Foszfóniumion

Innen: testwiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Foszfóniumion
A Sablon:Chem, az alapvegyület szerkezete

A foszfóniumionok [PR1R2R3R4]+ képletű ionok (ahol R általában hidrogén, szerves csoport vagy halogén). Ezek tetraéderes molekulaszerkezetűek. Vegyületei általában színtelenek vagy az anionoknak megfelelő színűek.[1]

Foszfóniumionok fajtái

Protonált foszfinok

Az alapvegyület, a foszfóniumion képlete Sablon:Chem, és megtalálható a foszfónium-jodidban. Az alapvegyület sói ritkák, de ez intermedier a tetrakisz(hidroximetil)foszfónium-klorid előállításában:

PHA3+HCl+4HCHOP(CHA2OH)A4Cl

Számos szerves foszfóniumvegyület állítható elő primer, szekunder és tercier foszfinok protonálásából:

PR1R2R3 + H+ → Sablon:Chem

A foszfinok bázikussága a szokásos rendszert követi: ha R alkil, az bázikusabb, mintha R aril.[2]

Tetraorganofoszfóniumionok

A leggyaoribb foszfóniumionokban a foszforhoz 4 szerves szubsztituens csatlakozik. E kvaterner foszfóniumionok közé tartozik a tetrafenilfoszfónium- (Sablon:Chem és a tetrametilfoszfóniumion (Sablon:Chem).

Tetrametilfoszfónium-bromid[3]
A szilárd foszfor-pentaklorid szerkezete, bemutatva autoionizációját tetraklórfoszfóniumra és hexaklórfoszfátra.[4]

A kvaterner foszfóniumionok ([PR1R2R3R4]+, ahol egyik R sem H) szerves foszfinok alkilációjával hozhatók létre.[3] Például a trifenilfoszfin brómmetánnal való reakciója metiltrifenilfoszfónium-bromidot ad:

PPhA3+CHA3BrCHA3PPhA3Br

E foszfóniumvegyületek metilcsoportja kevéssé savas, a pKa becslések szerint 15 körül van:[5]

CHA3PPhA3A++BAHA2C=PPhA3+HB (ahol B bázis).

E deprotonáció Wittig-reagenseket ad.[6]

Foszfor-pentaklorid és hasonló vegyületek

A szilárd foszfor-pentaklorid ionos, képlete Sablon:Chem, vagyis tetraklórfoszfónium kationt és hexaklórfoszfát aniont tartalmazó vegyület.[7][8] Híg oldatokban az alábbi egyenlet szerint disszociál:

PClA5PClA4A++ClA

A trifenilfoszfin-diklorid(Sablon:Chem) 5 koordinációjú foszforánként és klórtrifenilfoszfónium-kloridként is létezik közegtől függően.[9] Hasonlít a Sablon:Chem-hoz: ionos vegyület (Sablon:Chem) poláris oldószerekben, illetve trigonális bipiramis alakú molekulákból álló vegyület apolárisakban.[10]

Alkoxifoszfónium-vegyületek: Arbuzov-reakció

A Michaelis–Arbuzov-reakció egy háromértékű foszfortartalmú észter halogénalkánnal való reakciója, mely ötértékű foszforvegyületet ad és egy másik halogénalkánt. A foszforszubsztrát gyakran foszfit (Sablon:Chem), az alkilezőszer egy jódalkán.[11]

A Michaelis–Arbuzov-reakció mechanizmusa

Használata

Textilekhez

Textilekhez gyakran használatos a tetrakisz(hidroximetil)foszfónium-klorid.

A tetrakisz(hidroximetil)foszfónium-kloridot gyűrődés- és tűzálló textilimpegnáló szerként használják pamuthoz és más cellulózalapú szövetekhez.[12][13] Tűzálló impregnálószer készíthető THPC-ből annak karbamiddal való kezelésével.[14] A karbamid a hidroximetilcsoportokkal reagál, a foszfóniumszerkezet foszfin-oxiddá alakul a reakció eredményeként.[15]

Fázistranszfer-katalizátorok és csapadékképző szerek

A szerves foszfóniumionok lipofilek és fázistranszfer-katalizátorként használatosak a kvaterner ammóniumionokhoz hasonlóan. A sók, a szervetlen anionok és a tetrafenilfoszfónium (Sablon:Chem) poláris szerves oldószerekben oldódnak. Példa erre a perrenátja (Sablon:Chem).[16]

Szerves szintézisek reagensei

A Wittig-reagensek használatosak szerves szintézisekben is. Ezek a foszfóniumsókból származnak. A deprotonáláshoz erős bázis, például nátrium-amid vagy butillítium kell:

(PhA3PA+CHA2R)XA+CA4HA9LiPhA3P=CHR+LiX+CA4HA10

Az egyik legegyszerűbb ilid a metiléntrifenilfoszforán (Sablon:Chem).[6]

A Sablon:Chem (X = Cl, Br) képletű vegyületek használhatók a Kirsanov-reakcióban.[17] A Kinnear–Perren-reakció használatos alkánfoszfonil-dikloridok (Sablon:Chem és -észterek (R1P(O)(OR2)OR3) szintéziséhez. A foszfor-triklorid alkilációval keletkező alkiltriklórfoszfónium-sók fontos köztitermékek:[18]

RCl+PClA3+AlClA3RPClA3A+AlClA4A

„Zöldhidrogénhez” való ammóniatermeléshez

A fő ipari ammóniatermelő folyamat a Haber–Bosch-folyamat, mely általában hidrogénforrásként földgázt használ, mely nitrogénnel reagálva ammóniát hoz létre. 2021-ben Doug MacFarlane, Alekszandr Szimonov és Bryan Suryantó a Monash Egyetemen létrehozott egy módszert „zöldammónia” előállítására, mely feltehetően a Haber–Bosch-folyamatot felválthatja.[19] E folyamat hasonlít az elektrolitikus hidrogén-előállító folyamathoz. A sóból fehérítőt előállítani kívánó Verdant céggel együtt dolgozva Suryantóék felfedezték, hogy egy tetraalkilfoszfónium-só képes hatékony ammónia-előállításra szobahőmérsékleten.[20]

Jegyzetek

Sablon:Jegyzetek

Fordítás

Sablon:Fordítás