Ezüst-jodid

Az ezüst-jodid egy szervetlen vegyület, só. Képlete AgI. Sárga színű por. Vízben oldhatatlan (oldhatósága kisebb, mint az ezüst-bromidé), savoldatok sem oldják. Jól oldódik viszont a nátrium-cianid oldatában, és nátrium-tioszulfát-oldatban is feloldódik. Ekkor komplex vegyületek keletkeznek. Fényérzékeny vegyület.

Kémiai tulajdonságai

Fény hatására elbomlik, bomlásakor jód és ezüst keletkezik.

$\mathrm{2}\mathrm{A}\mathrm{g}\mathrm{I}\mathrm{\to }\mathrm{2}\mathrm{A}\mathrm{g}\mathrm{+}{\mathrm{I}}_{\mathrm{2}}$

Komplex vegyületeket képez az alkálifémek jodidjaival.

Előfordulása a természetben

A természetben megtalálható, mint ásvány. Az ásvány neve jodargirit.

Előállítása

Ezüst-nitrát-oldathoz valamilyen alkálifém-jodid-oldatot (például nátrium-jodid, kálium-jodid) adnak.

$\mathrm{A}\mathrm{g}\mathrm{N}{\mathrm{O}}_{\mathrm{3}}\mathrm{+}\mathrm{K}\mathrm{I}\mathrm{\to }\mathrm{A}\mathrm{g}\mathrm{I}\mathrm{+}\mathrm{K}\mathrm{N}{\mathrm{O}}_{\mathrm{3}}$

Ekkor először tejszerű oldat keletkezik, majd az ezüst-jodid sárga csapadékként leválik. A csapadékot kimossák, majd sötét helyen szárítják. Fényérzékenysége miatt sötétkamrában célszerű előállítani.

Felhasználása

Korábban a fényképészetben alkalmazták, de mára már az ezüst-bromid kiszorította. Az ivóvíz fertőtlenítésére és jégesők elhárítására is használják, de mennyisége nem haladhat meg egy bizonyos határértéket.

Források

• Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
• Nyilasi János: Szervetlen kémia