Kálium-tetrajodo-merkurát
A kálium-tetrajodo-merkurát(II) egy szervetlen vegyület, mely kálium kationból és tetrajodo-merkurát anionból épül fel, képlete K2[ HgI4]. Főleg Nessler-reagensként alkalmazzák 0,09 mol/dm³ koncentrációban, 2,5 mol/dm³-es kálium-hidroxid oldattal keverve. Ammónia kimutatására használatos.[1]
Előállítása és szerkezete
Higany(II)-jodidot és kálium-jodidot tartalmazó tömény vizes oldatból kikristályosítva fakó narancssárga színű KHgI3·H2O monohidrát válik ki.[2] Ez a trijodo-komplex vizes oldatban jodidot vesz fel, így képez tetrajodo dianiont.[3]
Előállítható higany(II)-kloridból is kálium-jodiddal:
Vizes oldatban reakcióba lép a réz(I)-sókkal, Cu2[HgI4] képletű csapadék képződik.[4]
Nessler-reagens
A Nessler-reagens, vagy Nessler-féle kémszer Julius Neßler után lett elnevezve. Kálium-tetrajodo-merkurát vizes oldatát hívjuk így. Ez a halvány színű oldat ammónia jelenlétében besárgul, nagyobb koncentrációban barna csapadékot képez vele. A csapadék 3 HgO·Hg(NH3)2I2 és NH2·Hg2I3 vegyületekből áll.[5]
A Nessler-reagenst általában higany(II)-klorid és kálium-jodid egyesítésével nyerik és Nessler-csövekben használják.[6]
Thoulet-oldat
K2HgI4 tömény vizes oldatára olykor Thoulet-oldatként hivatkoznak. A Clerici-oldathoz hasonlóan a Thoulet-oldat is egy sűrű folyadék, a szilárd anyagok sűrűségének meghatározására használják.[2]
Fordítás
Források
- ↑ Sablon:Citation
- ↑ 2,0 2,1 F. Wagenknecht, R. Juza, "Potassium Triiodomercurate(II)" in Handbook of Preparative Inorganic Chemistry, 2nd Ed. Edited by G. Brauer, Academic Press, 1963, NY. Vol. 2. p. 1110.
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ F. Wagenknecht, R. Juza, "Copper(I) Tetraiodomercurate(II)" in Handbook of Preparative Inorganic Chemistry, 2nd Ed. Edited by G. Brauer, Academic Press, 1963, NY. Vol. 2. p. 1110.
- ↑ Sablon:Cite book
- ↑ Sablon:Cite web