. Dickerson, H. B. Gray, H.-W. Sichting, M. Y. Darensbourg: "Prinzipien der Chemie", Verlag Walter de Gruyter 1988, Sablon:ISBN, S. 976. (Sablon:Google Buch)
  4. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) Lide nevű lábjegyzeteknek
  5. ↑ 5,0 5,1 5,2 Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) Pyper nevű lábjegyzeteknek
  6. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) Kopecky nevű lábjegyzeteknek
  7. ↑ 7,0 7,1 Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) Shriver nevű lábjegyzeteknek
  8. ↑ Jean D'Ans, Ellen Lax: Taschenbuch für Chemiker und Physiker. 3. Elemente, anorganische Verbindungen und Materialien, Minerale, Band 3. 4. Auflage, Springer, 1997, Sablon:ISBN, S. 686 (Sablon:Google Buch).
  9. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) Wells nevű lábjegyzeteknek
  10. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) Winter nevű lábjegyzeteknek
  11. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) Hallonquist nevű lábjegyzeteknek
  12. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) McLean nevű lábjegyzeteknek
  13. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) New nevű lábjegyzeteknek
  14. ↑ 14,0 14,1 Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) isbn0-658-00291-0 nevű lábjegyzeteknek
  15. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) isbn0-911910-12-3 nevű lábjegyzeteknek
  16. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) isbn1-58890-299-4 nevű lábjegyzeteknek
  17. ↑ H. Erdmann: Lehrbuch der anorganischen Chemie, S. 300, 1900, Verlag F. Vieweg und Sohn
A lap eredeti címe: „https://hu.wiki.beta.math.wmflabs.org/w/index.php?title=Rubídium-klorid&oldid=3100”