Erősen összetett számok

Innen: testwiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Egy erősen összetett szám (highly composite number, HCN) olyan pozitív egész szám, melynek több osztója van bármelyik nála kisebb pozitív egésznél. A kifejezést elsőként Rámánudzsan használta 1915-ben – Jean-Pierre Kahane szerint azonban visszavezethető Platónig, aki szerint 5040 a városlakók ideális száma, mivel 5040-nek több osztója van a kisebb számoknál.[1]

Kapcsolódó fogalom a nagyon összetett szám, ami olyan pozitív egészekre vonatkozik, aminek legalább annyi osztója van, mint bármely nála kisebb pozitív egésznek.

Példák

Az első, avagy legkisebb 38 erősen összetett szám listája: Sablon:OEIS

Sorszám HCN
n
prímtényezős
felbontás
prímek
kitevői
prím-
tényezők
d(n) prímoriális
felbontás
1 1 0 1
2* 2 2 1 1 2 2
3 4 22 2 2 3 22
4* 6 23 1,1 2 4 6
5* 12 223 2,1 3 6 26
6 24 233 3,1 4 8 226
7 36 2232 2,2 4 9 62
8 48 243 4,1 5 10 236
9* 60 2235 2,1,1 4 12 230
10* 120 2335 3,1,1 5 16 2230
11 180 22325 2,2,1 5 18 630
12 240 2435 4,1,1 6 20 2330
13* 360 23325 3,2,1 6 24 2630
14 720 24325 4,2,1 7 30 22630
15 840 23357 3,1,1,1 6 32 22210
16 1260 223257 2,2,1,1 6 36 6210
17 1680 24357 4,1,1,1 7 40 23210
18* 2520 233257 3,2,1,1 7 48 26210
19* 5040 243257 4,2,1,1 8 60 226210
20 7560 233357 3,3,1,1 8 64 62210
21 10080 253257 5,2,1,1 9 72 236210
22 15120 243357 4,3,1,1 9 80 262210
23 20160 263257 6,2,1,1 10 84 246210
24 25200 2432527 4,2,2,1 9 90 2230210
25 27720 23325711 3,2,1,1,1 8 96 262310
26 45360 243457 4,4,1,1 10 100 63210
27 50400 2532527 5,2,2,1 10 108 2330210
28* 55440 24325711 4,2,1,1,1 9 120 2262310
29 83160 23335711 3,3,1,1,1 9 128 622310
30 110880 25325711 5,2,1,1,1 10 144 2362310
31 166320 24335711 4,3,1,1,1 10 160 2622310
32 221760 26325711 6,2,1,1,1 11 168 2462310
33 277200 243252711 4,2,2,1,1 10 180 22302310
34 332640 25335711 5,3,1,1,1 11 192 22622310
35 498960 24345711 4,4,1,1,1 11 200 632310
36 554400 253252711 5,2,2,1,1 11 216 23302310
37 665280 26335711 6,3,1,1,1 12 224 23622310
38* 720720 2432571113 4,2,1,1,1,1 10 240 22630030

A következő táblázat megmutatja az egyik ilyen szám összes osztóját.

Az erősen összetett szám: 10080
10080 = (2 × 2 × 2 × 2 × 2)  ×  (3 × 3)  ×  5  ×  7
1
×
10080
2
×
5040
3
×
3360
4
×
2520
5
×
2016
6
×
1680
7
×
1440
8
×
1260
9
×
1120
10
×
1008
12
×
840
14
×
720
15
×
672
16
×
630
18
×
560
20
×
504
21
×
480
24
×
420
28
×
360
30
×
336
32
×
315
35
×
288
36
×
280
40
×
252
42
×
240
45
×
224
48
×
210
56
×
180
60
×
168
63
×
160
70
×
144
72
×
140
80
×
126
84
×
120
90
×
112
96
×
105
Megjegyzés:  A félkövér számok maguk is erősen összetett számok.
Csak a huszadik erősen összetett szám, 7560 (= 3 × 2520) hiányzik.
A 10080 egy úgynevezett 7-sima szám Sablon:OEIS.

A Sablon:Szám. erősen összetett szám megtalálható Achim Flammenkamp weboldalán. 230 prím szorzata adja ki:

a014a19a26a34a44a53a63a73a82a92a102a112a122a132a142a152a162a172a182a19a20a21a229,

ahol an egymást követő prímszámok sorozata, és a kihagyott tagok (a22-tól a228-ig) egyes kitevőjű tényezők (tehát másként felírva a szám 214×39×56××1451).[2]

Az 1–1000 közötti egész számok osztóinak száma. Az első 15 erősen összetett szám félkövéren látható.

Prímtényezős felbontás

Ahhoz, hogy egy szám erősen összetett legyen, nagyjából arra van szükség, hogy lehetőleg minél kisebb prímtényezői legyenek, de ne legyen túl sok egyforma belőlük. A számelmélet alaptétele szerint minden pozitív egész n egyedi prímtényezős felbontással rendelkezik:

n=p1c1×p2c2××pkck(1)

ahol p1<p2<<pk prímszámok, a ci kitevők pedig pozitív egész számok.

Az n bármely osztójának prímenként kisebb vagy egyenlő multiplicitással kell rendelkeznie, mint n-nek:

p1d1×p2d2××pkdk,0dici,0<ik

Tehát n osztóinak száma:

d(n)=(c1+1)×(c2+1)××(ck+1).(2)

Ezért, n akkor lehet erősen összetett szám, hogyha

  • a k db pi prímszám pontosan az első k prímszámmal (2, 3, 5, ...) egyezik meg; ha nem így lenne, valamelyik prímszámot lecserélhetnénk kisebb prímszámra, így n-nél kisebb számot kapnánk ugyanannyi osztóval (például a 10 = 2 × 5 esetében a lecserélt 6 = 2 × 3 számnak ugyanúgy 4 osztója van);
  • a kitevők sorozatának nem növekvőnek kell lennie, tehát c1c2ck; egyébként két kitevő kicserélésével az előző példához hasonlóan n-nél kisebb számot kapnánk ugyanannyi osztóval (például 18 = 21 × 32 kicserélhető a 12 = 22 × 31 számra; mindkettőnek 6 osztója van).

Továbbá, a két speciális eset n = 4 és n = 36 kivételével, az utolsó ck kitevőnek 1-nek kell lennie. Ez azt jelenti, hogy kizárólag az 1, a 4 és a 36 négyzetszám az erősen összetett számok közül. Az, hogy a kitevők sorozata nem növekvő, ekvivalens azzal az állítással, hogy az erősen összetett számok prímoriálisok szorzataként állnak elő.

Aszimptotikus növekedés és sűrűség

Ha Q(x) jelöli az x-nél nem nagyobb erősen összetett számok számát, akkor létezik két, 1-nél nagyobb a és b konstans, melyekre igaz, hogy

ln(x)aQ(x)ln(x)b.

Az egyenlőtlenség első részét Erdős Pál bizonyította 1944-ben, a másodikat Jean-Louis Nicolas 1988-ban. A konstansokra a jelenlegi legjobb közelítés[3]

1,13862<lim inflogQ(x)loglogx1,44 

és

lim suplogQ(x)loglogx1,71 .

Kapcsolódó sorozatok

A 6-nál nagyobb erősen összetett számok egyben bővelkedő számok is, ami egy adott erősen összetett szám három-négy legnagyobb osztójára nézve azonnal nyilvánvaló. Téves az az állítás, hogy az erősen összetett számok tízes számrendszerben mind Harshad-számok lennének. Az első HCN, ami nem Harshad-szám a Sablon:Szám, melynek számjegyösszege 27, ami nem osztója a Sablon:Szám-nak.

Az első 38 erősen összetett számból 10 egyben kiváló erősen összetett szám is. Az erősen összetett számok sorozata Sablon:OEIS részsorozata a pontosan n osztóval rendelkező legkisebb k számok sorozatának Sablon:OEIS.

Egy n pozitív egész nagyon összetett szám, ha d(n) ≥ d(m) minden mn-re. A nagyon összetett számokat számláló QL(x) függvény eleget tesz a

(logx)clogQL(x)(logx)d 

egyenlőtlenségnek minden pozitív c,d-re, amennyiben 0,2cd0,5.[4][5]

Mivel az erősen összetett számok prímtényezős felbontásában az első k prím hiány nélkül szerepel, ezért minden erősen összetett szám egyben praktikus szám is.[6] Az ilyen számok közül sokat használtak hagyományos mértékegységrendszerek váltószámaként, mérnöki tervekben, mert jól kezelhetők a törtekkel való számítások során.

Kapcsolódó szócikkek

Fordítás

Jegyzetek

Sablon:Reflist

További információk

Sablon:Osztóosztályok Sablon:Természetes számok

  1. Sablon:Citation. Kahane cites Plato's Laws, 771c.
  2. Sablon:Citation.
  3. Sándor et al (2006) p.45
  4. Sándor et al (2006) p.46
  5. Sablon:Cite journal
  6. Sablon:Citation.