Hamilton-operátor

Innen: testwiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A Hamilton-operátor a kvantummechanikában a rendszer kanonikus változókkal (koordinátákkal és hozzájuk konjugált impulzusokkal) kifejezett energiájának az operátora.

A klasszikus mechanikai H=H(pi,xi) Hamilton-függvényből egyszerűbb esetekben a xixi^, pipi^ helyettesítéssel ("operátorosítás") kapjuk. Koordinátareprezentációban x^i=xi és pi^=ixi, ahol i az imaginárius egység, pedig a redukált Planck-állandó. Ahogy a klasszikus mechanikában, a Hamilton-operátor a kvantummechanikában is mozgási és potenciális energia összegeként írható fel: H^=T^+V^.

Példák

Ebben a szakaszban a tömeget m fogja jelölni.

Szabad részecskék

Egy szabad részecske Hamilton-operátora egy dimenzióban:

H^=p^22m=22m2x2,

magasabb dimenziókban pedig a Laplace-operátorral a következőképpen általánosítható:

H^=22m2=22mΔ.

Amennyiben több szabad (mi tömegű) részecske alkot egy rendszert, melyek nincsenek egymással kölcsönhatásban, a rendszer Hamilton-operátora az egyes részecskék Hamilton-operátorainak összege:

H^=2iΔi2mi.

Harmonikus oszcillátor

Harmonikus rezgőmozgás esetén a klasszikus Hamilton-függvény a következő potenciális energiával bővül:

V=k2|x|2=mω22|x|2,

ahol ω a körfrekvenciát, k pedig a rugóállandót jelöli. Három dimenzióban a kvantizálást követően a Hamilton-operátor a következő alakot veszi fel:

H^=22mΔ+mω22|x^|2.

Az operátor linearitása miatt látható, hogy a harmonikus oszcillátor háromdimenziós problémáját egydimenziós problémákra lehet szétválasztani.

Egy dimenzióban a keltő- és eltüntető operátorokat definiálva

a^=mω2(x^ip^mω),a^=mω2(x^+ip^mω),

a Hamilton-operátor a következő alakra hozható:

H^=ω(a^a^+12)=ω(n^+12),

ahol n az úgy nevezett részecskeszám operátor.

Források

Sablon:Csonk-fiz Sablon:Portál