Középpontos oktaéderszámok

Innen: testwiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Haüy oktaéder-konstrukciója 129 kis kockából

A számelméletben a középpontos oktaéderszámok vagy Haüy-féle oktaéderszámok olyan középpontos poliéderszámok, illetve figurális számok, melyek olyan alakzatokat jellemeznek, ahol a középpontban egy gömb van, és azt sűrűn pakolt gömbökből összeálló, oktaéder alakú gömbrétegek veszik körül. A középpontos oktaéderszámok az így összeálló oktaéderben részt vevő gömbök számát reprezentálják. Az n-edik középpontos oktaéderszám Kon a következő képlettel állítható elő:[1]

Kon=(2n+1)(2n2+2n+3)3.

Az első néhány középpontos oktaéderszám:

1, 7, 25, 63, 129, 231, 377, 575, 833, 1159, 1561, 2047, 2625, 3303, 4089, 4991, 6017, 7175, 8473, 9919, 11521, 13287, 15225, 17343, 19649, 22151, 24857, 27775, 30913, 34279, 37881, 41727, 45825, 50183, 54809, 59711, 64897, 70375, 76153, 82239 … Sablon:OEIS

Tulajdonságai, alkalmazásai

A középpontos oktaéderszámok generátorfüggvénye:[1][2]

(1+z)3(1z)4.

A középpontos oktaéderszámok rekurzív módon is előállíthatók:[3]

Ko(n)=Ko(n1)+4n2+2.

Kiszámíthatók egymást követő oktaéderszámok összegeként is.

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

Sablon:Reflist

Sablon:Természetes számok