Leonard Mlodinow

Innen: testwiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Sablon:Személy infobox

Leonard Mlodinow Sablon:Szülhal amerikai elméleti fizikus és matematikus, forgatókönyvíró és író. A fizikában a nagy N-tágulásrólSablon:WD[1], az atomok spektrumának a probléma végtelen dimenziós változatának figyelembevételén alapuló közelítési módszeréről, valamint a dielektrikumok belsejében lévő fény kvantumelméletéről szóló munkáiról ismert.

A nagyközönség számára is írt könyveket, amelyek közül öt a New York Times bestsellerje, köztük a The Drunkard's Walk: How Randomness Rules Our Lives (Részeg bolyongás: Hogyan uralja a véletlen az életünket) című könyvet, amelyet a New York Times figyelemreméltó könyvének választottak, és bekerült a Royal Society Tudományos KönyvdíjSablon:WD rövid listájára; A Stephen Hawkinggal közösen írt Grand Design, amely azt állítja, hogy Istenre hivatkozni nem szükséges a világegyetem eredetének magyarázatához; A War of the Worldviews (A világnézetek háborúja), Deepak Choprával közösen; és a Subliminal: How Your Unconscious Mind Rules Your Behavior (A tudattalan), amely megnyerte a 2013-as PENSablon:WD/E. O. WilsonSablon:WD[2] irodalomtudományi írói díjatSablon:WD. Nyilvános előadásokat és médiaszerepeket is tart többek között a Morning Joe és a Through the WormholeSablon:WD című műsorokban, és Deepak Chopráról vitázott az ABCSablon:WD NightlineSablon:WD műsorában.

Életrajza

Mlodinow Chicagóban, Illinois államban született olyan szülőktől, akik mindketten holokauszt-túlélők voltak. Édesapja, aki több mint egy évet töltött a buchenwaldi koncentrációs táborban, szülővárosában, Częstochowában, a náci Németország által megszállt Lengyelország Lengyel Főkormányzóság-i területén a zsidó ellenállás vezetője volt.[3] Gyerekkorában a matematika és a kémia egyaránt érdekelte, középiskolás korában pedig szerves kémiából tanította az Illinoisi EgyetemSablon:WD (Champaign-Urbana) professzora. Ahogy Feynman's Rainbow (Feynman szivárványa) című könyve elmeséli, érdeklődése a fizika felé fordult abban a félévben, amikor a főiskoláról egy izraeli kibucra költözött, és ezalatt éjszaka nem sok dolga volt azon kívül, hogy elolvasta a The Feynman Lectures on Physics (Feynman-előadások a fizikárólSablon:WD) című könyvet, amely azon kevés angol könyvek egyike volt, amelyeket a kibuc könyvtárban talált.[4]

Mlodinow doktorált a Kaliforniai Egyetemen, Berkeleyben. Abban a doktori disszertációban dolgozott ki egy új típusú perturbációelméletetSablon:WD a nemrelativisztikus kvantummechanikára, amely a probléma végtelen dimenziós megoldásán alapul, majd korrigálja azt a tényt, hogy három dimenzióban élünk. A módszer az elméleti kémikusok által használt 1/d expanzió[1] alapja lett.[5][6][7][8][9][10] Úttörő[11][12] és innovatív[13][14][15] munkát végzett a nemlineáris optika kvantumelméletében is.[16][17][18] A nemlineáris kvantumoptika[19] központi problémája az, hogy hogyan lehet kvantálni egy olyan dielektrikumot, amely a szokásos homogenitások és anizotrópiákSablon:WD[20] mellett nemlinearitást és diszperziót is tartalmazhat, és az ezirányú korábbi kísérletek, bár beépítették az ismert lineáris elméletet, nem reprodukálták teljesen a nemlineáris egyenleteket.[13]

1981-ben Mlodinow csatlakozott a Caltech karához. Később Alexander von Humboldt ösztöndíjasnakSablon:WD nevezték ki, és a Max Planck Fizikai és Asztrofizikai IntézetbenSablon:WD dolgozott Münchenben, Németországban. 1986-ban Mlodinow otthagyta a főállású egyetemi munkáját, hogy írói karriert kezdjen. Könyvein kívül számos epizódot írt számos televíziós sorozathoz, köztük a Star Trek: The Next Generation és a MacGyver sorozathoz, számítógépes játékokat készített Steven Spielberg rendezővel és Robin Williams színésszel,[21] és többek között ő írta a 2009-es Beyond the Horizon[22] című film forgatókönyvét.[23] Tovább folytatta az elméleti fizika kutatását, majd 2005-ben ismét csatlakozott a Caltech karához, majd 2013-ban távozott. Legújabb fizikai munkája az idő nyilaivalSablon:WD[24], a kvantumdekoherenciával,[25] valamint a diszkrét kvantum véletlenszerű sétákSablon:WD[26] és a kvantumelmélet relativisztikus egyenletei kapcsolatával foglalkozik.[27][28][29]

A Point of Inquiry műsorvezetője Josh ZeppsSablon:WD interjút készít Mlodinow-val – CFI csúcstalálkozó – 2013

Művei

Könyvek

  • Emotional: How Feelings Shape Our Thinking (2022) (Sablon:ISBN)
  • Stephen Hawking: A Memoir of Friendship and Physics (2020) (Sablon:ISBN)
  • Elastic: Flexible Thinking in a Time of Change (2018) (Sablon:ISBN) Új pillantás a változás idegtudományára – és arra, hogy a rugalmas gondolkodás hogyan segíthet boldogulni egy olyan világban, amely minden eddiginél gyorsabban változik.
  • The Upright Thinkers: The Human Journey from Living in Trees to Understanding the Cosmos (2015) (Sablon:ISBN) Az emberi haladás története, korunktól az afrikai szavannán át a modern kvantumfizika feltalálásáig.
  • Subliminal: How Your Unconscious Mind Rules Your Behavior (2012) (Sablon:ISBN) Leírja, hogy azokat a dolgokat, amelyekről azt gondoljuk, hogy tudatosak, szabadon választottak, valójában a tudatalattink irányítja.
  • The War of the Worldviews (2011) (Sablon:ISBN) Deepak Chopra-val. A két szerző tudományos és spirituális nézőpontjából szembeállítva válaszol a világegyetemről, a tudatról, az életről és Istenről szóló nagy kérdésekre.
  • The Grand Design (2010) (Sablon:ISBN) with Stephen Hawking. Ez a könyv azzal érvel, hogy nem szükséges Istenre hivatkozni a világegyetem eredete magyarázatához.
  • The Drunkard's Walk: How Randomness Rules Our Lives (2008) (Sablon:ISBN), a véletlenszerűséggel és az emberek arra való képtelenségével foglalkozik, hogy ezt mindennapi életükben figyelembe vegyék.
  • A Briefer History of Time (2005) (Sablon:ISBN), Stephen Hawkinggal.
  • Feynman's Rainbow: A Search for Beauty in Physics and in Life (2003) (as published in US) (Sablon:ISBN), Richard Feynmannel való kapcsolatáról és Richard Feynman éleselméjűségéről szól, a nyolcvanas évek elején, a Caltechben töltött posztdoktori éveiben. A könyv betekintést nyújt Feynman fizikához és élethez való hozzáállásába, Murray Gell-Mannnal való kapcsolatába és a húrelmélet térnyerésébe.
  • Euclid's Window: The Story of Geometry from Parallel Lines to Hyperspace (2001) (Sablon:ISBN) a görbe térSablon:WD gondolatát és a geometria történetét írja le.

Gyermekkönyvek

  • The Kids of Einstein Elementary: Titanic Cat, co-authored with Matt CostelloSablon:WD and Josh Nash (2004) (Sablon:ISBN)
  • The Kids of Einstein Elementary: The Last Dinosaur, co-authored with Matt Costello and Josh Nash (2004) (Sablon:ISBN)

Cikkek

  • "Mindware and Superforecasting." New York Times (October 15, 2015): 23.
  • "It is, in Fact, Rocket Science," New York Times (May 15, 2015): 23.
  • "Love and Math: The Heart of Hidden Reality." New York Times (October 25, 2013): 15.
  • "Most of Us are Biased After All." New York Times (April 4, 2013): 58.
  • "In Hollywood, Theories of Infinite Dimensions." New York Times (June 3, 2012): 58.
  • "A Facial Theory of Politics." New York Times (April 22, 2012): 58.
  • "Physics: Fundamental Feynman." Nature 471 (2011), 296–297.
  • Hawking, Stephen, and Leonard Mlodinow. "The (elusive) theory of everything." Scientific American 303.4 (2010): 68–71.
  • Hawking, Stephen, and Leonard Mlodinow. "Why God did not create the universe." Wall Street Journal (September 4—5, 2010) W 3 (2010).
  • "A hint of hype, a taste of illusion." Wall Street Journal (November 20, 2009).
  • "The Triumph of the Random," Was Joe Di Maggio's hitting streak a fluke?" Wall Street Journal (July 16, 2009).
  • "Meet Hollywood's Latest Genius." Los Angeles Times (July 2, 2006).

Magyarul megjelent

  • Eukleidész ablaka; A geometria története a párhuzamosoktól a hipertérig (Euclid's Window) – Akkord, Budapest, 2003 · Sablon:ISBN · Fordította: Abonyi Iván
  • Feynman szivárványa. Szépség a fizikában és az életben (Feynman's rainbow) – Park, Budapest, 2004 · Sablon:ISBN · Fordította: Seres Iván
  • Stephen Hawking – Leonard Mlodinow: Az idő még rövidebb története (A Briefer History of Time) – Akkord, Budapest, 2006 · Sablon:ISBN · Fordította: Both Előd
  • Stephen Hawking – Leonard Mlodinow: A nagy terv; Új válaszok az élet nagy kérdéseire (The Grand Design) – Akkord, Budapest, 2011 · Sablon:ISBN · Fordította: Both Előd
  • A tudattalan; Miképpen befolyásolja tudattalan elménk a viselkedésünket (Subliminal) – Akkord, Budapest, 2014 · Sablon:ISBN · Fordította: Both Előd
  • Részeg bolyongás; Hogyan irányítja a véletlen az életünket (The Drunkard's Walk) – Akkord, Budapest, 2014 · Sablon:ISBN · Fordította: Both Előd
  • Az emberi gondolkodás rövid története – Akkord, Budapest, 2018 · Sablon:ISBN · Fordította: Both Előd
  • Stephen Hawking; Emlékeim barátságról és fizikáról – Akkord, Budapest, 2020 · Sablon:ISBN · Fordította: Both Előd
  • Érzelmeink. Miként befolyásolják érzéseink a gondolkodásunkat?; ford. Both Előd; Akkord, Budapest, 2023

Díjai

Jegyzetek

Sablon:Jegyzetek

Egyéb információk

Fordítás

Sablon:Nemzetközi katalógusok

Sablon:Portál

  1. ↑ 1,0 1,1 A kvantumtérelméletben és a statisztikus mechanikában az 1/N bővítés (más néven "nagy N" expanzió) a kvantumtérelméletek sajátos perturbatív elemzése belső szimmetriacsoporttal, például SO(N)Sablon:WD vagy SU(N). Ez abból áll, hogy az elmélet tulajdonságait kiterjesztjük 1/N hatványokban, amelyet kis paraméterként kezelünk.
  2. ↑ Edward Osborne Wilson (1929. június 10. – 2021. december 26.) amerikai biológus, természettudós, ökológus és entomológus, aki a szociobiológia területének fejlesztéséről ismert.
  3. ↑ Sablon:Cite book
  4. ↑ Sablon:Cite book
  5. ↑ Sablon:Cite journal
  6. ↑ Sablon:Cite journal
  7. ↑ Sablon:Cite journal
  8. ↑ Sablon:Cite journal
  9. ↑ Sablon:Cite journal
  10. ↑ Sablon:Cite journal
  11. ↑ Sablon:Cite book
  12. ↑ Sablon:Cite journal
  13. ↑ 13,0 13,1 Sablon:Cite journal
  14. ↑ Sablon:Cite journal
  15. ↑ Sablon:Cite journal
  16. ↑ Sablon:Cite journal
  17. ↑ Sablon:Cite journal
  18. ↑ Sablon:Cite journal
  19. ↑ A kvantumoptika az atom-, molekuláris- és optikai fizikaSablon:WD egyik ága, amely azzal foglalkozik, hogy az egyes fénykvantumok, az úgynevezett fotonok hogyan lépnek kölcsönhatásba az atomokkal és molekulákkal.
  20. ↑ Az anizotrópia az anyag azon tulajdonsága, amely lehetővé teszi, hogy az izotrópiával szemben különböző irányokba változzon vagy eltérő tulajdonságokat vegyen fel.
  21. ↑ Sablon:Citation
  22. ↑ Beyond the Horizon (film)
  23. ↑ Sablon:Citation
  24. ↑ A The arrow of time, az idő nyila az idő „egyirányú irányát” vagy „aszimmetriáját” jelöli. Arthur Eddington brit asztrofizikus fejlesztette ki 1927-ben, és ez egy megoldatlan általános fizikai kérdés. Ez az irány Eddington szerint az atomok, molekulák és testek szerveződésének tanulmányozásával határozható meg, és a világ négydimenziós relativisztikus térképére rajzolható meg.
  25. ↑ A kvantumdekoherencia a kvantumkoherencia elvesztése, az a folyamat, amelyben egy rendszer viselkedése a kvantummechanikával magyarázhatóról a klasszikus mechanikával magyarázhatóra változik. A kvantummechanikában az olyan részecskéket, mint az elektronok, hullámfüggvény írja le, egy rendszer kvantumállapotának matematikai ábrázolása; a hullámfüggvény valószínűségi értelmezése a különböző kvantumhatások magyarázatára szolgál.
  26. ↑ A kvantumséta (Quantum walk) a klasszikus véletlen bolyongások kvantumanalógjai. Ellentétben a klasszikus véletlenszerű sétával, ahol a sétáló meghatározott állapotokat foglal el, és a véletlenszerűség az állapotok közötti sztochasztikus átmenetek miatt jön létre.
  27. ↑ Sablon:Cite journal
  28. ↑ Sablon:Cite journal
  29. ↑ Sablon:Cite journal
A lap eredeti címe: „https://hu.wiki.beta.math.wmflabs.org/w/index.php?title=Leonard_Mlodinow&oldid=4253”