Ólom(II)-acetát

Az ólom(II)-acetát az ecetsav ólom(II)-sója. Színtelen, kristályos vegyület. Édes ízű, emiatt ólomcukornak is szokás nevezni. A kristályos ólom-acetát enyhén ecetsavszagú. Jól oldódik vízben. Alkohol is oldja. Vizes oldatából trihidrátja (három molekula kristályvízzel) kristályosodik ki. Mérgező hatású vegyület.

Kémiai tulajdonságai

Hevítés hatására elbomlik. A bomlásának termékei: az ecetsav, ólom-oxidok, szén-monoxid, szén-dioxid.

Élettani hatása

Mérgező hatású. A heveny mérgezés tünetei: nyálfolyás, hányinger, gyomorgörcsök. Az idült mérgezés a bőr enyhe sárgulásával, a vörösvértestek számának csökkenésével, testsúlycsökkenéssel, kólikával jár. A legkisebb adag, ami szájon át a szervezetbe jutva mérgezést okozhat: 5 mg testsúlykilogrammonként.

Előállítása

Az ólom(II)-acetát az ólom(II)-oxid fölöslegben lévő ecetsavval való főzésével állítható elő. Addig főzik, amíg tisztává nem válik az oldat.

$\mathrm{P}\mathrm{b}\mathrm{O}+2\mathrm{C}\mathrm{H}{\phantom{A}}_3\mathrm{C}\mathrm{O}\mathrm{O}\mathrm{H}⟶(\mathrm{C}\mathrm{H}{\phantom{A}}_3\mathrm{C}\mathrm{O}\mathrm{O}){\phantom{A}}_2\mathrm{P}\mathrm{b}+\mathrm{H}{\phantom{A}}_2\mathrm{O}$

Előállítható fémólom, tömény ecetsav és hidrogén-peroxid reakciójával is.

Pb + H₂O₂ + 2 CH₃COOH → (CH₃COO)₂Pb + 2 H₂O

Ha míniumot használunk, ólom(IV)-acetát is keletkezik.

Felhasználása

Az ólom(II)-acetátot más ólomvegyületek, főként ólomfehér és krómsárga előállítására használják. Ez a két vegyület pigmentként szolgál. Ezenkívül felhasználják még a textiliparban és fa pácolására. Laboratóriumokban vegyszerként alkalmazzák a szulfidok kimutatására. Felhasználják oldatok fehérjementesítésére is, mert a fehérjéket kicsapja az oldatukból.

Források

• Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
• Bruckner Győző: Szerves kémia, I/1-es kötet