Vas(II)-szulfid

Innen: testwiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Sablon:Chembox new

A vas(II)-szulfid a vas kénnel alkotott vegyülete, szulfidja. Szürkésfekete vagy sötétszürke színű. Ha megolvasztják, fekete színű lesz. Vízben gyakorlatilag oldhatatlan, az oldhatósági szorzata 10−18 körüli.

Kémiai tulajdonságai

Ha a vegyületet magasabb hőmérsékletre hevítik, elemeire bomlik. Ha hidrogén vagy szén jelenlétében hevítik, vassá redukálódik. A szénnel való redukció egyenlete:

2 FeS+C2 Fe+CS2

Magasabb hőmérsékleten redukálják bizonyos fémek (például magnézium, kalcium, mangán) is.

FeS+MnFe+MnS

Híg savak oldják, ekkor kén-hidrogén fejlődik. Feloldódik az olvadt vasban is. Ha a vas lehűl, a vas(II)-szulfid kikristályosodik, és emiatt a vas rideggé, törékennyé válik. A vasgyártáskor ezt úgy kerülik el, hogy a vashoz mangánt adagolnak. A vas-szulfid a mangán hatására (az előző reakcióegyenlet szerint) mangán-szulfiddá alakul, ami nem rideg.

Előfordulása a természetben

A vegyület a természetben több ásvány formájában is előfordul, ez többféle összetételt és többféle kristályszerkezetet is jelent. Az alábbi vas(II)-szulfid ásványok ismertek:

Ásványnév Képlet Kristályrendszer
pirrotin Fe1-xS monoklin
mackinawit Fe1+xS tetragonális
troilit FeS hexagonális
pirit FeS2 köbös
markazit FeS2 rombos
greigit Fe3S4 köbös

Előállítása

Laboratóriumban kén- és vaspor keverékének intenzív hevítésével állítható elő. A folyamat során a kén megolvad, a reakcióelegy pedig felizzik.

Fe+S=FeS

Vas(II)-szulfid keletkezik vas(II)- vagy vas(III)-sók oldatából kén-hidrogén hatására. Vas(III)-sók esetén először vas(III)-szulfid (Fe2S3) keletkezik, majd ez azonnal vas(II)-szulfiddá redukálódik. Nagy mennyiségben előállítható vashulladékok kénnel vagy pirittel való összeolvasztásával.

Felhasználása

Laboratóriumokban kén-hidrogén fejlesztésére használják. Alkalmazzák kerámiák készítésekor is.

Források

  • Erdey-Grúz Tibor Vegyszerismeret
  • Nyilasi János: Szervetlen kémia

Hivatkozások

Sablon:Jegyzetek