Friedlander–Iwaniec-tétel

Innen: testwiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az analitikus számelmélet területén a Friedlander–Iwaniec-tétel[1] (vagy Bombieri–Friedlander–Iwaniec-tétel) állítása szerint végtelen sok olyan prímszám létezik, mely az a2+b4 alakban felírható. Az első néhány ilyen prím:

2, 5, 17, 37, 41, 97, 101, 137, 181, 197, 241, 257, 277, 281, 337, 401, 457, 577, 617, 641, 661, 677, 757, 769, 821, 857, 881, 977, … Sablon:OEIS.

Az állítás igazolásának nehézsége a sorozat viszonylagos ritkaságában áll: az X-nél kisebb, a2+b4 alakú számok számossága az O((10k)3/4) nagyságrendbe esik. Jelenleg ez a legritkább polinom, amire sikerült igazolni, hogy végtelen sok prímet tartalmaz.

Történet

A tételt 1997-ben John Friedlander és Henryk Iwaniec bizonyította.[2] Szitatechnikákat használták, Enrico Bombieri aszimptotikus szitáját használva. A Friedlander–Iwaniec-tétel a Yitang Zhang-féle PolyMath8 kollaboratív projekt, a prímszámhézagokat pontosítani szándékozó Bounded gaps between primes[3] két kulcseredménye közül az egyik (a másik GoldstonPintzYıldırım 2005-ös eredménye volt[4][5]).

Iwaniec 2001-ben részben ezen munkához való hozzájárulásával nyerte el az Ostrowski Prize-t.[6]

Heath-Brown később hasonló jellegű eredményt ért el az a3+2b3 alakú prímek tekintetében.

Speciális eset

Ha Sablon:Math, a Friedlander–Iwaniec-prímek a2+1 alakot öltenek, ebbe a halmazba pl. a következő számok tartoznak:

2, 5, 17, 37, 101, 197, 257, 401, 577, 677, 1297, 1601, 2917, 3137, 4357, 5477, 7057, 8101, 8837, 12101, 13457, 14401, 15377, … Sablon:OEIS.

Létezik olyan sejtés (egyike Landau problémáinak) hogy ez a halmaz végtelen. Ez azonban nem következik a Friedlander–Iwaniec-tételből (fordítva, ebből következne a Friedlander–Iwaniec-tétel), és nem bizonyított.

Jegyzetek

Sablon:Reflist

Irodalom

További információk