Farkas-lemma

Innen: testwiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A Farkas-lemma a lineáris programozás fontos tétele, amelynek sokféle alakja van. A Fredholm-alternatíva általánosításának is tekinthető. Farkas Gyula magyar matematikus-fizikus dolgozta ki és publikálta 1902-ben. Harold W. Kuhn és Albert W. Tucker amerikai matematikusok fél évszázad elteltével, 1950-ben ismerték fel a lemma jelentőségét, amely a lineáris optimalizáláselmélet egyik alaptétele lett.

Standard alak

Legyen adva egy A mátrix, és egy vele dimenziók szerint összeillő b vektor. Ekkor

  • az {Ax=b, x0} primál
  • és az {yA0, yb<0} duál

rendszerek közül pontosan az egyik oldható meg.

Bizonyítás

Mindkét rendszer nyilván nem oldható meg, hiszen akkor az x,y megoldásokra az 0(yA)x=y(Ax)=yb<0 ellentmondást kapnánk. Ha a primál rendszernek nincs megoldása, akkor a {Ax:x0} generált kúpnak megfelelő metszetkúp nem tartalmazza b-t, azaz b nincs benne kúpot definiáló homogén félterek metszetében. Ez csak úgy lehetséges, ha b legalább az egyik ilyen féltérben nincs benne. A féltér a kúp minden elemét tartalmazza, így A oszlopait is. Ezen féltér y normálisa megoldja a duál rendszert, ugyanis az előbbiek szerint yA0 és yb<0.

Néhány további alak

A tételt sokféle alakban használják. Ezek mindegyike levezethető a standard alakból. Mindegyikben a primál feladat akkor és csak akkor oldható meg, ha nincs duál megoldás.

  • {Ax=b,x0} primál és {yA0,yb=1} duál
  • Qxb primál és {y0,yQ=0,yb=1} duál
  • {Bxb,x0} primál és {y0,yB0,yb=1} duál

Bonyolultabb alakok:

  • {Px=b0,Qxb1} primál és {y0P+y1Q=0,y10,yb=1} duál, ahol b=(b0,b1) és y=(y0,y1).
  • {Px0+Ax1=b,qx10} primál és {yP=0,yA0,yb=1} duál, ahol x=(x0,x1)

Általános alak

A Fredholm-alternatíva és a Farkas-lemma közös általánosítása:

  • {Px0+Ax1=b0,Qx0+Bx1b1,x10} primál és {y0P+y1Q=0,y0A+y1B0,y10,yb=1} duál, ahol x=(x0,x1), b=(b0,b1) és y=(y0,y1).

Balról szorzós alak

Az {y0P+y1Q=c0,y0A+y1Bc1,y10} primál rendszer akkor és csak akkor oldható meg, ha a {Px0+Ax1=0,Qx0+Bx10,x10,c0x0+c1x10} duál rendszernek nincs x=(x0,x1) megoldása.

Alkalmazások

A tétel segítségével bizonyítható például:

Források

Sablon:Portál