Klorit

Innen: testwiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Sablon:Chembox A klorition halogenit, képlete Sablon:Chem. A klorit ilyen csoportot tartalmazó vegyület, ahol a klór oxidációs száma +3. A kloritok a klórossav sói és észterei.

Vegyületek

A szabad sav, a klórossav (HOClO) a legkevésbé stabil klór-oxosav, és csak kis koncentrációjú vizes oldatban észlelték. Mivel nem koncentrálható, nem forgalmazzák. Az alkálifém- és alkáliföldfémsók színtelenek vagy halványsárgák, csak a nátrium-klorit (NaOClO) kapható nagyobb mennyiségben. A nehézfém- (Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem) és ammónium-kloritok instabilak, és hő vagy ütés hatásra robbanásszerűen bomlanak.[1]

A nátrium-kloritot nátrium-klorátból nyerik. Először a robbanékony klór-dioxid keletkezik nátrium-klorát megfelelő redukálószerrel (például metanol, hidrogén-peroxid, sósav vagy kén-dioxid) való redukálásakor.

Szerkezete, tulajdonságai

A klorition V alakú a klóron lévő nem kötő párok miatt, az O–Cl–O kötésszög 111°, a Cl–O kötéshossz 156 pm.[1] A klór-oxoanionok közt a klorit a legerősebb oxidálószer standard félcella-potenciálok alapján.[2]

Ion Savas reakció E° (V) Semleges/lúgos reakció E° (V)
Hipoklorit 2HA++2HOCl+2eAClA2(g)+HA2O 1,63 ClOA+HA2O+2eAClA+2OHA 0,89
Klorit 6HA++2HOClO+6eAClA2(g)+4HA2O 1,64 OClOA+2HA2O+4eAClA+4OHA 0,78
Klorát 12HA++2ClOA3A+10eAClA2(g)+6HA2O 1,47 ClOA3A+3HA2O+6eAClA+6OHA 0,63
Perklorát 16HA++2ClOA4A+14eAClA2(g)+4HA2O 1,42 ClOA4A+4HA2O+8eAClA+8OHA 0,56

Használat

A legfontosabb klorit a nátrium-klorit (NaOClO), melyet textilek, papír és pép fehérítésére használnak. Ezt, bár erős oxidálószer, gyakran nem közvetlenül használják, hanem klór-dioxid előállítására, általában HCl-dal való reakcióban:

5NaOClO+4HCl5NaCl+4ClOA2+2HA2O

Egészségi kockázatok

2009-ben a Kaliforniai Környezeti Egészségügyi Vizsgálati Hivatal (OEHHA) 50 ppb-os határértéket írt elő a kloritkoncentrációra az ivóvízben,[3] miután kutatók kiderítették, hogy nagyobb mennyiségű klorit befolyásolja a sperma- és a pajzsmirigyfunkciót, gyomorfekélyt és vörösvérsejt-károsodást okoz laboratóriumi állatokban.[4] Egyes tanulmányok szerint bizonyos mennyiségű klorit karcinogén is lehet.[5]

Az Amerikai Egyesült Államokban az országosan megengedett maximális kloritkoncentráció a kaliforniai egészségügyi határérték 20-szorosa, 1000 ppb.[6]

Kloritot használó élőlények

Sablon:Fő A klorit-dizmutáz a klorátlégzést használó egysejtűek kloritból kloridot és oxigént előállító enzime.[7] Ez jellemzően perklorát- vagy klorát-reduktázzal együtt van jelen a baktériumokban.

Egyéb oxoanionok

4 klór-oxoanion van, ahol a klór oxidációs száma +1, +3, +5 vagy +7 a megfelelő Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem vagy Sablon:Chem (hipoklorit, klorit, klorát és perklorát) ionokban. Ezek a klór-oxidok közé tartoznak.

oxidációs szám +1 +3 +5 +7
anion neve hipoklorit klorit klorát perklorát
képlet Sablon:Chem Sablon:Chem Sablon:Chem Sablon:Chem
szerkezet Hipoklorition Klorition Klorátion Perklorátion

Jegyzetek

Sablon:Jegyzetek

Fordítás

Sablon:Fordítás

Források

  • Kirk-Othmer Concise Encyclopedia of Chemistry, Martin Grayson, Editor, John Wiley & Sons, Inc., 1985

Sablon:Nemzetközi katalógusok