Kálium-jodid

A kálium-jodid (KI) egy kristályos só, amit a fényképészetben és a sugárkezelések során használnak. Fontos jodidforrás, mivel kevésbé nedvszívó (higroszkópos) mint a nátrium-jodid, ezért könnyebb vele dolgozni. Viszont erősen nedvszívó, ha kálium-karbonát, kálium-jodát vagy nátrium-jodid szennyezést tartalmaz. Kocka alakú kristályokat alkot. Színtelen vegyület, nagyon jól oldódik vízben. Metanolban jól, etanolban kevésbé jól oldódik.

Kémiai tulajdonságai

A KI hő vagy fény hatására vagy hosszabb ideig nedves levegőn állva megsárgulhat, mert a jodid jóddá oxidálódik.

A kálium-jodid oldat jódoldat készítésére használható, mert kálium-jodid oldatban a jód oldódik. Az oldatban a következő reakció játszódik le:

${\mathrm{I}}_{\mathrm{2}}\mathrm{+}{\mathrm{I}}^{\mathrm{-}}\mathrm{\rightleftharpoons }{I}_{\mathrm{3}}^{\mathrm{-}}$

A keletkező KI₃ vízben jól oldódik. Barna színű, bomlékony vegyület, könnyen jód szabadul fel belőle. A kálium-jodidos jódoldat, vagy más néven Lugol-oldat a legtöbb esetben úgy viselkedik, mintha a jód vizes oldata volna.

A kálium-jodid vizes oldatából a bróm vagy a klór elemi jódot tesz szabaddá. Erősen savas közegben klór hatására kálium-kloriddá és jód-monokloriddá alakul.

$\mathrm{K}\mathrm{I}\mathrm{+}\mathrm{C}{\mathrm{l}}_{\mathrm{2}}\mathrm{\to }\mathrm{K}\mathrm{C}\mathrm{l}\mathrm{+}\mathrm{I}\mathrm{C}\mathrm{l}$

A klóros víz a kálium-jodidot semleges kémhatású oldatban jódsavvá bontja el. Ha vizes oldatban ózonnal reagál, jód szabadul fel belőle:

$\mathrm{2}\mathrm{K}\mathrm{I}\mathrm{+}{\mathrm{O}}_{\mathrm{3}}\mathrm{+}{\mathrm{H}}_{\mathrm{2}}\mathrm{O}\mathrm{\to }{\mathrm{O}}_{\mathrm{2}}\mathrm{+}{\mathrm{I}}_{\mathrm{2}}\mathrm{+}\mathrm{2}\mathrm{K}\mathrm{O}\mathrm{H}$

Ha hidrogén-peroxiddal reagál, először jód és kálium-hidroxid keletkezik, majd a képződő kálium-hidroxid jelenlétében kálium-jodáttá oxidálódik.

$\mathrm{2}\mathrm{K}\mathrm{I}\mathrm{+}{\mathrm{H}}_{\mathrm{2}}{\mathrm{O}}_{\mathrm{2}}\mathrm{\to }{\mathrm{I}}_{\mathrm{2}}\mathrm{+}\mathrm{2}\mathrm{K}\mathrm{O}\mathrm{H}$

$\mathrm{3}{\mathrm{I}}_{\mathrm{2}}\mathrm{+}\mathrm{6}\mathrm{K}\mathrm{O}\mathrm{H}\mathrm{\to }\mathrm{K}\mathrm{I}{\mathrm{O}}_{\mathrm{3}}\mathrm{+}\mathrm{5}\mathrm{K}\mathrm{I}\mathrm{+}\mathrm{3}{\mathrm{H}}_{\mathrm{2}}\mathrm{O}$

Kálium-permanganát hatására semleges lúgos közegben szintén kálium-jodáttá oxidálódik.

Előállítása

Előállításakor először jódot oldanak kálium-hidroxid oldatban, majd a keletkező oldatot bepárolják. A reakcióban kálium-jodid mellett kálium-jodát is képződik, ezt szénnel való hevítéssel távolítják el.

$\mathrm{6}\mathrm{K}\mathrm{O}\mathrm{H}\mathrm{+}\mathrm{3}{\mathrm{I}}_{\mathrm{2}}\mathrm{\to }\mathrm{5}\mathrm{K}\mathrm{I}\mathrm{+}\mathrm{K}\mathrm{I}{\mathrm{O}}_{\mathrm{3}}\mathrm{+}\mathrm{3}{\mathrm{H}}_{\mathrm{2}}\mathrm{O}$

$\mathrm{2}\mathrm{K}\mathrm{I}{\mathrm{O}}_{\mathrm{3}}\mathrm{+}\mathrm{3}\mathrm{C}\mathrm{\to }\mathrm{2}\mathrm{K}\mathrm{I}\mathrm{+}\mathrm{3}\mathrm{C}{\mathrm{O}}_{\mathrm{2}}$

Felhasználása

A kősóhoz a golyva megelőzése céljából kis mennyiségű kálium-jodidot kevernek. Az analitikai kémia felhasználja kémszerként. Tömény kálium-jodid oldat ezüst-nitrát-nyomok eltüntetésére használható, mert a keletkező ezüst-jodid feloldódik a kálium-jodid fölöslegében.

Nukleáris baleseteknél az esetleg környezetbe kikerült radioaktív jód a táplálékláncba jutva feldúsulhat a pajzsmirigyben, ez megakadályozható kálium-jodid szedésével, mivel a nagy mennyiségben bevitt nem sugárzó jód csökkenti az egyéb forrásokból a szervezetbe bejutó potenciálisan radioaktív jód felhalmozódását.

Források

• Sablon:Cite book
• Sablon:Cite book