Propén

Innen: testwiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Sablon:Chembox

A propén (elavult[1] nevén propilén) az alkének közé tartozó szerves vegyület. Összegképlete C3H6. Molekulája egy kétszeres kötést tartalmaz. Színtelen, szagtalan, gyúlékony gáz. Vízben rosszul oldódik, a levegővel robbanóelegyet alkot. Iparilag főként kőolaj vagy földgáz hőbontásával, krakkolásával nyerik. Fontos vegyipari alapanyag, propénből gyártják a polipropént, egy elterjedt műanyagot, de számos más vegyület gyártása is propénből indul ki.

Kémiai tulajdonságai

A propén molekulája kétszeres kötést tartalmaz, a vegyület addíciós reakciókra hajlamos. A klórozása gyökös mechanizmus szerint játszódik le. Azonban a propén a klórral nemcsak addíciós, hanem (főként magasabb hőmérsékleten) szubsztitúciós reakcióba is léphet, ekkor allil-klorid keletkezik.

CH2=CHCH3+Cl2CH2=CHCH2Cl+HCl

Oxidáció hatására először akroleinné, majd akrilsavvá alakul (az akrilsav fontos kiindulási anyag a műanyagiparban). Ammónia jelenlétében végzett oxidációval akrilnitrillé alakítható, amelyet szintén a műanyagipar alkalmaz.

CH2=CHCH3O2,NH3CH2=CHCN

Ha a propén vizet addícionál, izopropanol képződik, amelyből oxidációval acetont gyártanak.

Előállítása

A propént a kőolaj, illetve a földgáz egyes frakcióinak hőbontásával, krakkolásával[2] nyerik. Az ekkor keletkező krakkgázok egyik komponense. Laboratóriumban például izopropanolból nyerhető vízelvonással. Előállítható továbbá propán dehidrogénezésével, illetve oxidatív dehidrogénezésével.[3][4]

Felhasználása

A propénből nagy mennyiségben gyártanak polipropént, mely fontos poliaddíciós műanyag. A propén polimerizációját úgynevezett Ziegler–Natta-katalizátorokkal végzik, ezek például titánsók lehetnek. A polipropént többek között fóliák, csövek, lemezek készítésére használják. Emellett számos vegyület előállításának a kiindulási anyaga illetve köztiterméke a propén, például akrolein, akrilsav,[5][6][7] akrilnitril, izopropanol, aceton, butiraldehid.

Források

  • Bruckner Győző: Szerves kémia, I/1-es kötet
  • Furka Árpád: Szerves kémia

Hivatkozások

Sablon:Jegyzetek

Lásd még

Sablon:Szénhidrogének Sablon:Nemzetközi katalógusok Sablon:Portál

  1. Sablon:CitLib
  2. Hexene catalytic cracking over 30% sapo-34 catalyst for propylene maximization: influence of reaction conditions and reaction pathway exploration. Braz. J. Chem. Eng. [online]. 2009, vol.26, n.4 , pp.705-712. http://www.scielo.br/scielo.php?script=sci_arttext&pid=S0104-66322009000400009&lng=en&nrm=iso. ISSN 0104-6632.  http://dx.doi.org/10.1590/S0104-66322009000400009
  3. PROMOTING EFFECT OF Mo ON Pd / g-Al2O3 SUPPORTED CATALYSTS IN THE OXIDATIVE DEHYDROGENATION OF PROPANE. Dyna rev.fac.nac.minas [online]. 2011, vol.78, n.170, pp.159-166. http://www.scielo.org.co/scielo.php?script=sci_arttext&pid=S0012-73532011000600018&lng=en&nrm=iso
  4. Synthesis of two new Nickel and Copper- Nickel vanadates used for propane oxidative dehydrogenation. Rev.fac.ing.univ. Antioquia [online]. 2013, n.67, pp.137-145. http://www.scielo.org.co/scielo.php?script=sci_arttext&pid=S0120-62302013000200012&lng=en&nrm=iso>. ISSN 0120-6230
  5. The reaction network in propane oxidation over phase-pure MoVTeNb M1 oxide catalysts. Journal of Catalysis, 311, 369-385. http://pubman.mpdl.mpg.de/pubman/item/escidoc:1896844:6/component/escidoc:1896843/JCAT-13-716_revised_06Dec2013.pdf
  6. Surface chemistry of phase-pure M1 MoVTeNb oxide during operation in selective oxidation of propane to acrylic acid. Journal of Catalysis, 285, 48-60. http://pubman.mpdl.mpg.de/pubman/item/escidoc:1108560:8/component/escidoc:1402724/1108560.pdf
  7. Kinetic studies of propane oxidation on Mo and V based mixed oxide catalysts. http://pubman.mpdl.mpg.de/pubman/item/escidoc:1199619:5/component/escidoc:1199618/csepei_lenard.pdf