Jordan–Hölder-tétel

Innen: testwiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A csoportelmélet egy jelentős eredménye a Jordan–Hölder-tétel, amely azt állítja, hogy ha egy csoportnak van kompozíciólánca (olyan normállánca, ami tovább nem finomítható), akkor a csoport bármely két kompozíciólánca izomorf.

Története

A tétel egy kezdetleges változatát Marie Ennemond Camille Jordan bizonyította be 1869-ben. A bizonyítást Otto Ludwig Hölder 1889-ben egészítette ki. A Jordan–Hölder-tételnek gyakran alkalmazott általánosítása a Schreier-féle finomítási tétel, amit Otto Schreier 1928-ban publikált. Hat évvel később 1934-ben Hans Zassenhaus továbbfejlesztette Schreier bizonyítását a Zassenhaus-lemma felhasználásával.

Bizonyítás

Legyen G egy kompozíciólánccal rendelkező csoport. A tételt a kompozíciólánc r hosszára vonatkozó indukcióval igazoljuk.

Ha r=1, azaz Ge (ahol e a csoport egységeleme) kompozíciólánc, akkor G egyszerű, így ez az egyetlen kompozíciólánca.

Tegyük fel, hogy a tételben foglalt állítás r-nél kisebb hosszúságú láncokra igaz, és legyen
G=G0G1...Gr1Gr=e és G=H0H1...Hs1Hs=e
G-nek két kompozíciólánca.

Ha G1=H1, akkor elhagyva G-t mindkét helyen, a G1=H1 csoportnak két kompozícióláncát kapjuk. Ezek egyikének hossza r1, tehát a G1-ből illetva H1-ből kiinduló részláncok izomorfak. G0/G1=H0/H1 miatt a két kompozíciólánc ebben az esetben szükségképpen izomorfak.

Ha G1H1, akkor mivel sem G és G1 sem G és H1 közé nem iktatható tőlük különböző normális részcsoport, G1 és H1 a G-nek maximális normális részcsoportjai. {G1,H1} újból normális részcsoport G-ben, így {G1,H1}=G.

Tekintsük a G={G1,H1}G1G1H1e és G={G1,H1}H1G1H1e normálláncokat. Itt G1H1 a G-nek normális részcsoportja, tehát G1-ben és a H1-ben is normális és ezek mindegyikétől különbözik G1H1 miatt. Az I. izomorfizmus-tétel figyelembevételével
G/G1H1/(G1H1) és G/(G1H1)G/H1,
vagyis G={G1,H1}G1G1H1e-nek első, illetve második faktora izomorf G={G1,H1}H1G1H1e-nek második illetve első faktorával. G1 egy kompozícióláncának hossza r1, tehát G1H1r2.

G={G1,H1}G1G1H1e-ben és G={G1,H1}H1G1H1e-ben a pontok helyére G1H1-nek egy kompozícióláncát téve G-nek két izomorf kompozícióláncát kapjuk.

Mivel G=G0G1...Gr1Gr=e és G={G1,H1}G1G1H1e G1-ben,G=H0H1...Hs1Hs=e és G={G1,H1}H1G1H1e H1-ben közös a már bizonyíitottak szerint G=G0G1...Gr1Gr=e és G={G1,H1}G1G1H1e illetve
G=H0H1...Hs1Hs=e és G={G1,H1}H1G1H1e izomorf kompozícióláncok. A tranzitivitás következtében G=G0G1...Gr1Gr=e és G=H0H1...Hs1Hs=e is izomorf.

Alkalmazás

A magasbbfokú algebrai egyenletek elméletében fontos fogalom a feloldható csoport fogalma. G-t feloldható, ha van olyan normállánca, melyben minden faktorcsoport Abel-féle.

Kompozíciólánccal rendelkező csoport esetében ez azt jelenti, hogy van olyan kompozíciólánca (és a Jordan–Hölder-tétel szerint mindegyik olyan), amelynek faktorai kommutatívak.

Források

  • Fuchs László, Algebra, Tankkönyvkiadó, 1963., 45. o.

További információk

Sablon:Portál

en:Composition series#Uniqueness: Jordan–Hölder theorem