Rendezett halmaz

Innen: testwiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A halmazelméletben rendezési reláció (vagy röviden rendezés) alatt a szövegkörnyezettől függően vagy részbenrendezést vagy pedig teljes rendezést (más néven lineáris rendezést) értünk. Mindkét esetben egy olyan relációról van szó, amely reflexív, antiszimmetrikus és tranzitív, de a teljes rendezés esetében megköveteljük még azt is, hogy az adott relációban bármely két elem összehasonlítható legyen. Részbenrendezett halmaz teljesen rendezett részhalmazát láncnak is szokás nevezni.

Meg kell jegyezni, hogy a szakirodalom nem egységes abban, hogy a reflexivitást meg kell-e követelni a fenti definíciókban és így kétféle fogalmat is szokás rendezési relációként definiálni: gyenge rendezési reláció (reflexív, antiszimmetrikus, tranzitív), ill. szigorú rendezési reláció (irreflexív, antiszimmetrikus, tranzitív).

Matematikailag a fenti megkülönböztetésnek nincs túl nagy szerepe, mert bármelyik gyenge rendezéshez egyértelműen tartozik egy szigorú rendezés például a következőképpen: a gyenge rendezésből kivesszük azokat az elemeket melyek a reflexivitás okán kerültek be.

Egy olyan halmazt, melyen rendezés van értelmezve, rendezett struktúrának, rendezési struktúrának vagy rendezett halmaznak nevezünk.


Definíció

Legyen U tetszőleges halmaz, efelett pedig egy RU×U homogén kétváltozós reláció. Legyen továbbá EU az olyan U-beli rendezett párok halmaza, az ún. egységreláció, melyek első koordinátái megegyeznek második koordinátáikkal. A fenti R reláció akkor és csak akkor (gyenge) részbenrendezés U felett, ha teljesülnek a következő feltételek:

  • EUR avagy aU: aRa (reflexivitás);
  • RR1EU avagy a,bU: (aRbbRa)a=b (antiszimmetria);
  • RRR avagy a,b,cU: (aRbbRc)aRc (tranzitivitás).

Teljes rendezésnek vagy lineáris rendezésnek, illetve röviden rendezésnek nevezzük azokat a részbenrendezéseket, amelyekben bármely két elem összehasonlítható, azaz:

  • a,bU:aRbbRa.

Az (A;R) párt rendezett halmaznak nevezzük, ha A tetszőleges halmaz, R pedig A-n értelmezett rendezés.

Szigorú rendezés és gyenge rendezés

A szigorú rendezés és a gyenge rendezés fogalmai egyszerűen egymásba alakíthatóak:

  • Legyen egy szigorú rendezés U-n. Ekkor definiálunk hozzá egy gyenge rendezést a következőképp: :=idU. Tehát -t kibővítjük az U feletti egységrelációval. Másképp a,bU: ab :(aba=b) .
  • Hasonlóan, legyen egy gyenge rendezés U-n. Ekkor definiálunk hozzá egy erős rendezést a következőképp: :=idU. Tehát -t szűkítjük, kivonva a két azonos elemből álló párok halmazát. Másképp a,bU: ab :(abab) .

Nem nehéz belátni, hogy valóban a megfelelő reláció szigorú, ill. gyenge rendezés lesz.

  • Ha egy szigorú teljes rendezés U-n, akkor a,bU:abbaa=b.
  • Ha egy gyenge teljes rendezés U-n, akkor a,bU:abba.

Sorozatok rendezettsége

Rendezett halmaz elemeiből képzett a1,,an és b1,,bn(n) véges sorozatokat egyformán rendezettnek nevezünk, ha bármely ij esetén aiajbibj; illetve ellentétesen rendezettnek nevezünk, ha bármely ij esetén aiajbibj.

Példák

  • ℕ-ben ≤, ti. a≤b :⇔ ∃d∈ℕ: b = a+d a szokásos „additív”, nagyság szerinti rendezés
  • ℝ-ben ≤, ti. a≤b :⇔ ∃d∈ℝ+: b = a+d a szokásos „additív”, nagyság szerinti rendezés.
  • egy A halmaz részhalmazainak P(A) halmazában a tartalmazási reláció részbenrendezés
  • a természetes számok halmazában az oszthatósági reláció részbenrendezés

Lásd még

Hivatkozások

  • Rédei László: Algebra I., Akadémiai Kiadó, Budapest (1954)
  • Szász Gábor: Bevezetés a hálóelméletbe, Akadémiai Kiadó, Budapest (1959)
  • Szendrei Ágnes, Diszkrét matematika, Polygon, JATE Bolyai Intézet, Szeged (1994)

Külső hivatkozások

Sablon:Nemzetközi katalógusok