Maass-formák

A matematikában a Maass-forma vagy Maass-hullámforma egy, a komplex számok felső félsíkján értelmezett függvény, ami moduláris formaként transzformálódik. Elsőként Hans Maass tanulmányozta őket.Sablon:Harvtxt

Definíció

Legyen k félegész szám, s komplex szám, és Γ SL₂(R) diszkrét részcsoportja. A Γ k súlyú Maass-formája az s Laplace-sajátértékkel egy, a komplex számok felső félsíkjáról a komplex számokba képező függvény, amire a következők teljesülnek:

• Minden $\gamma =\left(\begin{array}{cc}a& b\\ c& d\end{array}\right)\in \mathrm{\Gamma }$-ra, és minden $\tau \in ℍ$-ra $f\left(\frac{a\tau +b}{c\tau +d}\right)=(c\tau +d{)}^{k}f(\tau )$.
• ${\mathrm{\Delta }}_{k}f=sf$, ahol ${\mathrm{\Delta }}_k$ a k súlyú hiperbolikus Laplace-szerűen definiált ${\mathrm{\Delta }}_k=-y^2(\frac{{\partial }^2}{\partial x^2}+\frac{{\partial }^2}{\partial y^2})iky(\frac{\partial }{\partial x}+i\frac{\partial }{\partial y})$.
• Az f függvény legfeljebb polinomiálisan nő a belső csúcsokban.

A gyenge Maass-forma hasonlóan definiálható, de a harmadik pont helyett a következő teljesül: Az f függvény a belső csúcsokban legfeljebb lineáris exponenciálisan nő. Továbbá f harmonikus, ha a Laplace-operátor megsemmisíti.

Források

• Sablon:Citation
• Sablon:Citation
• K. Bringmann, A. Folsom, Almost harmonic Maass forms and Kac–Wakimoto characters, Crelle's Journal, Volume 2014, Issue 694, Pages 179–202 (2013). DOI: 10.1515/crelle-2012-0102
• W. Duke, J. B. Friedlander and H. Iwaniec, The subconvexity problem for Artin L-Functions’', Inventiones Mathematicae, 149, pp. 489–577 (2002). Section 4. DOI: 10.1007/BF01329622.
• Sablon:Cite web

Fordítás

• Sablon:Fordítás