Koordinátaszingularitás

Innen: testwiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A földrajzi koordináta-rendszer koordinátaszingularitása az Északi- és a Déli-sarkon an

A fizikában akkor beszélünk koordinátaszingularitásról, ha egy koordináta-rendszerben annak belső tulajdonságai miatt egy jól meghatározható pontnak legalább egy koordinátája nem egyértelmű. Például a Föld koordináta-rendszerében az Északi-sark és a Déli-sark földrajzi hosszúsága nem adható meg egyértelműen, mivel minden hosszúsági kör itt metszi egymást. Eltérően a fizikai szingularitásoktól, egy megfigyelő számára semmi különös nincs ezekben a pontokban, mivel ez csak a koordináta-rendszer sajátossága. Egy másik koordináta-rendszerben vagy nem léteznek, vagy máshol bukkannak fel.

Definíció

Egy pontban koordinátaszingularitás van, ha valamelyik koordináta nem egyértelmű; ez azonban egy második koordináta-rendszerre való áttéréssel megszüntethető.[1][2]

Leírás

A koordináta-rendszerekben különböző helyzetekben léphetnek fel koordinátaszingularitások. Például, ha nem lehet egyértelmű (v1,,vn) koordinátákat rendelni az m térben egy n dimenziós részsokaság vagy absztrakt részsokaság pontjaihoz, ahol mn, akkor ezekben a pontokban koordinátaszingularitás van. A koordinátaszingularitás természete felismerhető egy alkalmas koordináta-rendszer választásával, ahol ezeknek a pontoknak egyértelmű (x1,,xn) koordinátáik vannak. Ez lehet az euklideszi térben a Descartes-féle koordináta-rendszer, sokaságok esetén egy térkép. Ekkor van egy T koordinátatranszformáció, hogy

(x1,,xn)=T(v1,,vn),

ami azonban a koordinátaszingularitás miatt nem invertálható. Ha T komponensenként differenciálható, ami az általában használt koordináta-rendszerekre teljesül, akkor a

J(T)=(x1,,xn)(v1,,vn)

Jacobi-mátrix a koordinátaszingularitásokban szinguláris, innen a koordinátaszingularitás név.

Példák

Az (r,θ) polárkoordináták

Polárkoordináta-rendszerben a sík pontjait az origótól mért távolság és helyvektorának az x tengely pozitív felével bezárt szöge határozza meg, ahol r+ az origótól mért távolság és θ(π,π] a helyvektor szöge. Polárkoordinátákról (x,y)2 Descartes-koordinátákra így térhetünk át:

x=rcosθ
y=rsinθ

Az (0,0) origóban koordinátaszingularitás van: ha r=0, akkor a transzformáció eredménye független a θ szögkoordinátától. Polárkoordinátákban az origónak nincs egyértelmű ábrázolása.

A hengerkoordináta-rendszer a polárkoordináta-rendszerből kapható háromdimenziós koordináta-rendszer. A két polárkoordinátához hozzávesszük a magasságot, h-t harmadik koordinátaként. A transzformáció így bővül:

z=h

Ebben a hengerkoordináta-rendszerben az összes (0,0,z) pontban koordinátaszingularitás van.

Az (r,ϕ,θ) gömbkoordináták

Gömbkoordináta-rendszerben a háromdimenziós tér pontjait egy origótól mért távolság, r+, és két szögkoordináta, ϕ(π,π] és θ[0,π] adja meg. Az átszámítás (x,y,z)3 Descartes-koordinátákba:

x=rsinθcosφ
y=rsinθsinφ
z=rcosθ

A transzformáció a következő koordinátaszingularitásokat mutatja meg:

  • Ha θ=0, akkor a (0,0,r) pontok transzformációjának eredménye a pozitív z-tengelyen független a φ koordinátától.
  • Ha θ=π, akkor a (0,0,r) pont transzformációjának képe a negatív z-tengelyen független a φ koordinátától.
  • Ha r=0, akkor a transzformáció eredménye, az (0,0,0) origó független a φ és θ koordinátáktól.

Emiatt gömbkoordinátákban a teljes z-tengely összes pontjának nincs egyértelmű ábrázolása.

Az r=1 rögzítéssel kapjuk a gömbi koordináta-rendszert, ami megegyezik a földrajzi koordináta-rendszerrel. Mivel az a gömbfelület két pontban, az (0,0,1) és a (0,0,1) pontokban metszi a z-tengelyt, azért a földrajzi koordinátákban csak a (0,0,1) és a (0,0,1) pontokban van koordináta-szingularitás.

Jegyzetek

Sablon:Jegyzetek

Források

Fordítás

Sablon:Fordítás