Nitrén
Sablon:Egyért2 Sablon:Chembox A nitrén szervetlen vegyület, képlete NH.[1] Más egyszerű gyökökhöz hasonlóan erősen reaktív és rövid életű, kivéve alacsony nyomáson. Viselkedése spinmultiplicitásától függ.
Keletkezése, tulajdonságai
A nitrén ammónia elektromos kisütéséből állítható elő.[2]
A nitrén forgási elválasztása nagy, spin-spin kölcsönhatása gyenge, így ritkábbak az ütközés indukálta Zeeman-átmenetei.[2] Az alapállapotú NH puffergáztöltéssel mágnesesen csapdázható.[2]
Az alapállapotú nitrén triplett, a gerjesztett szingulett csak kevéssel magasabb energiájú.[3]
Az első gerjesztett állapot (a1Δ) hosszú életű, mivel alapállapotra (X3Σ−) való átalakulása spintiltott.[4] A NH ütközésindukált rendszerközi kereszteződésre képes.[3]
Reakciókészség
A hidrogénektől eltekintve a nitrén izoelektromos a metilénnel (Sablon:Chem) és az atomos oxigénnel, és hasonlóan reakcióképes.[4] Az első gerjesztett állapot lézerindukált fluoreszcencia (LIF) révén észlelhető.[4] A LIF lehetővé teszi az NH keletkezésének, bomlásának és termékeinek észlelését. Reakciói nitrogén-monoxiddal:
Előbbi kedvezőbb, ΔH0-ja –408 kJ/mol, míg utóbbié –147 kJ/mol.[5]
Nevezéktan
A nitrén triviális név az elfogadott. A λ1-azán és hidridonitrogén szabályos nevek szintén érvényesek, és rendre a szubsztitutív és additív nevezéktanok szerint képezhető.
A nitrén tekinthető továbbá két hidrogénnel kevesebbet tartalmazó ammóniának, így használható kontextusspecifikus szabályos névként az azilidén szubsztitutív nevezéktan szerint. Azonban ez nem veszi figyelembe, hogy a nitrén gyök. De bizonyos kontextusban az azilidén a nem gyök állapot megnevezésére is használható, a diradikális ekkor az azándiil.
Asztrokémia
A csillagközi térben az NH-t a ζ Persei és a HD 27778-hoz közeli felhőkben észleltek az NH A3Π→X3Σ (0,0) abszorpciós sávjának nagy felbontású és nagy jelarányú spektrumaiból 3358 Å körül.[6] A CN hatékony előállításának a diffúz felhőben lévő NH-ból közel 30 K hőmérséklet volt kedvező.[7][8][6]
Asztrokémiailag fontos reakciók
| Reakció | Sebességi konstans | Sebesség/[[[:Sablon:Chem]]]2 |
|---|---|---|
| Sablon:Sort | Sablon:Sort | |
| Sablon:Sort | Sablon:Sort | |
| Sablon:Sort | Sablon:Sort | |
| Sablon:Sort | Sablon:Sort | |
| Sablon:Sort | Sablon:Sort | |
| Sablon:Sort | Sablon:Sort | |
| Sablon:Sort | Sablon:Sort | |
| Sablon:Sort | Sablon:Sort | |
| Sablon:Sort | Sablon:Sort |
Diffúz felhőkben a a fő keletkezési módszer. Kémiai egyensúly közelében az NH-keletkezés fontos módjai a [[nitréniumion|Sablon:Chem]] és az [[azániumil|Sablon:Chem]] rekombinációi. A sugárzási mezőtől függően az [[aminogyök|Sablon:Chem]] is közreműködhet.
A NH diffúz felhőkben fotodisszociációval és fotoionizációval bomlik. Sűrű felhőkben a NH atomos oxigénnel és nitrogénnel reagálva bomlik. Az Sablon:Chem és Sablon:Chem ionok OH-t és NH-t alkotnak diffúz felhőkben. Az NH fontos a Sablon:Chem, OH, H, Sablon:Chem, CH, N, Sablon:Chem és Sablon:Chem előállításában a csillagközi térben.
A NH-t észlelték a csillagközi térben, de nem sűrű molekulafelhőkben.[11] A NH észlelésének célja a forgási állandói és a vibrációs szintjei jobb megismerése.[12] Szükséges továbbá a N- és NH-gyakoriságok előrejelzése N-t és NH-t képző és nyomokban N-t és NH-t tartalmazó csillagokban.[13] A NH, OH és CH jelenleg ismert forgási állandói és vibrációi lehetővé teszik a szén-, nitrogén- és oxigénmennyiségek tanulmányozását a teljes spektrum szintézise nélkül 3D-s modellatomszférában.[14]
Jegyzetek
Fordítás
Források
Kapcsolódó szócikkek
- diazén (a nitrén dimerje)
- ↑ Sablon:Greenwood&Earnshaw2nd
- ↑ 2,0 2,1 2,2 Sablon:Cite journal
- ↑ 3,0 3,1 Sablon:Cite journal
- ↑ 4,0 4,1 4,2 Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ 6,0 6,1 Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite web
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal