Mellékosztály

Innen: testwiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Sablon:Lektor A mellékosztály a matematika egyik ágának, a csoportelméletnek a fogalma. Ha adott egy csoport, ennek egy eleme valamint egy részcsoportja, akkor a részcsoport adott elem szerinti mellékosztálya azoknak az elemeknek a halmaza, amelyek a részcsoport elemeinek az adott elemmel való szorzatából[1] adódnak.

A közös részcsoporthoz de más-más elemhez tartozó mellékosztályok vagy egyenlők (azaz minden elemük közös) vagy diszjunktak (azaz nincs közös elemük). Számosságuk egyenlő a részcsoport rendjével (azaz a részcsoportba tartozó elemek halmazának számosságával). Ezekből következik, hogy a csoport elemei egy adott részcsoportra nézve mind pontosan egy-egy mellékosztályba tartoznak. Innen ered az osztály elnevezés.

Definíció

Legyen G=(G,),[2] H pedig G részcsoportja, valamint g egy G-beli elem:

HGgG

Ekkor a H részcsoportnak a g szerinti jobb oldali mellékosztálya a következő halmaz:

Hg={hg|hH}G

bal oldali mellékosztálya pedig:

gH={gh|hH}G

Ha a művelet kommutatív, akkor a két fogalom megegyezik, és elég egyszerűen mellékosztályról beszélni.

Tulajdonságok

Diszjunktság

Egy adott részcsoport ugyanolyan oldali, de különböző elem szerinti mellékosztályai vagy diszjunktak, vagy egyenlők:

HGf,gG
HfHgHfHg=

Másképp megfogalmazva: ha van közös elemük, akkor minden elemük közös:

(xHf:xHg)(yHf:yHg)

Bizonyítása az utóbbi megfogalmazást követve (a bizonyítás szimmetrikusan az ellenkező oldali mellékosztályokra is működik):

  • Ha a két mellékosztálynak nincs közös eleme, akkor a két halmaz diszjunkt, tehát az állítás igaz.
  • Ha van közös elemük, akkor az egyik ilyen közös elemet jelölje x. A mellékosztály definíciója szerint x tehát a következőképp írható:
x=af,aH, mert x benne van az f szerinti mellékosztályban
x=bg,bH, mert x benne van a g szerinti mellékosztályban
  • Ebből következik, hogy
af=bg/a1(), mindkét oldalt balról összeműveletezzük a inverzével.
f=a1bg(1)
  • Legyen y egy tetszőleges Hf-beli elem. Ekkor a definíció szerint y a következőképp írható:
y=cf,cH
ami az (1) egyenlet alapján:
y=c(a1bg)
mivel a H struktúra csoport, a művelet asszociatív:
y=(ca1b)g(2)
  • Legyen
d=ca1b
d biztosan eleme H-nak, hiszen a,b,c elemei H-nak, a H struktúra pedig csoport, tehát létezik inverz a halmazon belül, valamint a művelet zárt a halmazra. Így a (2) egyenlet:
y=dg,dH
Ez a mellékosztály definíciója szerint azt jelenti, hogy
yHg
  • Ezzel be lett bizonyítva, hogy ha van közös elem, akkor bármely elem, ami benne van az f szerinti mellékosztályban, az a g szerintiben is benne van. A szimmetria miatt fordítva is igaz: bármely elem, ami benne van a g szerinti mellékosztályban, az az f szerintiben is benne van. Ez azt jelenti, hogy ha a két halmaz nem diszjunkt, akkor egymásnak kölcsönösen részhalmazai, tehát egyenlők. Ezt kellett bizonyítani.

Azonos számosság

Közös részcsoporthoz tartozó mellékosztályok számossága megegyezik a részcsoport rendjével:

HG,gG:|Hg|=|gH|=|H|

Bizonyítása:

  • Legyen gG tetszőleges és
φ:HHg,xxg egyértelmű hozzárendelés (függvény).
  • Legyen x,yH.
Tegyük fel, hogy
φ(x)=φ(y)
Vagyis
xg=yg/()g1, mivel csoportról van szó, létezik inverz.
x=y
  • Tehát a függvényértékek csak akkor egyenlők, ha a változók is, valamint a képhalmaz egyben értékkészlet is a mellékosztály definíciója alapján. Ebből következik, hogy φ kölcsönösen egyértelmű hozzárendelés, azaz bijekció.
  • Mivel H és Hg között létesíthető kölcsönösen egyértelmű hozzárendelés (a φ), a két halmaz számossága a számosság definíciója szerint egyenlő:
|Hg|=|H|
  • A bizonyítás ugyanígy működik az ellenkező oldali mellékosztályokra is, tehát az állítás bizonyítása kész.

Lagrange tétele

A mellékosztályok fenti tulajdonságainak felhasználásával Lagrange tétele egyszerűen bizonyítható:

Tétel: Véges csoport minden részcsoportjának rendje osztja a csoport rendjét, azaz:

HG:|H|||G|

Bizonyítás:

  • H különböző mellékosztályai diszjunktak és azonos számú, |H| darab elemet tartalmaznak.
  • Minden G-beli g elem benne van az egyik mellékosztályban:
például a Hg-ben, hiszen eg=g, ahol e a H csoport egységeleme (ami megegyezik G egységelemével).
  • A teljes G halmaz elemszáma egyenlő a különböző (tehát diszjunkt) mellékosztályok elemszámának összegével, hiszen átfedés nincs köztük de kitöltik a teljes halmazt. Ezeknek a mellékosztályoknak a számát |G:H| jelöli (ennek neve a H részcsoport indexe a G csoportra), így:
|G:H||H|=|G|
Vagyis
|H|||G|

További információk

Jegyzetek

Sablon:Jegyzetek

Sablon:Portál

de:Gruppentheorie#Nebenklassen ru:Глоссарий теории групп#К

  1. A szorzat szó itt egyszerűen a csoportban értelmezett műveletet jelenti, ami bármi lehet, ha teljesíti a csoportaxiómákat, például összeadás is.
  2. A jobb átláthatóság kedvéért egyszerűen G jelöli magát a csoportot és a halmazt is. Halmazelméleti jelölések használatakor (például , ) a G betű a csoport elemeinek halmazára vonatkozik, csoportelméleti jelöléseknél pedig magát a csoportot jelöli.