Alkohol-dehidrogenáz
Az alkohol-dehidrogenázok (ADH; Sablon:EC) dehidrogenázok csoportja, melyek számos élőlényben fordulnak elő, és az alkoholok aldehidekké vagy ketonokká való alakulását katalizálja a nikotinamid-adenin-dinukleotid (Sablon:Chem) NADH-vá való redukciójával. Az emberben és sok más állatban mérgező alkoholokat bontanak le, és részt vesznek hasznos aldehidek, ketonok és alkoholok létrehozásában különböző metabolitok bioszintézisével. Az élesztőben, a növényekben és sok baktériumban egyes alkohol-dehidrogenázok a fordított reakciót katalizálják az erjedés részeként, lehetővé téve állandó Sablon:Chem-tartalékot.
Fejlődése
Több élőlény összehasonlításából kiderült, hogy egy ADH-3-hoz hasonló glutationdependens formaldehid-dehidrogenáz lehetett az alkohol-dehidrogenázok közös őse.[1][2][3] Eleinte a formaldehid eltávolításának hatékony módja fontos volt, így megmaradt az ősi ADH-3, melyből mutációkkal kialakult a többi ADH.[2][3]
Az etanol cukorból való előállításának módja (mely az alkoholos italok előállításának alapja) feltehetően eleinte az élesztőben jelent meg. Bár ez energetikailag nem adaptív, de a más szervezeteknek toxikus mennyiségű etanol előállítása révén az élesztő hatékonyan elpusztíthatta versenytársait. Mivel a rothadó termés akár több mint 4% etanolt is tartalmazhat, az azt evő állatoknak ezt át kellett alakítaniuk. Erről korábban feltételezték, hogy az etanolaktív ADH élesztőn kívüli megmaradását magyarázza, azonban az ADH-3-nak fontos szerepe van a nitrogén-monoxid-jeltranszdukcióban.[4][5]
Az egyik alkohol-dehidrogenáz-peptidért felelős humán ADH1B gén szekvenálása több működő változatot mutat. Egy esetben egynukleotidos polimorfizmus (SNP) található, így az érett polipeptid 47. aminosava His vagy Arg. A His-változat a fenti reakciót hatékonyabban végzi el.[6] Az acetaldehidet acetáttá alakító enzim azonban változatlan, így a szubsztrátkatalízis eltérő mértékű, acetaldehid-növekedést, így sejtkárosodást okozva.[6] Ez védhet a túlzott alkoholfogyasztás és a -függőség ellen.[7][8][9][10] Egyes e mutáció okozta haplotípusok jobban koncentrálódnak Kelet-Kína körüli régiókban, ahol így alacsony az alkoholtolerancia és a -függőség.
Egy alléleloszlás és alkoholizmus közti korrelációt kereső tanulmány szerint a mutáció a rizstermesztés megjelenésével jelent meg Sablon:Szám–6000 évvel ezelőtt.[11] A rizstermesztő régiókban a rizst erjesztették is.[11] Eszerint a nagyobb alkohol-hozzáférhetőség alkoholizmushoz, alkohollal való visszaéléshez vezetett, csökkentve a rátermettséget.[11] A módosult allél hordozói kevésbé tolerálják az alkoholt, csökkentve a függés és a visszaélés esélyét.[6][11] E hipotézis szerint a His-változattal rendelkezők elég érzékenyek voltak az eltérő reproduktív sikerhez, s a megfelelő allélek a következő generációkhoz is továbbmentek. A klasszikus darwini evolúció szerint az Arg-enzimváltozat ellen van a szelekció az ezzel rendelkezők kisebb reproduktív sikere miatt. Ez növeli a His-változat valószínűségét a leginkább szelekciós nyomás alatt lévő régiókban. A His-változat eloszlása és gyakorisága a rizstermesztés elterjedését követi Ázsia belsőbb részeibe: a legtovább rizst termesztő területeken a His-változat gyakoribb.[6] A földrajzi alléleloszlás szerint az alacsonyabb reproduktív sikerű, vagyis az Arg-változatot hordozó emberekkel szemben van szelekció, akik érzékenyebbek voltak az alkoholizmusra.[12] Azonban az Arg-változat máshol való fennmaradása alapján e hatás nem túl erős.
Felfedezése

Először alkohol-dehidrogenázt (ADH) E. Negelein és H. J. Wulff izoláltak 1937-ben Saccharomyces cerevisiaeből.[13] A ló-LADH katalitikus mechanizmusának számos részét vizsgálták Hugo Theorell és társai.[14] Az ADH volt az egyik első oligomerenzim, melynek aminosav-szekvenciáját és háromdimenziós szerkezetét meghatározták.[15][16][17]
1960-ban felfedezték a Drosophila nem ecetmuslicáiban.[18]
Tulajdonságok
Az alkohol-dehidrogenázok számos izozimből álló csoport, melyek primer alkoholok aldehiddé, szekunder alkoholok ketonná oxidációját és ezek fordítottját is katalizálják. Ez emlősökben Sablon:Chem-igényes reakció.[18]
Humán hatásmechanizmus
Lépések
- Sablon:Chem-kötés
- alkoholszubsztrát kötése Sablon:Chem-koordinációval
- His-51 deprotonálása
- nikotinamid-ribóz deprotonálása
- Thr-48 deprotonálása
- alkohol deprotonálása
- hidridtranszfer az alkoxidiontól az Sablon:Chem-ig, NADH-t és cinkhez kötött aldehidet/ketont adva
- aldehid/keton felszabadítása
Élesztőben és baktériumokban e mechanizmus fordítva történik. Kinetikai tanulmányok igazolták e lépéseket.[19]
Résztvevő alegységek
A szubsztrát a cinkhez koordinálódik, és az enzimben alegységenként 2 cink van. Egy az aktív hely, mely a katalízisben vesz részt. Itt a ligandumok a Cys-46, a Cys-174, a His-67 és egy vízmolekula. A másik alegység a szerkezetben érintett. E mechanizmusban az alkohol hidridje az Sablon:Chem-hoz kerül. Kristályszerkezetek alapján a His-51 deprotonálja a nikotinamid-ribózt, ez a Ser-48-at deprotonálja. Végül a Ser-48 deprotonálja az alkoholt, aldehiddé téve.[19] Mechanikailag nézve, amikor a hidrid az Sablon:Chem re oldalához kerül, a hidrogén a pro-R helyre kerül. A hidridet re oldalhoz adó enzimek az A osztályú dehidrogenázok.
Aktív hely

A humán ADH1 aktív helye (Sablon:PDB) egy cinkből és a His-67, Cys-174, Cys-46, Thr-48, His-51, Ile-269, Val-292, Ala-317 és Phe-319 aminosavakból áll. A gyakran tanulmányozott ló-LADH-ban a Thr-48 helyén Ser, a Leu-319-én Phe van. A cink koordinálja a szubsztrátot (alkoholt), és koordinációs kötéssel kapcsolódik a Cys-46, a Cys-174 és a His-67 aminosavakhoz. A Leu-319, az Ala-317, a His-51, az Ile-269 és a Val-292 stabilizálják a Sablon:Chem-t hidrogénkötéssel. A His-51 és az Ile-269 a nikotinamid-ribózon létesítenek hidrogénkötést az alkohollal, a Phe-319, az Ala-317 és a Val-292 az Sablon:Chem amidjával.[19]
Szerkezeti cink

Az emlős-alkohol-dehidrogenázok szerkezeti cinkkel is rendelkeznek. E cink fehérje stabilitásában és szerkezetében fontos. A katalitikus és a szerkezeti cink helyét a ló-LADH-ban (HLADH) – ahogy krisztallográfiai szerkezetekben is szerepel – kvantumkémiai és klasszikus molekuláris dinamikai módszerekkel is vizsgálták. A szerkezeti cinkhely 4 közel lévő ciszteinből (Cys-97, Cys-100, Cys-103 és Cys-111) áll majdnem szimmetrikus tetraéderben a cinkion körül. Egy 2009-es tanulmány szerint a cink–cisztein kölcsönhatást elsősorban elektrosztatikus hatások adják, de szerepe van benne kovalens kölcsönhatásoknak is.[20]
Típusok
Humán
A humán ADH több formában létezik dimerként, és legalább 7 gén kódolja. Az 5 alkohol-dehidrogenáz-osztály (I–V) közül az elsősorban használatos, a májban kifejeződő formák az I. osztály részei. Ezek α, β és γ részekből állnak, melyeket az ADH1A, ADH1B és ADH1C kódolnak.[21][22] Ez nagy mennyiségben van jelen a májban és a gyomorfalban.[23] Az etanol acetaldehiddé (etanal) való oxidációját katalizálja:
Ez lehetővé teszi alkoholos italok fogyasztását, de valószínű evolúciós célja az ételekben lévő vagy baktériumok által termelt alkoholok lebontása az emésztőrendszerben.[24]
A retinol (A-vitamin) reverzibilis oxidációjában a később irreverzibilisen a több száz gén expresszióját szabályozó retinsavvá alakuló retinaldehiddé (más néven retinal) is részt vesz.[25][26][27]
| Sablon:Protein infobox | Sablon:Protein infobox | Sablon:Protein infobox |
Az alkohol-dehidrogenáz okozza más alkoholok toxicitását: például a metanol formaldehiddé alakításában, mely hangyasavvá válik.[28]
Az alkohol-dehidrogenáz-aktivitás kortól, nemtől és populációtól függ. Például a fiatal nők nem képesek annyira gyorsan feldolgozni az alkoholt, mint a fiatal férfiak, mert nem fejezik ki akkora mértékben az alkohol-dehidrogenázt.[29] Az aktivitási szint nemcsak az expressziós szinttől függhet, hanem a populáció alléldiverzitásától is
A II., III., IV. és V. osztályú alkohol-dehidrogenázokat kódoló gének az ADH4, az ADH5, az ADH7, illetve az ADH6.
Élesztő és baktériumok
Szemben az emberrel, az élesztő és a baktériumok (kivéve a tejsavbaktériumokat és adott esetben az Escherichia colit) a glükózt nem laktáttá, hanem etanollá és Sablon:Chem-dá fermentálják. A teljes reakció:

Az élesztőben[31] és számos baktériumban az alkohol-dehidrogenáz fontos a fermentációban: a glikolíziskor keletkező piruvát acetaldehiddé és szén-dioxiddá alakul, majd az acetaldehidet az ADH1 redukálja etanollá. Ekkor újra létrejön az Sablon:Chem, így a glikolízis folytatódhat. Ezt használja ki az ember alkoholos italok előállítására, mikor az élesztő fermentál gyümölcsöket vagy gabonát. Az élesztő termeli és fogyaszthatja saját alkoholját.
A fő alkohol-dehidrogenáz az élesztőben nagyobb az emberinél, 4 alegységből áll. Szintén cink van az aktív helyében. Az állatok cinktartalmú alkohol-dehidrogenázaival együtt ezek alkotják a „hosszú láncú” alkohol-dehidrogenázokat.
Az élesztőben jelen van továbbá az ADH2 alkohol-dehidrogenáz, mely az ADH1 gén duplikátumaként fejlődött ki.[32] Ezt az élesztő az etanol acetaldehiddé alakításában használja, és csak alacsony cukorkoncentráció mellett fejeződik ki. E két enzim lehetővé teszi az élesztőnek az alkoholtermelést cukorbőségben (mely a versenytársakat elöli), majd ezeket oxidálja, ha a cukor és a verseny megszűnt.[33][34]
Növényekben
A növényi ADH az élesztőével és a baktériumokéval azonos reakciót katalizál, lehetővé téve az állandó Sablon:Chem-mennyiséget. A kukoricában 2 ADH-változat van, az ADH1 és az ADH2, az Arabidopsis thaliana csak 1-gyel rendelkezik. Ez utóbbi 47%-ban hasonlít a lómáj-ADH-hoz. Szerkezetileg és funkcióban fontos részek, például a katalitikus és a nem katalitikus cink ligandumait alkotó 7 aminosav viszont megmaradtak, így feltehetően hasonló az enzimek szerkezete.[35] Az ADH kis mennyiségben kifejeződik agar-agaron nőtt fiatal növények gyökerein. Ha a gyökerek nem kapnak oxigént, az ADH-expresszió jelentősen nő.[36] Szintén nő az expresszió dehidratáció, alacsony hőmérséklet és abszcizinsav jelenlétében, és fontos a termésérésben, a mag- és virágporfejlődésben.[37] Az eltérő fajok ADH-inak eltérése használható eltérő növényfajok kapcsolatainak vizsgálatára.[38] Ideális gén kis mérete (2-3 kb hosszú, mintegy 1000 nukleotidos kódoló szakasszal) és alacsony másolatszáma miatt.[37]
Vastartalmú
Egy harmadik, az előző kettőhöz nem kapcsolódó alkohol-dehidrogenáz-család a vastartalmúaké. Ezek baktériumokban, archeákban és gombákban fordul elő. Ezen enzimek a fentiekhez képest oxigénérzékenyebbek.[39] Vastartalmú alkohol-dehidrogenázok például:
- Saccharomyces cerevisiae alkohol-dehidrogenáz 4 (ADH4 gén)[40]
- Zymomonas mobilis alkohol-dehidrogenáz 2 (adhB gén)[41]
- Escherichia coli propándiol-oxidoreduktáz Sablon:EC (fucO gén),[42] mely a fukóz anyagcseréjében vesz részt, és vas(II)-ionokat is tartalmazhat.
- Clostridium acetobutylicum NADPH- és NADH-dependens butanol-dehidrogenáz Sablon:EC, adh1, bdhA és bdhB gének),[43] melyek butanolt és etanolt használnak szubsztrátként
- E. coli adhE,[44] 3 különböző funkciót betöltő vasdependens enzim: alkohol-dehidrogenáz, acetaldehid-dehidrogenáz Sablon:EC és piruvát-formiát-liáz-deaktiváz.
- Bakteriális glicerin-dehidrogenáz Sablon:EC (gldA vagy dhaD gén).[45]
- Clostridium kluyveri NAD-dependens 4-hidroxibutirát-dehidrogenáz (4hbd) Sablon:EC
- Citrobacter freundii és Klebsiella pneumoniae 1,3-propándiol-dehidrogenáz Sablon:EC (gene dhaT)
- Bacillus methanolicus NAD-dependens metanol-dehidrogenáz Sablon:EC[46]
- E. coli és Salmonella typhimurium eutG etanolamin-használó fehérje.
- E. coli yiaY feltételezett fehérje.
További típusok
Tobánni alkohol-dehidrogenázok a kinoenzimek, melyek akceptora kinoid kofaktor (például pirrolokinolin-kinon, PQQ). Például a metilotróf baktériumok metanol-dehidrogenáza ilyen enzim.
Alkalmazásai
A biotranszformációban az alkohol-dehidrogenázok gyakoriak királis alkoholok enantiomertiszta sztereoizomerjeinek előállításához. Gyakran elérhető nagy kemo- és enantioszelektivitás. Példa erre a Lactobacillus brevis alkohol-dehidrogenáza (LbADH), mely gyakran használt enzim.[47] A nagy kemospecificitás 2 potenciális redoxihelyet tartalmazó vegyületekkel támasztható alá. Például a fahéjaldehid rendelkezik alifás kettős kötéssel és aldehiddel. Számos hagyományos katalizátorral ellentétben az alkohol-dehidrogenázok csak utóbbira hatnak, csak fahéjalkoholt adva.[48]
Az üzemanyagcellákban az alkohol-dehidrogenázok használhatók az üzemanyag bontásához etanolcella esetén. A Saint Louis-i Egyetem kutatói széntámogatott alkohol-dehidrogenázt használtak poli(metilénzöld) anóddal, nafionmembránnal, a fajlagos áramerősség mintegy 50 μA/cm2 volt.[49]
1949-ben Efraim Racker az alkohol-dehidrogenáz-aktivitás egységét ama mennyiségként definiálta, mely percenként 0,001 törésmutató-változást okoz az assay szabványos körülményei közt.[50] Később azonban az enzimatikus egység (EU) alkalmazása vált gyakoribbá: egy egység alkohol-dehidrogenáz 1 μmol etanolt alakít acetaldehiddé percenként 8,8 pH-n, 25 °C-on.[51]
Klinikai jelentősége
Alkoholizmus
Számos tanulmány szerint az etanolmetabolizmust befolyásoló ADH-változások az alkoholfüggőség kockázatát befolyásolhatják.[7][8][9][10][52] A legerősebb hatást az ADH1B változásai váltják ki, melyek növelik az etanol acetaldehiddé alakulásának sebességét. Egy változat a kelet-ázsiai és a közel-keleti népességekben gyakori, egy másik az afrikaiakban.[8] Mindkét változat csökkenti az alkoholizmus kockázatát, de ennek ellenére is előfordulhat alkoholizmus. További néhány gén is kapcsolatban állhat vele, és sokkal több ismeretlen még.[53] Még folyik a gének azonosítása és az alkoholizmusra gyakorolt hatásuk vizsgálata.
Függőség
A függőség is kapcsolatban lehet az ADH-val, mely kapcsolatban állhat az alkoholizmussal. Egy tanulmány szerint a függőséggel 7 ADH-gén állhat kapcsolatban, de további kutatások szükségesek.[54] Az alkohol- és más függőségek rendelkezhetnek közös kockázati tényezővel, de mivel az alkoholfüggőség gyakran más függőséggel együtt jár, az ADH és más függőségek kapcsolata nem feltétlenül ok-okozati.
Mérgezés
A fomepizol, az alkohol-dehidrogenáz kompetitív gátlója használható akut metanol-[55] vagy etilénglikol-mérgezéshez.[56] Ez megakadályozza a metanol vagy az etilénglikol mérgező metabolitokká (például hangyasavvá, formaldehiddé vagy glikoláttá) alakulását. Hasonló eredmény érhető el etanollal, szintén az ADH kompetitív gátlása miatt.
Gyógyszer-metabolizmus
A hidroxizint az alkohol-dehidrogenáz az aktív cetirizinné bontja le. Más alkoholcsoportot tartalmazó gyógyszerek hasonlóan bonthatók le, ha nincs sztérikusan gátolva az aktív helyhez való kötés.[57]
Jegyzetek
Fordítás
Kapcsolódó szócikkek
További információk
- PDBsum has links to three-dimensional structures of various alcohol dehydrogenases contained in the Protein Data Bank
- ExPASy contains links to the alcohol dehydrogenase sequences in Swiss-Prot, to a Medline literature search about the enzyme, and to entries in other databases.
- PDBe-KB provides an overview of all the structure information available in the PDB for Alcohol dehydrogenase 1A.
- PDBe-KB provides an overview of all the structure information available in the PDB for Alcohol dehydrogenase 1B.
- PDBe-KB provides an overview of all the structure information available in the PDB for Alcohol dehydrogenase 1C.
- PDBe-KB provides an overview of all the structure information available in the PDB for Alcohol dehydrogenase 4.
- PDBe-KB provides an overview of all the structure information available in the PDB for Alcohol dehydrogenase class-3.
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ 2,0 2,1 Sablon:Cite journal
- ↑ 3,0 3,1 Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ 6,0 6,1 6,2 6,3 Sablon:Cite journal
- ↑ 7,0 7,1 Sablon:Cite journal
- ↑ 8,0 8,1 8,2 Sablon:Cite journal
- ↑ 9,0 9,1 Sablon:Cite journal
- ↑ 10,0 10,1 Sablon:Cite journal
- ↑ 11,0 11,1 11,2 11,3 Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite book
- ↑ 18,0 18,1 Sablon:Cite journal
- ↑ 19,0 19,1 19,2 Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite web
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite book
- ↑ Sablon:Cite book
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite book
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ ADH1
- ↑ Sablon:Cite magazine
- ↑ ADH2
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ 37,0 37,1 Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite web
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ International Programme on Chemical Safety (IPCS): Methanol (PIM 335), [1], retrieved on 1 March 2008
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite book