Paralelepipedon
| Paralelepipedon | |
|---|---|
| tartalmazó halmaz | hasáb |
| oldallapok száma | 6 (paralelogramma) |
| élek száma | 12 |
| csúcsok száma | 8 |
| szimmetria | középpontosan tükrös (centrálszimmetrikus) |
| konvexitás | konvex |
A paralelepipedon olyan hat lap által határolt térbeli geometriai alakzat, amelynek minden oldallapja paralelogramma. A név a görög παραλληλ-επίπεδον (párhuzamos síkok) kifejezésből ered. Három ekvivalens definíció:
- A paralelepipedon egy paralelogramma alapú hasáb.
- A paralelepipedon egy hatoldalú térbeli geometriai alakzat, amelynek minden oldallapja paralelogramma.
- A paralelepipedon egy hatoldalú térbeli geometriai alakzat, amelynek két-két szemközti oldallapja párhuzamos.
A téglatest, a kocka és a romboéder paralelepipedonok. A paralelepipedon egy poliéder.
Tulajdonságok
Bármely párhuzamos oldalpár tekinthető a hasáb alapjának. Négy-négy él párhuzamos és egyenlő hosszúságú.
A paralelepipedon előállítható a kocka lineáris leképezéseként.
Bármely egybevágó paralelepipedonokkal hézagmentesen kitölthető a tér.
Térfogat
Mivel a paralelepipedon hasáb, térfogata az alaplap területének és az alaplaphoz tartozó magasságnak a szorzata. Magasság alatt az alapsíkok távolságát értjük (az őket összekötő legrövidebb szakasz hossza).
A paralelepipedon térfogata kiszámítható az egy csúcsból induló oldalvektorok vegyes szorzataként.
Ha a = (a1, a2, a3), b = (b1, b2, b3) és c = (c1, c2, c3), akkor paralelepipedon előjeles térfogata megegyezik az alábbi determináns értékével: