Pollaczek–Khinchine-formula

Innen: testwiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A sorbanállás-elméletben a Pollaczek–Khinchine-formula kifejezi az átlagos sorbanállási hosszúságot, ahol a feladatok a Poisson-folyamat szerint érkeznek, és a szolgáltatás ideje általános eloszlást mutat az M/G/1-típusú sorbanállás szerint. A képlettel kiszámítható az átlagos várakozási idő is. A képletet először Pollaczek Félix publikálta 1930-ban,[1] és két évvel később Alekszandr Hincsin átdolgozta.[2][3]

Az átlagos sorbanállási hossz

Az átlagos sorbanállási hossz[4]

L=ρ+ρ2+λ2Var(S)2(1ρ)

ahol

  • λ A Poisson-folyamat beérkezési rátája
  • 1/μ az S időeloszlás várható értéke
  • ρ=λ/μ a kihasználás
  • Var(S) az S szolgáltatási idő eloszlásának szórásnégyzete

Ahhoz, hogy az átlagos sorbanállási hossz véges legyen, szükséges, hogy ρ<1 legyen, máskülönben a feladatok gyorsabban érkeznének, mint ahogy elhagyják a sort. A ‘forgalom intenzitás’ 0 és 1 között van, és ez egy átlagos része annak az időnek, amikor a kiszolgáló foglalt. Ha a beérkezési ráta λa nagyobb vagy egyenlő a λs szolgálati rátával, akkor a sorbanállási késleltetés (várakozás) végtelen lesz.

Átlagos várakozási idő

Ha vesszük W-t, annak az átlagos időnek, amíg az ügyfél várakozik a sorban, akkor W=W+μ1, ahol W az átlagos várakozási idő, és μ a szolgáltatás ideje. Felhasználva a Little-törvényt, mely szerint:

L=λW

ahol

  • L az átlagos sor hossz
  • λ A Poisson-folyamat beérkezési rátája
  • W az átlagos idő (várakozás és kiszolgálás),

így:

W=ρ+λμVar(S)2(μλ)+μ1.

Végül írható egy kifejezés az átlagos várakozási időre:[5]

W=Lλμ1=ρ+λμVar(S)2(μλ).

Irodalom

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

Sablon:Jegyzetek