Pareto-eloszlás
A Pareto-eloszlás folytonos, félig végtelen intervallumú eloszlás [0,∞), mely számos szociális, tudományos, geofizikai és biztosítási területen alkalmazható, illetve jellemző az ezeken a területeken tapasztalt jelenségekre. A közgazdaságtan területén kívül időnként Bradford-eloszlásnak nevezik. A Pareto-eloszlás Vilfredo Pareto (1848 – 1923) olasz mérnök, szociológus, közgazdász és filozófusról kapta a nevét.
Alkalmazása
Pareto eredetileg ezt az eloszlást egy társadalmi jelenségre alkalmazta.
Pareto azt állította, hogy a megtermelt javak közel 80%-a a társadalom 20%-ához kerül a társadalomra jellemző vagyonelosztás során.[1][2]
Az elméletét a keresetek eloszlására is alkalmazta.
Ezt az elképzelést egyszerűbben az úgynevezett Pareto-elv fejezi ki, vagy más néven a “80-20-as szabály”,mely azt mondja, hogy a lakosság 20%-a befolyásolja a népesség 80%-nak a vagyonát. Megjegyzendő, hogy a 80-20-as szabály csak bizonyos α értékek mellett érvényes. A korabeli angol adatok szerint a lakosság 30%-a rendelkezik a bevételek 70%-val. A valószínűség sűrűségfüggvényen látható, hogy a lakosság tört része, mely személyre vetítve birtokolja a vagyon kis részét, illetve ennek nagy a valószínűsége, majd egyenletesen csökken, ahogy a vagyon nő. (meg kell jegyezni, hogy a Pareto-eloszlás nem nyújt teljesen reális képet az alsó végen).
Az eloszlás nem korlátozódik csak a lakosság vagyoni eloszlására, a következő esetekben is közelítően alkalmazható a Pareto-eloszlás:
- Települések eloszlása (kevés város, sok falu/kis település) )[3]
- Internet forgalom eloszlása (sok kicsi fájl, kevesebb nagy fájl)
- Merevlemezek hibarátája[4]
- Bose-Einstein-féle sűrűsödés az abszolút zéró közelében
- Olajmezők eloszlása
- Meteoritok mérete
- Homokszemcsék mérete
- Erdőtüzek eloszlása
- Meteorológiában:az évenkénti árvizek és nagy csapadékok eloszlása/valószínűsége
Meghatározás


Ha X a Pareto-eloszlás (I. Tip) valószínűségi változója,[5] akkor annak valószínűsége, hogy X nagyobb, mint x, azaz a túlélési függvény (farok függvénynek is hívják):
ahol xm a minimálisan lehetséges (pozitív) értéke X-nek, és α egy pozitív paraméter. Az I. típusú Pareto-eloszlást a xm skálaparaméter, és a α paraméter jellemzi, mely farok indexként is ismert. Abban az esetben, amikor a Pareto-eloszlást a gazdagság eloszlására használják, akkor az α paramétert Pareto-indexnek hívják.
Tulajdonságok
Kumulatív eloszlás függvény
A Pareto-eloszlás kumulatív eloszlás függvénye α és xm paraméterekkel:
Ha lineáris koordináta-rendszerben ábrázoljuk, akkor az eloszlás az ismerős J alakú görbét mutatja, mely aszimptotikusan közelít mindkét végén. Log-log koordináta-rendszerben ábrázolva egyenes vonal adódik.
Valószínűségsűrűség-függvény
Momentum és a karakterisztikus függvény
A Pareto-eloszlást követő valószínűségi változó várható értéke:
A szórásnégyzet:
(Ha , a szórásnégyzet nem létezik). A momentum:
A momentum generáló függvény csak nem pozitív értékekre definiálható (t≤0 ):
A karakterisztikus függvény:
- ahol Γ(a, x) az inkomplett gamma függvény.
Geometrikus várható érték
A geometrikus várható érték (G):[6]
Harmonikus várható érték
A harmonikus várható érték (H):[6]
Kapcsolat más eloszlásokkal
Exponenciális eloszlás
A Pareto-eloszlás a következő módon kapcsolódik az exponenciális eloszláshoz: Ha X is Pareto-eloszlású minimum xm és index α, paraméterekkel, akkor:
akkor exponenciális eloszlású α intenzitással.
Hasonlóan, ha Y exponenciális eloszlású α intenzitással, akkor
Pareto-eloszlású, minimum xm és index α paraméterekkel.
Lognormális eloszlás
A Pareto-eloszlás és a log-normális eloszlás egymásnak alternatív eloszlásai a hasonló tipusú mennyiségek esetén. A kettő közötti kapcsolatra jellemző, hogy mindkét esetben a változók eloszlása exponenciális, más paraméterek mellett.
Zipf-eloszlás
Míg a Pareto-eloszlás folytonos eloszlás, a Zipf-eloszlást szokták Zéta-eloszlásnak is hívni, és a Pareto-eloszlás diszkrét változatának.
Szimmetrikus Pareto-eloszlás
A szimmetrikus Pareto-eloszlást a sűrűség függvénnyel definiálhatjuk: [7]
A Pareto-eloszlással hasonló formája van esetben, és az y tengelyre tükörszimmetrikus.
Irodalom
Kapcsolódó szócikkek
- Sűrűségfüggvény
- Skálaparaméter
- Alakparaméter
- Zipf-eloszlás
- Eloszlásfüggvény
- Valószínűségszámítás
- Statisztika
- Matematikai statisztika
- Theil-index
Jegyzetek
További információk
- A Pareto-eloszlás a MathWorld-ön
- Sablon:Wayback Bevezetés
- Online könyv
- Online könyvek
- Online kalkulátor Pareto-eloszlás
- ↑ Pareto, Vilfredo, Cours d’Économie Politique: Nouvelle édition par G.-H. Bousquet et G. Busino, Librairie Droz, Geneva, 1964, pages 299–345.
- ↑ For a two-quantile population, where approximately 18% of the population owns 82% of the wealth, the Theil index takes the value 1.
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite book
- ↑ 6,0 6,1 Johnson NL, Kotz S, Balakrishnan N (1994) Continuous univariate distributions Vol 1. Wiley Series in Probability and Statistics.
- ↑ Sablon:Cite web