Tiltott gráfok szerinti osztályozás
A matematika, azon belül a gráfelmélet területén számos gráfcsalád jellemezhető annak kikötésével, hogy mely véges számú egyedi gráf nem tartozik bele a családba – azokat a gráfokat is kizárva a családból, melyek az említett tiltott gráfokat (feszített) részgráfként vagy minorként tartalmazzák. A jelenség leggyakrabban említett példája a Kuratowski-tétel, ami szerint egy gráf akkor és csak akkor síkba rajzolható, ha nem tartalmazza a K5 teljes gráf vagy a K3,3 teljes páros gráf egyikét sem. A Kuratowski-tétel esetében a tartalmazás típusa gráfhomeomorfizmus, melyben egy gráf felosztása egy másik gráf részgráfjaként jelenik meg. Tehát minden gráfra igaz, hogy vagy síkba rajzolható (ekkor a síkgráfok családjába tartozik) vagy van olyan felosztása, ami az említett két gráfot részgráfként tartalmazza (és ekkor nem tartozik a síkgráfok közé).
Általánosabban, egy tiltott gráfok szerinti osztályozás egy gráf vagy hipergráf családjának oly módon történő meghatározása, melynek során a családba sorolt gráfokban tiltott részstruktúrákat sorolunk fel. Az egyes családokban különbözhet a „tiltott” fogalmának pontos meghatározása. Általánosan egy G struktúra akkor és csak akkor az család tagja, ha egy tiltott részstruktúra nem része G-nek. A tiltott a következő opciók valamelyike lehet:
- részgráfok, az eredeti gráf csúcsainak és éleinek részhalmazai által alkotott gráfok;
- feszített részgráfok, az eredeti gráf csúcsainak részhalmazából, az eredetileg köztük lévő összes él meghagyásával (ahol az él mindkét végpontja a részhalmazon belül van) alkotott gráfok;
- homeomorf részgráfok (topologikus minorok), az eredeti gráfból 2 fokú csúcsot tartalmazó utak éllé alakításával;
- gráfminorok, az élek törlésével, összehúzásával, izolált csúcsok törlésével megkapható kisebb gráfok.
Az adott gráfcsaládban tiltott részstruktúrák halmazát az ahhoz a gráfcsaládhoz tartozó obstrukcióhalmaznak („akadályhalmaz”, obstruction set) nevezik.
Az obstrukcióhalmazok szerinti osztályozásokat felhasználják gráfok valamely gráfcsaládhoz való tartozásának eldöntésére szolgáló algoritmusokban. Sok esetben polinomiális idő alatt eldönthető, hogy egy gráf tartalmazza-e az obstrukcióhalmaz valamely elemét, és így beletartozik-e az obstrukcióhalmaz által meghatározott gráfcsaládba.
Ahhoz, hogy egy gráfcsaládnak létezhessen tiltott gráfok szerinti osztályozása, adott típusú részstruktúrával, a családnak zártnak kell lennie a részstruktúraképzés műveletére nézve. Más szavakkal, az adott típusú gráfcsalád tagjai minden részstruktúrájának is a családba tartozó gráfnak kell lennie. Ezzel ekvivalens módon, ha egy gráf nem tagja a családnak, akkor egyetlen, a gráfot részstruktúraként tartalmazó gráf sem lehet tagja a családnak. Ha ezek az állítások igazak, akkor minden esetben létezik akadályhalmaz (melynek viszont a részstruktúrái beletartoznak a családba). A részstruktúraképzés egyes megfogalmazásaiban az obstrukcióhalmaz végtelen is lehet. A Robertson–Seymour-tétel a gráfminorok esetére igazolja, hogy egy gráfminorképzésre nézve zárt gráfcsalád mindig véges obstrukciós halmazzal rendelkezik.
Gráfok és hipergráfok tiltás alapú osztályozásai
| Család | Tiltott gráfok | Kapcsolat | Referencia |
|---|---|---|---|
| Erdők | hurokélek, párhuzamos élpárok és bármilyen hosszúságú körök | részgráf | Definíció |
| hurok (multigráfoknál) vagy K3 háromszög (egyszerű gráfoknál) | gráfminor | Definíció | |
| Karommentes gráfok | K1,3 csillag | feszített részgráf | Definíció |
| összehasonlíthatósági gráfok | feszített részgráf | ||
| Háromszögmentes gráfok | K3 háromszög | feszített részgráf | Definíció |
| Síkgráfok | K5 és K3,3 | topologikus minor | Kuratowski-tétel |
| K5 és K3,3 | gráfminor | Wagner-tétel | |
| Külsíkgráfok | K4 és K2,3 | gráfminor | Sablon:Harvtxt,[1] p. 107 |
| 1-külsíkgráfok | öt tiltott minor | gráfminor | Sablon:Harvtxt[2] |
| Fix génuszú gráfok | véges obstrukciós halmaz | gráfminor | Sablon:Harvtxt,[1] p. 275 |
| Csúcsgráfok | véges obstrukciós halmaz | gráfminor | [3] |
| Láncmentesen beágyazható gráfok | a Petersen-gráfcsalád | gráfminor | [4] |
| Páros gráfok | páratlan körök | részgráf | [5] |
| Húrgráfok | ≥4 hosszúságú körök | feszített részgráf | [6] |
| Perfekt gráfok | ≥5 hosszúságú páratlan körök vagy komplementerük | feszített részgráf | [7] |
| Gráfok élgráfjai | kilenc tiltott részgráf (lásd a szócikkben) | feszített részgráf | [8] |
| Kaktuszgráfok uniója | a K4 teljes gráfból egy él eltávolításával kapott gyémántgráf | gráfminor | [9] |
| Létragráfok | K2,3 és duálisa | topologikus minor | [10] |
| Helly-féle ívgráfok | feszített részgráf | [11] | |
| split gráfok | feszített részgráf | [12] | |
| Soros-párhuzamos gráf (favastagság ≤ 2 fafelbontás szélessége ≤ 2) | K4 | gráfminor | Sablon:Harvtxt,[1] p. 327 |
| favastagság ≤ 3 | K5, oktaéder, ötszögalapú hasáb, Wagner-gráf | gráfminor | [13] |
| fafelbontás szélessége ≤ 3 | K5, oktaéder, kocka, Wagner-gráf | gráfminor | [14] |
| Kográfok | 4-csúcsú P4 útgráf | feszített részgráf | [15] |
| Triviálisan perfekt gráfok | 4-csúcsú P4 útgráf és 4-csúcsú C4 körgráf | feszített részgráf | [16] |
| Küszöbgráfok | 4-csúcsú P4 útgráf és 4-csúcsú C4 körgráf és utóbbi komplementer gráfja | feszített részgráf | [16] |
| 3-uniform lineáris hipergráfok élgráfjai | legalább 19 fokú tilos feszített részgráfok véges listája | feszített részgráf | [17] |
| k-uniform lineáris hipergráfok, k > 3 | tiltott feszített részgráfok véges listája; ezek élszáma legalább 2k2 − 3k + 1 | feszített részgráf | [18][19] |
| Egyetlen csúccsá ΔY-redukálható gráfok | (1,2,3)-klikkösszegek véges, legalább 68 milliárd tagú listája | gráfminor | [20] |
| Általános tételek | |||
| a feszített részgráfokra öröklődő tulajdonság által meghatározott gráfcsalád | egy (nem feltétlenül véges) obstrukciós halmaz | feszített részgráf | |
| a minorokra öröklődő tulajdonság által meghatározott gráfcsalád | véges obstrukciós halmaz | gráfminor | Robertson–Seymour-tétel |
Kapcsolódó szócikkek
Fordítás
Jegyzetek
- ↑ 1,0 1,1 1,2 Sablon:Citation.
- ↑ Sablon:Citation.
- ↑ Sablon:Citation.
- ↑ Sablon:Citation.
- ↑ Bollobás Béla (1998) "Modern Graph Theory", Springer, Sablon:ISBN p. 9
- ↑ Sablon:Citation.
- ↑ Sablon:Citation.
- ↑ Sablon:Citation.
- ↑ Sablon:Citation.
- ↑ Sablon:Citation.
- ↑ Sablon:Citation
- ↑ Sablon:Citation
- ↑ Sablon:Citation.
- ↑ Sablon:Citation.
- ↑ Sablon:Citation
- ↑ 16,0 16,1 Sablon:Citation..
- ↑ Sablon:Citation
- ↑ Sablon:Citation
- ↑ Sablon:Citation
- ↑ Sablon:Citation Website