Pollaczek–Khinchine-formula
A sorbanállás-elméletben a Pollaczek–Khinchine-formula kifejezi az átlagos sorbanállási hosszúságot, ahol a feladatok a Poisson-folyamat szerint érkeznek, és a szolgáltatás ideje általános eloszlást mutat az M/G/1-típusú sorbanállás szerint. A képlettel kiszámítható az átlagos várakozási idő is. A képletet először Pollaczek Félix publikálta 1930-ban,[1] és két évvel később Alekszandr Hincsin átdolgozta.[2][3]
Az átlagos sorbanállási hossz
Az átlagos sorbanállási hossz[4]
ahol
- A Poisson-folyamat beérkezési rátája
- az S időeloszlás várható értéke
- a kihasználás
- Var(S) az S szolgáltatási idő eloszlásának szórásnégyzete
Ahhoz, hogy az átlagos sorbanállási hossz véges legyen, szükséges, hogy legyen, máskülönben a feladatok gyorsabban érkeznének, mint ahogy elhagyják a sort. A ‘forgalom intenzitás’ 0 és 1 között van, és ez egy átlagos része annak az időnek, amikor a kiszolgáló foglalt. Ha a beérkezési ráta nagyobb vagy egyenlő a szolgálati rátával, akkor a sorbanállási késleltetés (várakozás) végtelen lesz.
Átlagos várakozási idő
Ha vesszük W-t, annak az átlagos időnek, amíg az ügyfél várakozik a sorban, akkor , ahol az átlagos várakozási idő, és a szolgáltatás ideje. Felhasználva a Little-törvényt, mely szerint:
ahol
- L az átlagos sor hossz
- A Poisson-folyamat beérkezési rátája
- W az átlagos idő (várakozás és kiszolgálás),
így:
Végül írható egy kifejezés az átlagos várakozási időre:[5]
Irodalom
Kapcsolódó szócikkek
- http://www.cse.fau.edu/~bob/publications/CNS.4h.pdf
- Poisson-folyamat
- Sorbanállás-elmélet
- Erlang
- Sűrűségfüggvény
- Skálaparaméter
- Alakparaméter
- Gamma-eloszlás
- Gumbel-eloszlás
- Eloszlásfüggvény
- Valószínűségszámítás
- M/G/1-típusú sorbanállás
- Statisztika