Kálium-cianid

A kálium-cianid (régies nevén ciánkáli; képlete: KCN) egy fehér színű, kristályos, szervetlen vegyület, a hidrogén-cianid káliumsója. Vízben jól oldódik, 100 g vízben 71,6 g oldódik fel teljesen. Higroszkópos vegyület, levegőn elfolyósodik. Az aranybányászatban és szerves kémiai szintéziseknél alkalmazzák. Erős méreg, amely halált okoz.

Kémiai tulajdonságai

Vizes oldatban hidrolizál, emiatt az oldat erősen lúgos kémhatású. A levegő nedvessége és szén-dioxidja hatására hidrogén-cianid szabadul fel belőle. Emiatt keserűmandulára emlékeztető szaga van.

$\mathrm{2}\mathrm{K}\mathrm{C}\mathrm{N}\mathrm{+}{\mathrm{H}}_{\mathrm{2}}\mathrm{O}\mathrm{+}\mathrm{C}{\mathrm{O}}_{\mathrm{2}}\mathrm{\to }\mathrm{2}\mathrm{H}\mathrm{C}\mathrm{N}\mathrm{+}{\mathrm{K}}_{\mathrm{2}}\mathrm{C}{\mathrm{O}}_{\mathrm{3}}$

Víz hatására lassan a hangyasav káliumsójává (kálium-formiáttá) alakul.

$\mathrm{K}\mathrm{C}\mathrm{N}\mathrm{+}\mathrm{2}{\mathrm{H}}_{\mathrm{2}}\mathrm{O}\mathrm{\to }\mathrm{H}\mathrm{C}\mathrm{O}\mathrm{O}\mathrm{K}\mathrm{+}\mathrm{N}{\mathrm{H}}_{\mathrm{3}}$

Ha levegőn hevítik, oxidálódik. Ha kénnel olvasztják össze, kálium-tiocianáttá alakul. A kálium-cianid oldat számos fémet, például az aranyat és az ezüstöt komplex cianidok képződése közben oldja.

Élettani hatása

A kálium-cianid igen erős méreg, a sejtlégzést bénítja. A bőrre kerülve fekélyeket okozhat. Súlyos mérgezést okozhat a kálium-cianidból könnyen felszabaduló hidrogén-cianid belégzése is.

Előállítása

Hidrogén-cianidból állítják elő kálium-hidroxiddal való közömbösítéssel.

$\mathrm{H}\mathrm{C}\mathrm{N}\mathrm{+}\mathrm{K}\mathrm{O}\mathrm{H}\mathrm{\to }\mathrm{K}\mathrm{C}\mathrm{N}\mathrm{+}{\mathrm{H}}_{\mathrm{2}}\mathrm{O}$

Felhasználása

A kálium-cianidot főként az arany kőzetekből való kioldására használják. Az aranytartalmú kőzetet porrá törik. A benne található arany levegő jelenlétében kálium-cianid hatására komplex vegyületté, kálium-arany-cianiddá alakul. Ez a vegyület vízben feloldódik, az arany így elválasztható a kőzettörmeléktől. Felhasználják szerves kémiai szintéziseknél is.

Források

• Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
• Nyilasi János: Szervetlen kémia