Nátrium-tioszulfát
A nátrium-tioszulfát (vagy hétköznapi nevén fixírsó, széksó) egy szervetlen vegyület, a tiokénsav nátriumsójának tekinthető. Színtelen, kristályos anyag. Kémiai képlete: Na2S2O3. Vízben jól oldódik. A tiszta nátrium-tioszulfát nem változik levegőn, de ha szennyezéseket tartalmaz, higroszkópos. Vizes oldatból 5 mól kristályvízzel (pentahidrát) kristályosodik. A pentahidrát képlete: Na2S2O3 · 5 H2O.
Kémiai tulajdonságai
Ha a nátrium-tioszulfát oldatához savat adnak, tiokénsav válik szabaddá. A tiokénsav elbomlik, finom eloszlású kén válik ki. Emiatt az oldat zavaros lesz. A tiokénsav bomlásának egyenlete:
A nátrium-tioszulfát a jódot megköti, nátrium-jodid (NaI) keletkezik, a nátrium-tioszulfát pedig nátrium-tetrationáttá (Na2S4O6) alakul.
A levegő szén-dioxidja hatására lassan elbomlik, a bomlásának termékei: kén-dioxid, kén-hidrogén és finom eloszlású kén. Klór hatására nátrium-szulfáttá alakul, emellett sósav és kénsav keletkezik.
Komplex vegyületeket képez a nehézfémek sóival. Ezek a komplexek általában vízben oldódnak. Ezüst-bromiddal a benne található tioszulfátionok a következőképpen reagálnak (ezt a reakciót a fényképészetben hasznosítják):
Erős oxidálószerekkel robbanásszerűen reagálhat,[1] de más körülmények között nem éghető. Hevítve elbomlik körülbelül 300 °C-on.[1]
Előállítása
A nátrium-tioszulfát akkor képződik, ha nátrium-szulfit oldatát kénnel forralják.
Melléktermékként keletkezik a kéntartalmú festékek gyártásakor, főként így nyerik.
Felhasználása
Az élelmiszeriparban antioxidánsként (E539), klóros vagy hipokloritos fehérítéskor a klórnyomok eltüntetésére használják. A klórnyomok eltüntetésére használt nátrium-tioszulfátot antiklórnak nevezik.
A fényképészetben a rögzítéshez vagy fixáláshoz használják. A fixálás az előhívást követő részfolyamat. Ekkor a film fényérzékeny rétegében maradt, el nem bomlott ezüst-bromid oldatot nátrium-tioszulfáttal oldják ki. Ekkor az ezüst-bromid a nátrium-tioszulfáttal egy komplex vegyületté alakul, ami vízben oldható. A fixálás után a filmet át kell mosni, mert a nátrium-tioszulfát elbomolhat és megsárgíthatja a filmet.
Az analitikai kémiában a jód mennyiségének meghatározására, az úgynevezett jodometriás titrálásokban alkalmazzák. A bányászatban az ezüst érceiből való kioldására használják. Cianidmérgezés esetén ellenméregként adják, mert a cianid a szervezetben a tioszulfát hatására kevésbé mérgező tiocianáttá (rodanid) alakul.
Források
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Nyilasi János: Szervetlen kémia