Jövedelemrugalmasság

Sablon:Nincs forrás Jövedelemrugalmasság alatt a mikroökonómiában az egyéni jövedelem (m) valamely függvénye – többnyire a keresleti függvény – értékének %-os megváltozását értjük annak hatására, hogy a jövedelem 1%-kal nő. A jövedelemrugalmasság jele ε_m vagy E_m (az angol elasticity: rugalmasság szóból).

Ha tehát például egy fogyasztó jövedelme havi 100 000 forint és ebből 2000 forintot költ sajtra, továbbá ha a jövedelme 1%-kal (azaz 1000 forinttal) nő és ennek hatására ő 40 forinttal nagyobb értékben fog sajtot vásárolni, akkor az $m=100000$ pontban fogyasztónk sajt iránti keresletének jövedelemrugalmassága:

${\epsilon }_m=\frac{\frac{40}{2000}}{1\mathrm{\%}}=\frac{2\mathrm{\%}}{1\mathrm{\%}}=2.$

A jövedelemrugalmasság általános képlete, ha az f függvény jövedelemrugalmasságát vizsgáljuk az m₀ helyen:

${\epsilon }_m=\frac{\frac{\partial f(m_0)}{f(m_0)}}{\frac{\partial m}{m_0}}=\frac{\partial f(m_0)}{\partial m}\cdot \frac{m_0}{f(m_0)}$

Vagyis a jövedelemrugalmasság számolható az f függvény m szerinti parciális deriváltjának segítségével.

Egy jószág keresletének jövedelemrugalmassága sok információt hordoz a jószág tulajdonságairól. Ha ε_m pozitív, akkor a jövedelem emelkedése a jószág keresletének növekedésével jár; ezeket a javakat normál javaknak nevezzük. Ritkább esetben előfordulhat, hogy ε_m negatív, ekkor inferior javakról beszélünk.

A normál javak közül amelyekre ${\epsilon }_m>1$, azok 1%-nál nagyobb keresletnövekedéssel reagálnak az 1%-os jövedelememelkedésre; ezeket luxusjavaknak is hívjuk. Ezzel szemben az 1-nél kisebb jövedelemrugalmasságú javak neve létszükségleti jószág.

Mikroökonómiai eszközökkel bizonyítható még egy érdekes összefüggés; eszerint ha egy személy a rendelkezésére álló összes jövedelmet elkölti, akkor az általa fogyasztott összes jószág jövedelemrugalmasságainak súlyozott összege 1, vagyis:

$s_1{\epsilon }_{m1}+s_2{\epsilon }_{m2}+\cdots +s_n{\epsilon }_{mn}=1$

Az $s_1,s_2,\cdots ,s_n$ súlyok az első, második, …, n-edik jószágra költött pénzösszeg és a teljes jövedelem hányadosai, azaz $s_i=\frac{p_i{x}_i}{m}$.

Az összefüggés fő tanulsága, hogy az elfogyasztott luxusjavakat létszükségleti javak kell hogy „ellensúlyozzák”.

Kapcsolódó szócikkek

• Javak
• Kereslet
• Rugalmasság (közgazdaságtan)