Mínium
A mínium ólomásvány és pigmens, ólom-oxid. Vörös színű kristályok vagy amorf por. Két (ólom(II)-oxid) és négy vegyértékű (ólom-dioxid) ólmot tartalmaz, összegképlete Pb3O4, amit helyesebb PbSablon:Sup sub PbIVO4 vagy PbO2·2 PbO alakban írni.
A latin minium szó eredetileg cinóbert jelentett, az ólom-oxid a színhasonlóság alapján kapta a nevét.[1]
Tulajdonságai
Vízben nem oldódik. Híg salétromsav elbontja:
Hevesen reagál redukálószerekkel.
550 °C-on bomlik:
Előállítása
Ólom(II)-oxid (PbO) hevítésével levegőn, lángkemencében 4–500 °C-on 18–24 órán át.
Felhasználása
Régebben nagyon elterjedt festék alapanyag volt. Manapság az ólomüveg gyártásánál használják, gyorsan száradó olajfestékekben, korrózió elleni védőbevonatokban. Mérgező, ezért óvatosan kell vele dolgozni.
Veszélyek
Tűzveszélyes. Mérgező. LD50 értékek: tengerimalac 220, egér 17700, patkány 630 mg/tskg (hasüregbe fecskendezve). Legkisebb halálos adagja: LDLo = 1 g/tskg szájon át.[2]
Jegyzetek
Források
További információk
- Ólomvegyületek a magyar Wikipédián külső keresővel