Rénium(IV)-szulfid
Sablon:Chembox A rénium(IV)-szulfid egy vegyület. Képlete ReS2.
Szintézise
Rénium és kén reakciójával 1000 °C-on:[1]
Rénium(VII)-szulfid termikus bomlásával 1100 °C-on:
Tulajdonságai
Fekete színű, vízben oldhatatlan, szagtalan anyag, a rénium legstabilabb szulfidja.[2] Ellenáll a savaknak, lúgoknak és az alkálifém-szulfidoknak, azonban a hipoklórossav, salétromsav stb. ReO4−-tá oxidálja. 1000 °C-on a kvarccal reagál, de kénnel még hevítve sem lép reakcióba. 700 °C felett vákuumban elemi réniumra és kénre bomlik, a hidrogén magasabb hőmérsékleten réniummá redukálja.[1] Diamágneses félvezető.[3] Kristályszerkezete triklin, tércsoport: PSablon:Overline (a = 645,5 pm, b = 636,2 pm, c = 640,1 pm, α = 105,04°, β = 91,60°, γ = 118,97°). Torzult kadmium(II)-klorid szerkezete van és izotípusos a rénium-diszeleniddel.[4][5]
Jegyzetek
Fordítás
- ↑ 1,0 1,1 Georg Brauer (Hrsg.) u. a.: Handbuch der Präparativen Anorganischen Chemie. 3., umgearbeitete Auflage. Band III, Ferdinand Enke, Stuttgart 1981, Sablon:ISBN, S. 1619.
- ↑ Sablon:CitLib
- ↑ Sablon:CitLib
- ↑ H.-J. Lamfers, A. Meetsma, G.A. Wiegers, J.L. de Boer: The crystal structure of some rhenium and technetium dichalcogenides. In: Journal of Alloys and Compounds, 241, 1996, S. 34–39, doi:10.1016/0925-8388(96)02313-4.
- ↑ Sablon:Cite journal