Multifokális ellipszis

A matematika, azon belül a geometria területén az n-ellipszis az ellipszis olyan általánosítása, ami a megszokott két fókusztól eltérő számú fókuszt is megenged.[1] Az n-ellipszisek további elnevezései a multifokális ellipszis,[2] poliellipszis,[3] egglipse,[4] k-ellipszis,[5] és Tschirnhaus'sche Eikurve (Ehrenfried Walther von Tschirnhaus után). Elsőként James Clerk Maxwell tanulmányozta őket, 1846-ban.[6]
Ha a síkban megadunk n darab fókuszpontot ui, vi koordinátáikkal, egy n-ellipszis a síkban azon pontok mértani helye, melyek az n fókuszponttól mért távolságösszege egy d konstanssal egyezik meg. Matematikai képlettel:
Az 1-ellipszis a körrel egyezik meg, a 2-ellipszis pedig a klasszikus ellipszissel. Mindkettő 2 fokszámú algebrai görbe.
Bármely n fókuszszámra igaz, hogy az n-ellipszis zárt, konvex görbe.[2]p. 90 A görbe sima, kivéve ha keresztülmegy az egyik fókuszon.[5]p.7
Az n-ellipszisről általánosságban elmondható, hogy egy konkrét algebrai egyenletet kielégítő pontok részhalmaza alkotja.[5]Figs. 2 és 4; p. 7 Ha n páratlan, a görbe algebrai fokszáma , míg ha n páros, a fokszám .[5]Thm. 1.1
Kapcsolódó szócikkek
Fordítás
Jegyzetek
További információk
- P.L. Rosin: "On the Construction of Ovals"
- B. Sturmfels: "The Geometry of Semidefinite Programming", pp. 9–16.
- ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>címke; nincs megadva szöveg a(z)Sekinonevű lábjegyzeteknek - ↑ 2,0 2,1 Sablon:Cite journal
- ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>címke; nincs megadva szöveg a(z)Melzaknevű lábjegyzeteknek - ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>címke; nincs megadva szöveg a(z)Sahadevannevű lábjegyzeteknek - ↑ 5,0 5,1 5,2 5,3 J. Nie, P.A. Parrilo, B. Sturmfels: "J. Nie, P. Parrilo, B.St.: “Semidefinite representation of the k-ellipse”, in Algorithms in Algebraic Geometry, I.M.A. Volumes in Mathematics and its Applications, 146, Springer, New York, 2008, pp. 117-132
- ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>címke; nincs megadva szöveg a(z)Maxwellnevű lábjegyzeteknek