Pareto-eloszlás

Innen: testwiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A Pareto-eloszlás folytonos, félig végtelen intervallumú eloszlás [0,∞), mely számos szociális, tudományos, geofizikai és biztosítási területen alkalmazható, illetve jellemző az ezeken a területeken tapasztalt jelenségekre. A közgazdaságtan területén kívül időnként Bradford-eloszlásnak nevezik. A Pareto-eloszlás Vilfredo Pareto (1848 – 1923) olasz mérnök, szociológus, közgazdász és filozófusról kapta a nevét.

Alkalmazása

Pareto eredetileg ezt az eloszlást egy társadalmi jelenségre alkalmazta.

Pareto azt állította, hogy a megtermelt javak közel 80%-a a társadalom 20%-ához kerül a társadalomra jellemző vagyonelosztás során.[1][2]

Az elméletét a keresetek eloszlására is alkalmazta.

Ezt az elképzelést egyszerűbben az úgynevezett Pareto-elv fejezi ki, vagy más néven a “80-20-as szabály”,mely azt mondja, hogy a lakosság 20%-a befolyásolja a népesség 80%-nak a vagyonát. Megjegyzendő, hogy a 80-20-as szabály csak bizonyos α értékek mellett érvényes. A korabeli angol adatok szerint a lakosság 30%-a rendelkezik a bevételek 70%-val. A valószínűség sűrűségfüggvényen látható, hogy a lakosság tört része, mely személyre vetítve birtokolja a vagyon kis részét, illetve ennek nagy a valószínűsége, majd egyenletesen csökken, ahogy a vagyon nő. (meg kell jegyezni, hogy a Pareto-eloszlás nem nyújt teljesen reális képet az alsó végen).

Az eloszlás nem korlátozódik csak a lakosság vagyoni eloszlására, a következő esetekben is közelítően alkalmazható a Pareto-eloszlás:

  • Települések eloszlása (kevés város, sok falu/kis település) )[3]
  • Internet forgalom eloszlása (sok kicsi fájl, kevesebb nagy fájl)
  • Merevlemezek hibarátája[4]
  • Bose-Einstein-féle sűrűsödés az abszolút zéró közelében
  • Olajmezők eloszlása
  • Meteoritok mérete
  • Homokszemcsék mérete
  • Erdőtüzek eloszlása
  • Meteorológiában:az évenkénti árvizek és nagy csapadékok eloszlása/valószínűsége

Meghatározás

Valószínűségsűrűség-eloszlás
Kumulatív eloszlás függvény

Ha X a Pareto-eloszlás (I. Tip) valószínűségi változója,[5] akkor annak valószínűsége, hogy X nagyobb, mint x, azaz a túlélési függvény (farok függvénynek is hívják):

F(x)=Pr(X>x)={(xmx)αfor xxm,1for x<xm.

ahol xm a minimálisan lehetséges (pozitív) értéke X-nek, és α egy pozitív paraméter. Az I. típusú Pareto-eloszlást a xm skálaparaméter, és a α paraméter jellemzi, mely farok indexként is ismert. Abban az esetben, amikor a Pareto-eloszlást a gazdagság eloszlására használják, akkor az α paramétert Pareto-indexnek hívják.

Tulajdonságok

Kumulatív eloszlás függvény

A Pareto-eloszlás kumulatív eloszlás függvénye α és xm paraméterekkel:

FX(x)={1(xmx)αfor xxm,0for x<xm.

Ha lineáris koordináta-rendszerben ábrázoljuk, akkor az eloszlás az ismerős J alakú görbét mutatja, mely aszimptotikusan közelít mindkét végén. Log-log koordináta-rendszerben ábrázolva egyenes vonal adódik.

Valószínűségsűrűség-függvény

fX(x)={αxmαxα+1for xxm,0for x<xm.

Momentum és a karakterisztikus függvény

A Pareto-eloszlást követő valószínűségi változó várható értéke:

E(X)={if α1αxmα1if α>1.

A szórásnégyzet:

Var(X)={if α(1,2](xmα1)2αα2if α>2.

(Ha α1, a szórásnégyzet nem létezik). A momentum:

μn={if αnαxmnαnif α>n.

A momentum generáló függvény csak nem pozitív értékekre definiálható (t≤0 ):

M(t,α,xm)=E(etX)=α(xmt)αΓ(α,xmt) and M(0,α,xm)=1.

A karakterisztikus függvény:

φ(t;α,xm)=α(ixmt)αΓ(α,ixmt),
ahol Γ(ax) az inkomplett gamma függvény.

Geometrikus várható érték

A geometrikus várható érték (G):[6]

G=xmexp(1/α)

Harmonikus várható érték

A harmonikus várható érték (H):[6]

H=xm(1+1α)

Kapcsolat más eloszlásokkal

Exponenciális eloszlás

A Pareto-eloszlás a következő módon kapcsolódik az exponenciális eloszláshoz: Ha X is Pareto-eloszlású minimum xm és index α, paraméterekkel, akkor:

Y=log(Xxm)

akkor exponenciális eloszlású α intenzitással.

Hasonlóan, ha Y exponenciális eloszlású α intenzitással, akkor

xmeY

Pareto-eloszlású, minimum xm és index α paraméterekkel.

Lognormális eloszlás

A Pareto-eloszlás és a log-normális eloszlás egymásnak alternatív eloszlásai a hasonló tipusú mennyiségek esetén. A kettő közötti kapcsolatra jellemző, hogy mindkét esetben a változók eloszlása exponenciális, más paraméterek mellett.

Zipf-eloszlás

Míg a Pareto-eloszlás folytonos eloszlás, a Zipf-eloszlást szokták Zéta-eloszlásnak is hívni, és a Pareto-eloszlás diszkrét változatának.

Szimmetrikus Pareto-eloszlás

A szimmetrikus Pareto-eloszlást a sűrűség függvénnyel definiálhatjuk: [7]

f(x;α,xm)={(αxmα/2)|x|α1for |x|>xm0egyébként.

A Pareto-eloszlással hasonló formája van x>xm esetben, és az y tengelyre tükörszimmetrikus.

Irodalom

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

Sablon:Jegyzetek

További információk

Sablon:Portál

  1. Pareto, Vilfredo, Cours d’Économie Politique: Nouvelle édition par G.-H. Bousquet et G. Busino, Librairie Droz, Geneva, 1964, pages 299–345.
  2. For a two-quantile population, where approximately 18% of the population owns 82% of the wealth, the Theil index takes the value 1.
  3. Sablon:Cite journal
  4. Sablon:Cite journal
  5. Sablon:Cite book
  6. 6,0 6,1 Johnson NL, Kotz S, Balakrishnan N (1994) Continuous univariate distributions Vol 1. Wiley Series in Probability and Statistics.
  7. Sablon:Cite web