Skálaparaméter

Innen: testwiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A skálaparaméter a valószínűségi eloszlások egy speciális numerikus paramétere, a valószínűségszámítás elméletében és a statisztika területén.

Minél nagyobb a skálaparaméter, annál terjedelmesebb, szétszórtabb az eloszlás.

Definíció

Ha a valószínűségi eloszlásoknál van egy s paraméter (és más paraméter θ), melyekre a kumulatív eloszlásfüggvény kielégíti az alábbiakat:

F(x;s,θ)=F(x/s;1,θ),

akkor s–t skálaparaméternek hívják, mivel ez az érték határozza meg a valószínűségi eloszlás szétszórtságát, skáláját (arányait).

Ha s nagy, akkor az eloszlás terjedelmes, szétszórt lesz, ha s kis értékű, akkor az eloszlás koncentráltabb.

Ha a valószínűség-sűrűség létezik az összes paraméter értékre, akkor a sűrűség (csak mint a skálaparaméter függvénye) kielégíti:

fs(x)=f(x/s)/s,

függvényt, ahol f a sűrűség standardizált változatának a jele.

Egyszerű műveletek

fs-et felírhatjuk g(x)=x/s kifejezéssel is, a következőképpen:

fs(x)=f(x/s)×1/s=f(g(x))×g(x).

Mivel f a valószínűség sűrűség függvény:

1=f(x)dx=g()g()f(x)dx.

A behelyettesítési szabály alkalmazásával:

1=f(g(x))×g(x)dx=fs(x)dx.

Így fs szintén helyesen normalizált lett.

Arányparaméter

Néhány eloszlás használja az úgynevezett arányparamétert, mely egyszerűen a skálaparaméter reciproka.

Így például az exponenciális eloszlás β skálaparaméterrel és valószínűség sűrűséggel

f(x;β)=1βex/β,x0

leírható a λ arányparaméterrel is:

f(x;λ)=λeλx,x0.

Példák

Praktikus okokból a normális eloszlást gyakran jellemzik a skálaparaméter négyzetével, σ2, mely megfelel az eloszlás szórásnégyzetének.

  • A gamma-eloszlást rendszerint θ skálaparaméterrel jellemzik, vagy annak inverzével.
  • Például, ha a helyparaméter és a skálaparaméter is egyenlő zérussal, akkor a normális eloszlás standard normális eloszlásként ismert, és a Cauchy-eloszlás is, mint standard Cauchy-eloszlás.

Irodalom

Kapcsolódó szócikkek