Neumann-sor

Innen: testwiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Neumann-sor alatt a

n=0Tn

alakú sorokat értik, ahol T egy operátor. Ez a mértani sor általánosításának tekinthető.

Az ilyen sorokat Carl Neumann matematikusról nevezték el, aki 1877-ben használta fel a potenciálelméletben. A Neumann-sort használják a funkcionálanalízisben és hasznos korlátos operátorok spektrálanalízisénél is. A Fredholm-integrálegyenletek megoldásának alapját szolgáló Liouville-Neumann-sor is a Neumann-sorra alapul.

Tulajdonságok

Tegyük fel, hogy T egy korlátos operátor az X normált téren. Ha a Neumann-sor konvergens az operátornormában, akkor Id – T invertálható, és az inverz maga a sor összege:

(IdT)1=n=0Tn.

A konvergencia garantált, ha X Banach-tér és |T| < 1 az operátornormában. Vannak viszont további eredmények is, amelyek gyengébb feltételek mellett is garantálják a konvergenciát. Például elég, ha T a Tn<1 feltételt teljesíti. Ekkor

(IT)1=(I+T+T2++Tn1)(ITn)1=(I+T+T2++Tn1)k=0Tkn

A lineáris operátorok invertálhatósága

Legyen V Banach-tér, például V:=n, és A:VV korlátos operátor, például az An×n négyzetes mátrixszal megadott lineáris leképezés. Tudjuk, hogy A minden γ>0 skálázási tényezőre felírható, mint

A=1γ(ITγ), ahol Tγ:=IγA.

Ha most van olyan skálázási tényező, hogy TγVV<1 az indukált operátornormában, akkor A invertálható, és inverze megadható a Neumann-sor felhasználásával:

A1=γ(I+k=1Tγk)=γ(I+k=1(IγA)k).

Az invertálható operátorok halmazának nyíltsága

Legyenek B,B Banach-terek, és legyen S:BB invertálható operátor. Ekkor minden más operátorra, T-re:

Ha S és T távolsága az operátornormában becsülhető úgy, hogy TS=qS11, ahol 0 < q < 1, akkor T szintén invertálható, és inverzének operátornormája ::T111qS1.
Bizonyítás: Felbontjuk T-t a következőképpen:
T=S(I(IS1T))
Alkalmazzuk a második tényezőre a Neumann-sort. A konvergenciát a
IS1TS1STq<1
feltétel biztosítja.

Következik, hogy az invertálható operátorok halmaza nyílt az operátornormára vonatkozóan.

Bibliográfia

Sablon:Csonk-mat Sablon:Portál