Ólom-azid

Sablon:Chembox new Az ólom-azid vagy pontosabban ólom(II)-azid egy kémiai vegyület, a hidrogén-azid ólomsójának tekinthető. A képlete Pb(N₃)₂. Fehér vagy világos rózsaszín kristályokat alkot. Robbanékony vegyület, melegítés vagy ütés hatására könnyen felrobban. Robbanószerként használják, főként gyutacsok készítésére. Mérgező tulajdonságú.

Kémiai tulajdonságai

Az ólom-azid nagyon robbanékony, ütés vagy melegítés hatására hevesen robban. A robbanás során elemi állapotú ólomra és nitrogénre bomlik. Detonációs sebessége 4 g/cm³ sűrűség mellett Sablon:Szám.

$\mathrm{2}\mathrm{P}\mathrm{b}\mathrm{(}{\mathrm{N}}_{\mathrm{3}}{\mathrm{)}}_{\mathrm{2}}\mathrm{\to }\mathrm{2}\mathrm{P}\mathrm{b}\mathrm{+}\mathrm{6}{\mathrm{N}}_{\mathrm{2}}$

Előállítása

Ólom(II)-acetátot, esetleg ólom(II)-nitrátot vízben feloldanak és általában nátrium-azid oldatba öntik. A keletkező oldhatatlan csapadék az ólom-azid.

$\mathrm{(}\mathrm{C}{\mathrm{H}}_{\mathrm{3}}\mathrm{C}\mathrm{O}\mathrm{O}{\mathrm{)}}_{\mathrm{2}}\mathrm{P}\mathrm{b}\mathrm{+}\mathrm{2}\mathrm{N}\mathrm{a}{\mathrm{N}}_{\mathrm{3}}\mathrm{\to }\mathrm{P}\mathrm{b}\mathrm{(}{\mathrm{N}}_{\mathrm{3}}{\mathrm{)}}_{\mathrm{2}}\mathrm{+}\mathrm{2}\mathrm{C}{\mathrm{H}}_{\mathrm{3}}\mathrm{C}\mathrm{O}\mathrm{O}\mathrm{N}\mathrm{a}$

$\mathrm{P}\mathrm{b}\mathrm{(}\mathrm{N}{\mathrm{O}}_{\mathrm{3}}{\mathrm{)}}_{\mathrm{2}}\mathrm{+}\mathrm{2}\mathrm{N}\mathrm{a}{\mathrm{N}}_{\mathrm{3}}\mathrm{\to }\mathrm{P}\mathrm{b}\mathrm{(}{\mathrm{N}}_{\mathrm{3}}{\mathrm{)}}_{\mathrm{2}}\mathrm{+}\mathrm{2}\mathrm{N}\mathrm{a}\mathrm{N}{\mathrm{O}}_{\mathrm{3}}$

Felhasználása

Magas brizanciája, stabilitása és egyszerű előállíthatósága miatt a legfontosabb primer robbanóanyagnak számít. Gyutacsokban primer töltetként funkcionál. Kizárólag alumínium tokozású gyutacsokba teszik, mivel a rézzel érintkezve réz-azid képződhet, ami különösen veszélyes.

Mivel vízben nem oldódik és nem higroszkópos, detonációs tulajdonságait nedves állapotban is megőrzi. Ellentétben a legtöbb primer anyaggal, amelyek elveszítik érzékenységüket néhány százalék víz hozzáadásával, az ólom-azid még 40% víztartalommal sem veszít észrevehetően az erejéből.

Száraz állapotban elsősorban a súrlódásra való érzékenysége miatt veszélyes. Érzékenységére nagy hatással van a kristályok mérete. A 0,5 mm-nél nagyobb kristályokat tartalmazó ólom-azid teljesen alkalmatlan gyutacsok töltésére, és már átszórásra, érintésre is robbanhat (a kristályok eltörnek). Gyakorlati szempontból csak a nagyon finom (0,02 mm) kristályos ólom-azidnak van jelentősége. Gyártáskor speciális anyagokat kevernek az oldatba, hogy megakadályozzák a nagyobb kristályok létrejöttét. Az így legyártott anyag biztonságosnak számít.

Másik hátránya, hogy nehezen gyullad. A gyulladási hőmérséklete magasan 300 °C felett van és rövid nyílt lánggal nehéz begyújtani. A gyutacsokba ezért 5-10%-ban könnyen gyulladó vegyületekkel keverik.

Tartós napfény hatására a kristályok felületén ólom-oxid, illetve ólom válik ki, ami megvédi a kristályokat a további oxidációtól. Érzékenységére és robbanási tulajdonságaira ez a folyamat nincs hatással.

Jegyzetek

• Detonátor Sablon:Wayback