Nitrén

Innen: testwiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Sablon:Egyért2 Sablon:Chembox A nitrén szervetlen vegyület, képlete NH.[1] Más egyszerű gyökökhöz hasonlóan erősen reaktív és rövid életű, kivéve alacsony nyomáson. Viselkedése spinmultiplicitásától függ.

Keletkezése, tulajdonságai

A nitrén ammónia elektromos kisütéséből állítható elő.[2]

A nitrén forgási elválasztása nagy, spin-spin kölcsönhatása gyenge, így ritkábbak az ütközés indukálta Zeeman-átmenetei.[2] Az alapállapotú NH puffergáztöltéssel mágnesesen csapdázható.[2]

Az alapállapotú nitrén triplett, a gerjesztett szingulett csak kevéssel magasabb energiájú.[3]

Az első gerjesztett állapot (a1Δ) hosszú életű, mivel alapállapotra (X3Σ) való átalakulása spintiltott.[4] A NH ütközésindukált rendszerközi kereszteződésre képes.[3]

Reakciókészség

A hidrogénektől eltekintve a nitrén izoelektromos a metilénnel (Sablon:Chem) és az atomos oxigénnel, és hasonlóan reakcióképes.[4] Az első gerjesztett állapot lézerindukált fluoreszcencia (LIF) révén észlelhető.[4] A LIF lehetővé teszi az NH keletkezésének, bomlásának és termékeinek észlelését. Reakciói nitrogén-monoxiddal:

NH+NONA2+OH
NH+NONA2O+H

Előbbi kedvezőbb, ΔH0-ja –408 kJ/mol, míg utóbbié –147 kJ/mol.[5]

Nevezéktan

A nitrén triviális név az elfogadott. A λ1-azán és hidridonitrogén szabályos nevek szintén érvényesek, és rendre a szubsztitutív és additív nevezéktanok szerint képezhető.

A nitrén tekinthető továbbá két hidrogénnel kevesebbet tartalmazó ammóniának, így használható kontextusspecifikus szabályos névként az azilidén szubsztitutív nevezéktan szerint. Azonban ez nem veszi figyelembe, hogy a nitrén gyök. De bizonyos kontextusban az azilidén a nem gyök állapot megnevezésére is használható, a diradikális ekkor az azándiil.

Asztrokémia

A csillagközi térben az NH-t a ζ Persei és a HD 27778-hoz közeli felhőkben észleltek az NH A3Π→X3Σ (0,0) abszorpciós sávjának nagy felbontású és nagy jelarányú spektrumaiból 3358 Å körül.[6] A CN hatékony előállításának a diffúz felhőben lévő NH-ból közel 30 K hőmérséklet volt kedvező.[7][8][6]

Asztrokémiailag fontos reakciók

Reakciók[9][10]
Reakció Sebességi konstans Sebesség/[[[:Sablon:Chem]]]2
N+HANH+eA Sablon:Sort Sablon:Sort
NHA2+ONH+OH Sablon:Sort Sablon:Sort
NHA2A++eANH+H Sablon:Sort Sablon:Sort
NHA3A++eANH+2H Sablon:Sort Sablon:Sort
NH+NNA2+H Sablon:Sort Sablon:Sort
NH+OOH+N Sablon:Sort Sablon:Sort
NH+CA+CNA++H Sablon:Sort Sablon:Sort
NH+HA3A+NHA2A++HA2 Sablon:Sort Sablon:Sort
NH+HA+NHA++H Sablon:Sort Sablon:Sort

Diffúz felhőkben a HA+NNH+eA a fő keletkezési módszer. Kémiai egyensúly közelében az NH-keletkezés fontos módjai a [[nitréniumion|Sablon:Chem]] és az [[azániumil|Sablon:Chem]] rekombinációi. A sugárzási mezőtől függően az [[aminogyök|Sablon:Chem]] is közreműködhet.

A NH diffúz felhőkben fotodisszociációval és fotoionizációval bomlik. Sűrű felhőkben a NH atomos oxigénnel és nitrogénnel reagálva bomlik. Az Sablon:Chem és Sablon:Chem ionok OH-t és NH-t alkotnak diffúz felhőkben. Az NH fontos a Sablon:Chem, OH, H, Sablon:Chem, CH, N, Sablon:Chem és Sablon:Chem előállításában a csillagközi térben.

A NH-t észlelték a csillagközi térben, de nem sűrű molekulafelhőkben.[11] A NH észlelésének célja a forgási állandói és a vibrációs szintjei jobb megismerése.[12] Szükséges továbbá a N- és NH-gyakoriságok előrejelzése N-t és NH-t képző és nyomokban N-t és NH-t tartalmazó csillagokban.[13] A NH, OH és CH jelenleg ismert forgási állandói és vibrációi lehetővé teszik a szén-, nitrogén- és oxigénmennyiségek tanulmányozását a teljes spektrum szintézise nélkül 3D-s modellatomszférában.[14]

Jegyzetek

Sablon:Jegyzetek

Fordítás

Sablon:Fordítás

Források

Kapcsolódó szócikkek