Hibaterjedés

Innen: testwiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>InternetArchiveBot 2022. november 6., 18:19-kor történt szerkesztése után volt. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.9.2)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Egy adott f(x) függvényen való hibaterjedés két változó esetén. A származtatott mennyiség σf szórását alapvetően befolyásolja az f(x) függvény deriváltja a változó középértéke helyén. A lineáris közelítés akkor jogos, ha a f(x) (sárga) és a deriváltja (zöld szaggatott) nem térnek el egymástól számottevően a változó átlaga körüli σx környezeten belül

A statisztikában hibaterjedésnek nevezik a származtatott mennyiségek hibájának az alapul szolgáló mennyiségek hibájától való függését, illetve magát a matematikai módszert, mellyel a származtatott mennyiségek hibáját becslik. A hibaterjedés figyelembe vétele a fizikában is gyakran használatos, ha például hibával terhelt mért mennyiségekből valamilyen összefüggés segítségével származtatott új mennyiség hibáját határozzák meg.

Például ha egy, az Ohm-törvénynek engedelmeskedő áramköri rendszeren mérjük az I átfolyó áramot, és annak ΔI bizonytalanságát, továbbá az első U feszültséget, és annak ΔU bizonytalanságát, akkor az ellenállás meghatározására szolgáló R=f(U,I)=UI összefüggés és a hibaterjedés figyelembe vételével a származtatott ellenállás ΔR bizonytalansága jól közelíthető. Egyes esetekben, például f=AB alakú összefüggés esetén f hibája egzakt módon is kifejezhető, de általában sorfejtésen alapuló, lineáris közelítést alkalmaznak.

A hibaterjedés jellegét alapvetően az alábbiak határozzák meg:

  • A kiinduló mennyiségek bizonytalanságának összefüggése illetve függetlensége befolyásolja a származtatott mennyiség hibájának számolását.
  • A származtatott mennyiség kifejezését megadó f összefüggés jellege befolyásolja, hogy mely mért mennyiségek hibája milyen mértékben járul hozzá a származtatott hibához.

Számolási módja

Lineáris kombináció esetén

A hibaterjedés matematikai jellemzése abban az esetben egyszerűbb, ha a származtatott változót megadó f összefüggés a kiindulási változóknak lineáris kombinációja. Ezért ezzel az esettel külön érdemes foglalkozni. Legyen {fk(x1,x2,,xn)} m elemű halmaz minden eleme olyan függvény, mely x1,x2,,xn változók lineáris kombinációjaként áll elő Ak1,Ak2,,Akn együtthatókkal, ahol (k=1,,m), azaz:

fk=i=1nAkixi, illetve mátrixjelöléssel: f=Ax

Legyen Σxa kovarianciamátrix az alábbi jelölésekkel, ahol x=(x1,x2,,xn):

Σx=(σ12σ12σ13σ12σ22σ23σ13σ23σ32)=(Σ1xΣ12xΣ13xΣ12xΣ2xΣ23xΣ13xΣ23xΣ3x).

Az f függvény Σf kovarianciamátrixa ezzel úgy adható meg, hogy:

Σijf=knnAikΣkxAj, illetve mátrixjelöléssel: Σf=AΣxA.

A fenti általános összefüggés megengedi a változók közti korrelációt is. Ha azonban az x1,x2,,xn változók hibája egymástól független, a fenti összefüggés egyszerűbb alakba írható:

Σijf=knAikΣkxAjk,

ahol Σkx=σxk2 az v vektor k-adik elemének szórásnégyzete.

Skalárértékű f függvényre ismét egyszerűbb összefüggést kapunk:

f=inaixi:f=ax,
σf2=injnaiΣijxaj=aΣxa,

ahol a sorvektor. A σij kovarianciák kifejezhetők a szórásokkal és a megfelelő ρij Pearson-féle korrelációs együtthatóval: σij=ρijσiσj, melyből következik a származtatott szórásnégyzet egy másik kifejezése:

σf2=inai2σi2+inj(ji)naiajρijσiσj,

mely független változók esetén:

σf2=inai2σi2.

Még speciálisabb esetet képvisel a több, megegyező szórású változó egyenlő együtthatójú kombinációja esetén megadható

σf=naσ.

Nemlineáris összefüggéseknél

Ha az f az x változók nemlineáris függvénye, akkor csak egyes esetekben adható meg pontos hibaszámítási formula, de általában például úgy közelíthető a származtatott mennyiség hibája, hogy az f függvényt az alábbiak szerint lineáris tagig Taylor-sorba fejtjük:

fkfk0+infkxixi,

ahol fk/xi az fk függvény xi szerinti parciális deriváltjának xi átlagánál felvett értékét jelöli. Mátrixjelöléssel:

ff0+Jx

ahol J a Jacobi-mátrix. Mivel f0 konstans, ezért nem járul hozzá f hibájához. Ezzel tehát a lineáris kombinációra levezetett hibaterjedést kapjuk vissza azzal a különbséggel, hogy az Aik,Ajk együtthatók helyébe a parciális deriváltak áltagnál felvett fkxi,fkxj értékei lépnek, így:[1]

Σf=JΣxJ.

Tehát a függvény Jacobi-matrixával fejezhető ki az xi-k kovarianciamátrixának transzformációja.

Gauss-hibaterjedési formula

A mérnöki gyakorlatban és az alkalmazott kutatásban gyakran élnek azzal a közelítéssel a nemlineáris f hibájának becslésére, hogy xi változók függetlenek. Ekkor ugyanis az alábbi, könnyen kezelhető hibaterjedési összefüggés írható fel:

sfi(fxi)2sxi2

ahol sf az f szórása, sxi pedig az xi szórása. Mivel a fenti összefüggés a sorfejtés lineáris tagjának megtartásán, a többi tag elhagyásán alapul, ezért a származtatott hiba mértékét csak közelíti. Általában azt mondhatjuk, hogy a közelítés elég jó, ha az sx,sy,sz, szórások nem olyan nagyok, hogy az f lineáris közelítése egy sx,sy,sz, sugarú környezetében nem tér el számottevően f-től.[2]

Gyakori példák

Az alábbi táblázat a σA,σB relatív szórásokkal és σAB kovarianciával jellemzett A,B valószínűségi változókra vonatkozó néhány egyszerű és tipikus összefüggés esetén levezetett hibaszámolást foglalja össze.

Összefüggés Szórásnégyzet Szórás
f=aA σf2=a2σA2 σf=|a|σA
f=aA+bB σf2=a2σA2+b2σB2+2abσAB σf=a2σA2+b2σB2+2abσAB
f=aAbB σf2=a2σA2+b2σB22abσAB σf=a2σA2+b2σB22abσAB
f=AB σf2f2[(σAA)2+(σBB)2+2σABAB][3][4] σf|f|(σAA)2+(σBB)2+2σABAB
f=AB σf2f2[(σAA)2+(σBB)22σABAB][5] σf|f|(σAA)2+(σBB)22σABAB
f=aAb σf2(abAb1σA)2=(fbσAA)2 σf|abAb1σA|=|fbσAA|
f=aln(bA) σf2(aσAA)2[6] σf|aσAA|
f=alog10(A) σf2(aσAAln(10))2[6] σf|aσAAln(10)|
f=aebA σf2f2(bσA)2[7] σf|f(bσA)|
f=abA σf2f2(bln(a)σA)2 σf|f(bln(a)σA)|
f=asin(bA) σf2[abcos(bA)σA]2 σf|abcos(bA)σA|
f=acos(bA) σf2[absin(bA)σA]2 σf|absin(bA)σA|
f=AB σf2f2[(BAσA)2+(ln(A)σB)2+2Bln(A)AσAB] σf|f|(BAσA)2+(ln(A)σB)2+2Bln(A)AσAB

Ha az A,B változók függetlenek, azaz a korrelációs együtthatójuk nulla (ρAB=0) akkor σAB=ρABσAσB alapján a kovarianciájuk is nulla: σAB=0.

Függetlenségnél és az f=AB összefüggés esetén a szórásnégyzet kifejezésére a Goodman-formula is alkalmazható:[8]

V(XY)=E(X)2V(Y)+E(Y)2V(X)+E((XE(X))2(YE(Y))2),

melyből a származtatott mennyiség szórásnégyzete:

σf2=A2σB2+B2σA2+σA2σB2

Jegyzetek

Sablon:Reflist

Fordítás

Sablon:Fordítás

Források

Szakkönyvek

Tananyagok, ismeretterjesztő weblapok

Kapcsolódó szócikkek