Hidraulikus átmérő
A hidraulikus átmérő (egyenértékű csőátmérő), Sablon:Math, áramlások esetén általánosan használt mennyiség, nem kör alakú csövek (és csatornák) esetére, megadja annak a kerek csőnek az átmérőjét, ami ugyanakkora fékezést (nyomásesést) okoz az áramlásban.[1] Ha a cső egyenes (hossza mentén állandó az átmérője) akkor ez a Sablon:Math egyenértékű átmérő a következőképpen határozható meg:[2][3]
ahol
- Sablon:Mvar az áramlás keresztmetszete,
- Sablon:Mvar a nedvesített kerület, vagyis az áramlási keresztmetszet körvonalának teljes hossza.
Itt a nedvesített kerület magában foglalja az összes olyan felületet, amelyre a folyadékáramlás nyírófeszültsége hat. Szokás még használni az Sablon:Math egyenértékű sugarat is:
a két mennyiség között ez a kapcsolat:
R sugarú, kör keresztmetszetű cső esetén:
A hidraulikus átmérő szükségessége abból adódik, hogy egyetlen dimenziót használnak olyan dimenzió nélküli mennyiségek esetében, (mint például a Reynolds-szám), amely az alább bemutatott táblázatban felsorolt változók halmaza helyett csak egyetlent részesít előnyben az áramlás jellemzéséhez. A Manning-formula tartalmazza az Sablon:Math hidraulikus sugárnak nevezett nevezett mennyiséget. A fentebb bemutatott összefüggések szerint, az egyenértékű átmérő nem kétszerese az egyenértékű sugárnak, hanem négyszerese.
A hidraulikus átmérőt főként turbulens áramlással kapcsolatos számításoknál használják. Nem kör alakú csövekben, csatornákban másodlagos áramlások figyelhetők meg a turbulens áramlásban fellépő turbulens nyírófeszültség következtében. Hőátadás kiszámításához is használják a belső áramlások esetén.[4]
Nem egyenletes átmérőjű és nem kör keresztmetszetű csatornák
Még általánosabb esetben, a nem egyenes, nem kör keresztmetszetű csatornák, mint például a Tesla szelep esetén a hidraulikus átmérőt a következőképpen határozzuk meg: [5]
ahol
- Sablon:Mvar a csatorna nedvesített felülettel bezárt térfoga,
- Sablon:Mvar a csatorna teljes nedvesített felülete (palástfelület).
A hidraulikus átmérő nem kör keresztmetszetű, egyenletes cső esetén -re egyszerűsödik, míg kör keresztmetszetű, egyenletes átmérőjű csövek esetén pedig -re.
Különböző alakú csövek hidraulikus átmérője
| Cső alakja | Hidraulikus átmérő | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Kör alakú cső | Egy kör alakú cső esetében a hidraulikus átmérő egyszerűen a cső átmérője. | |
| Kör keresztmetszetű cső, melynek közepén nincs áramlás (gyűrű alakú áramlási keresztmetszet) | Egy olyan cső, aminek közepén egy azonos tengelyű, de kisebb átmérőjű másik cső van és a kettő közötti térrészben áramlik a folyadék. | |
| Négyzet alakú csatorna | A négyzet oldalának hossza Sablon:Math | |
| Téglalap alakú csatorna (teljesen feltöltve). A csatorna zárva van, így a nedvesített kerület a csatorna négy oldalából áll. | Egy nagyon széles csatorna (Sablon:Math ) határesetére Sablon:Math . | |
| Vízelvezető csatorna, vagy részben feltöltött téglalap alakú csatorna. Felülről nyitott, a nedvesített kerület a csatorna három oldalából áll (két a oldalfal + b fenék). | Egy nagyon széles csatorna határesetére, amikor a vízmélység a és ahol Sablon:Math, akkor Sablon:Math. |
Teljesen feltöltött csatorna, vagy cső esetén, amelynek keresztmetszete egy konvex, szabályos sokszög, a hidraulikus átmérő megegyezik az átmérővel a nedvesített kerületbe írható kör átmérőjével.
Ez a következőképpen látható be: Az -oldalú szabályos sokszög előáll darab egymás mellé rakott háromszögből. Mindegyik háromszög magassága és alapja . Minden ilyen háromszög területtel járul hozz a teljes területhez és -vel a sokszög a teljes kerületéhez, így a hidraulikus átmérő:
Fordítás
Jegyzetek
Lásd még
- Darcy-féle súrlódási tényező
- Áramlások súrlódási vesztesége
- Egyenértékű gömbácsőtmérő