Körmozgás

Innen: testwiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Körmozgásról akkor beszélünk, ha egy elhanyagolható nagyságú test (tömegpont) vagy egy kiterjedt test egy pontja körpálya mentén mozog.

A körmozgás jellemzői

Egyenletes körmozgás

A körmozgás egyenletes, ha a körpályán egyenlő időközök alatt – bármilyen kicsinyek is ezek – egyenlő utakat tesz meg, mindig ugyanabban a körülfutási irányban. A t idő alatt megtett s út (ívhosszúság) tehát arányos az idővel:[1]

s=vt,

ahol a v állandó a sebesség nagyságát jelenti. A v sebességvektor iránya a pálya érintőjének iránya, amely pontról pontra változik, és így a mozgás gyorsuló mozgás.

A gyorsulás definíciója szerint

a(t)=v˙(t)=dv(t)dt=limΔt0ΔvΔtlimΔφ0ΔvΔφ=limΔφ0v2v1Δφ,

vagyis a gyorsulásvektor iránya megegyezik a v2v1 vektoréval, azaz a körmozgás középpontja felé mutat.

Ez az állandó nagyságú, de folytonosan változó (egyfolytában a középpont felé mutató) irányú gyorsulás az ún. centripetális gyorsulás (más néven normális vagy radiális gyorsulás).

A körmozgást legegyszerűbb polárkoordináta-rendszerben vizsgálni, azaz a φ(t) szögelfordulás függvénnyel.

Az egyenletes körmozgást általában a szögsebességgel (jele ω) szokták jellemezni. Ez megadja a helyvektor és a kezdeti helyvektor által bezárt szög (φ) változását:

ω=dφdt=2πT

A test érintőirányú (tangenciális) sebességét (kerületi sebességét) a következőképpen számíthatjuk ki:

vt=dsdt=rdφdt=rω=2πrT,

ahol az r a kör sugarát jelöli és s=rφ a körmozgást végző test útfüggvénye, továbbá

Periódusidő (jele: T), jelentése: egy kör megtételéhez szükséges idő.

Frekvencia (jele: f), fordulatszám (jele: n), jelentésük: az időegység alatt megtett körök száma; az egy kör megtételéhez szükséges idő (T) reciprok értéke (1/T), mértékegységeik: 1/s = Hz (Heinrich Hertz nevéből).

Az ω szögsebességet körfrekvenciának is szokták nevezni, mert az f frekvenciával a következő kapcsolatban áll: :ω=2πf. Mértékegysége: radián/s

Nem egyenletes körmozgás

Az egyenletesen változó sebességű körmozgásnál a körmozgás változását leíró mennyiség a szöggyorsulás (jele β), ez a szögsebesség (ω) időbeni változását fejezi ki:

β=dωdt

A test érintőirányú (tangenciális) gyorsulását kiszámíthatjuk a szöggyorsulásból:

at=dvdt=βr

A szöggyorsulás a körmozgásban több szempontból is analóg a lineáris gyorsulással. A β – idő grafikonból a görbe alatti terület megadja a szögsebességet, ω – idő grafikonban a görbe tetszőleges pontjában húzott érintő meredeksége adja a pillanatnyi szöggyorsulást.

Források

További információk

Sablon:Csonk-dátum

ml:വര്‍ത്തുളചലനം vi:Chuyển động quay