Magreakció

A magreakció során két atommag ütközik, és ennek eredményeképp más atommagokat kapunk. Elméletileg több atommag is ütközhet, viszont ezek az események rendkívül ritkák. Három típusa van: maghasadás, magfúzió, és radioaktív bomlás.

Bármely magreakciót egy (a kémiai egyenlethez hasonló) egyenlet segítségével tudjuk fölírni:

$\mathrm{a}\mathrm{+}{}_{\mathrm{Z}}^{\mathrm{A}}\mathrm{X}\mathrm{\to }{}_{{\mathrm{Z}}^{\prime }}^{{\mathrm{A}}^{\prime }}\mathrm{Y}\mathrm{+}\mathrm{b}$

ahol a a bombázó részecske és b repül ki a magból.

Ezt rövidítve a szakirodalomban így szokták írni: ${}^{\mathrm{A}}\mathrm{X}\mathrm{(}\mathrm{a},\mathrm{b}\mathrm{)}{}^{{\mathrm{A}}^{\prime }}\mathrm{Y}$. A rendszámokat (Z, Z') ugyanis meghatározza az elem vegyjele, úgyhogy az csupán tájékoztató adat.

Például vehetjük a neutron fölfedezésekor használt reakciót:

${}_{\mathrm{2}}^{\mathrm{4}}\mathrm{\alpha }\mathrm{+}{}_{\mathrm{4}}^{\mathrm{9}}\mathrm{B}\mathrm{e}\mathrm{\to }{}_{\mathrm{6}}^{\mathrm{1}\mathrm{2}}\mathrm{C}\mathrm{+}{}_{\mathrm{0}}^{\mathrm{1}}\mathrm{n}$ Rövidített formában: ${}^{\mathrm{9}}\mathrm{B}\mathrm{e}\mathrm{(}\mathrm{\alpha },\mathrm{n}\mathrm{)}{}^{\mathrm{1}\mathrm{2}}\mathrm{C}$

A magreakció lehet exergonikus vagy endergonikus. Ha a bemenő tömegek összege nagyobb a reakciótermékek össztömegénél, akkor exoterm, ha kisebb, akkor endoterm reakcióról beszélünk. Az endergonikus reakciók is végbemehetnek, ha a reaktánsok kinetikus energiája kiegyenlíti a tömeghiányt.

A reakcióból származó energia három módon jelentkezik:

• kisugárzott fotonok (gamma-sugárzás)
• reakciótermékek kinetikus energiája (hő)
• az atommagban is maradhat, ha létezik metastabil állapot

A magreakció két módon mehet végbe:

• direkt
• köztes mag (compound nucleus)

Fordítás

• Sablon:Fordítás