Vas(III)-klorid

A vas(III)-klorid a vas klórral alkotott vegyülete, kloridja. A (vízmentes só) képlete FeCl₃. A vízmentes vas(III)-klorid sötétzöld kristályokból épül fel, a kristályok fémesen csillognak. Áteső fényben vörös színű. A vegyület 300 °C-on szublimál, de már 100 °C-on is igen illékony. Erősen higroszkópos, a levegő nedvességét magába szívja és barna olajszerű oldattá alakul. Jól oldódik vízben. Az oldata sárgásbarna színű, jellegzetes szagú, az íze fanyar. Vizes oldatban hidrolizál, emiatt az oldat savas kémhatású. A hidrolízis során kolloid vas(III)-hidroxid keletkezik. Vizes oldatából a vegyület hexahidrátja (FeCl₃·6 H₂O) kristályosítható ki. A hexahidrát sárgásbarna kristályokat alkot. A vas(III)-klorid a vért megalvasztja.

A vas(III)-klorid elektronhiányos, ezért dimerizálódásra és polimerizálódásra hajlamos. A vegyület szilárd halmazállapotban óriásmolekula, gáz halmazállapotban dimer Fe₂Cl₆ molekulák építik fel.

Kémiai tulajdonságai

Ha a vegyületet vákuumban hevítik, vas(II)-kloridra és klórgázra bomlik. A reakció megfordítható.

$\mathrm{2}\mathrm{F}\mathrm{e}\mathrm{C}{\mathrm{l}}_{\mathrm{3}}\mathrm{\rightleftharpoons }\mathrm{2}\mathrm{F}\mathrm{e}\mathrm{C}{\mathrm{l}}_{\mathrm{2}}\mathrm{+}\mathrm{C}{\mathrm{l}}_{\mathrm{2}}$

Vas(III)-oxiddá alakul, ha vízgőz jelenlétében hevítik.

$\mathrm{2}\mathrm{F}\mathrm{e}\mathrm{C}{\mathrm{l}}_{\mathrm{3}}\mathrm{+}\mathrm{3}{\mathrm{H}}_{\mathrm{2}}\mathrm{O}\mathrm{\rightleftharpoons }\mathrm{F}{\mathrm{e}}_{\mathrm{2}}{\mathrm{O}}_{\mathrm{3}}\mathrm{+}\mathrm{6}\mathrm{H}\mathrm{C}\mathrm{l}$

A szilárd vas(III)-oxid megköti a nitrogén-monoxidot és a nitrogén-dioxidot. Ha ammónium-kloriddal olvasztják össze, kettős sóvá, ammónium-vas(III)-kloriddá (NH₄FeCl₄) alakul. Vas(II)-kloriddá redukálják a vasnál pozitívabb fémek.

Előállítása

A vegyületet úgy állítják elő, hogy vasat salétromsav jelenlétében sósavban oldanak. Az oldatot betöményítik, majd 36–39 °C körül kristályosítják ki.

$\mathrm{F}\mathrm{e}\mathrm{+}\mathrm{2}\mathrm{H}\mathrm{C}\mathrm{l}\mathrm{\to }\mathrm{F}\mathrm{e}\mathrm{C}{\mathrm{l}}_{\mathrm{2}}\mathrm{+}{\mathrm{H}}_{\mathrm{2}}$

$\mathrm{3}\mathrm{F}\mathrm{e}\mathrm{C}{\mathrm{l}}_{\mathrm{2}}\mathrm{+}\mathrm{3}\mathrm{H}\mathrm{C}\mathrm{l}\mathrm{+}\mathrm{H}\mathrm{N}{\mathrm{O}}_{\mathrm{3}}\mathrm{\to }\mathrm{3}\mathrm{F}\mathrm{e}\mathrm{C}{\mathrm{l}}_{\mathrm{3}}\mathrm{+}\mathrm{2}{\mathrm{H}}_{\mathrm{2}}\mathrm{O}\mathrm{+}\mathrm{N}\mathrm{O}$

Felhasználása

A gyógyászatban vérzéscsillapításra használják főként vas(III)-kloriddal átitatott vattaként. Alkalmazzák még pácként a textilfestésben, illetve koaguláló szerként a szennyvizek tisztításakor. Elektronikában vizes oldatát használják nyomtatott áramkörök maratására.

Források

• Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
• Nyilasi János: Szervetlen kémia
• Bodor Endre: Szervetlen kémia I.