Mágneses indukció

A mágneses indukció vagy idegen nyelveken mágneses fluxussűrűség a mágneses tér erősségére jellemző vektormennyiség. (Lásd még: a mágneses térerősség)

Jele: B, mértékegysége: tesla.

$\text{T}=\frac{\text{V}\cdot \text{s}}{{\text{m}}^2}=\frac{\text{N}}{\text{A}\cdot \text{m}}=\frac{\text{J}}{\text{A}\cdot {\text{m}}^2}=\frac{\text{H}\cdot \text{A}}{{\text{m}}^2}=\frac{\text{Wb}}{{\text{m}}^2}=\frac{\text{kg}}{\text{C}\cdot \text{s}}=\frac{\text{N}\cdot \text{s}}{\text{C}\cdot \text{m}}=\frac{\text{kg}}{\text{A}\cdot {\text{s}}^2}$

ahol:

A = amper

C = coulomb

kg = kilogramm

m = méter

N = newton

s = másodperc

H = henry

V = volt

J = joule

Wb = weber

A mágneses indukció vektorát a vektorpotenciál rotációjaként számolhatjuk ki.

Nem tévesztendő össze az elektromágneses indukció jelenségének egyik fajtájával, a nyugalmi indukcióval, amelyet szintén szoktak ezen a néven emlegetni. Ugyancsak nem tévesztendő össze a mágneses tér és az elektromos áram kapcsolatát jellemző vektormennyiséggel, a mágneses térerősséggel.Sablon:RefhelySablon:Refhely

Áramjárta vezető körüli mágneses tér erőssége

Sablon:Bővebben A vezetőben folyó áram által gerjesztett mágneses erőteret indukciós vonalak szemléltetik, amelyeknek bármely pontjában az érintő megadja az indukcióvektor irányát, a sűrűségük pedig az indukció nagyságát.

Az indukcióvonalak iránya az úgynevezett jobbkéz-szabály segítségével állapítható meg: a jobb kéz behajlított ujjai mutatják meg az irányt, ha a kinyújtott hüvelykujj az áram irányába mutat. A vezetőre merőlegesen folyó áram irányának jelölése: a befelé folyó áramot + jellel, a kifelé folyót pedig ponttal jelölik.

A végtelen hosszú, egyenes vezető körül a mágneses indukció nagysága egyenesen arányos a vezetőben folyó áram erősségével (I), és fordítottan arányos a vezetőtől mért távolsággal (R):

$B=\frac{{\mu }_{0}I}{2\pi R}.$

A μ₀ a légüres tér (és nagyjából a levegő) mágneses permeabilitása:

${\mu }_0=4\pi \cdot 10^{-7}\frac{Vs}{Am}.$

Bármely körvezető (egymenetes tekercs) középpontjában az indukció:

$B={\mu }_0\frac{I}{2R},$

ahol R a kör sugara.

Források

• Sablon:Hely Sablon:Cite book
• Dr. Szalay Béla, Fizika, hatodik, átdolgozott kiadás, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, Sablon:ISBN

További információk

• Fizikakönyv.hu – A mágneses indukció