Nátrium-jodid

A nátrium-jodid egy szervetlen só, nátriumionokat és jodidionokat tartalmaz. Az összegképlete NaI. Színtelen, kristályos por. Nagyon jól oldódik vízben, 100 g vízben 20 °C-on 197 g, 100 °C on 303 g oldódik fel. Oldódik alkoholban is, 100 g etanolban 20 °C-on 43 g. A vizes oldat semleges kémhatású. Íze csípős, sós, kissé kesernyés. 65 °C alatt vizes oldatból két molekula kristályvízzel kristályosodik ki, dihidrátja válik ki. A vízmentes nátrium-jodid rácsa kockarács, a dihidrát rombos szerkezetű kristályokat alkot.

Kémiai tulajdonságai

Fény hatására lassan bomlik, megsárgul. A színt a kiváló jód okozza.

$\mathrm{4}\mathrm{N}\mathrm{a}\mathrm{I}\mathrm{+}{\mathrm{O}}_{\mathrm{2}}\mathrm{+}\mathrm{2}{\mathrm{H}}_{\mathrm{2}}\mathrm{O}\mathrm{\to }\mathrm{4}\mathrm{N}\mathrm{a}\mathrm{O}\mathrm{H}\mathrm{+}{\mathrm{I}}_{\mathrm{2}}$

Ha levegőn hevítik, kis mértékben bomlik és a kémhatása lúgos lesz.

Előállítása

A nátrium-jodidot a következőképpen állítják elő: Forró nátrium-hidroxid-oldathoz jódot adagolnak. A jód feloldódik a lúgoldatban, ekkor nátrium-jodid és nátrium-jodát keletkezik. Az oldatot bepárolják, majd a maradékot hevítik, így a nátrium-jodát is nátrium-jodiddá alakul.

$\mathrm{6}\mathrm{N}\mathrm{a}\mathrm{O}\mathrm{H}\mathrm{+}\mathrm{3}{\mathrm{I}}_{\mathrm{2}}\mathrm{\to }\mathrm{5}\mathrm{N}\mathrm{a}\mathrm{I}\mathrm{+}\mathrm{N}\mathrm{a}\mathrm{I}{\mathrm{O}}_{\mathrm{3}}\mathrm{+}\mathrm{3}{\mathrm{H}}_{\mathrm{2}}\mathrm{O}$

Felhasználása

A nátrium-jodidot a vegyiparban szerves jódvegyületek előállítására használják. A laboratóriumokban jód oldására, illetve vegyszerként alkalmazzák. A gyógyászatban a golyva kezelésére, illetve megelőzésére adagolják.

Talliummal adalékolva szcintillációs kristályokat készítenek belőle. Ezeket fotoelektron-sokszorozókkal kiegészítve szcintillációs számlálók érzékelőjeként használják.

Oldhatósága

Oldhatóság

Oldószer	A nátrium-jodid oldhatósága g NaI / 100 g oldószer, 25 °C-on
H2O	184
Cseppfolyós ammónia	162
Folyékony kén-dioxid	15
Metanol	62,5 – 83,0
Hangyasav	61,8
Acetonitril	24,9
Aceton	28,0
Formamid	57 – 85
Acetamid	32,3
Dimetilformamid	3,7 – 6,4

Források

Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret.