Ellipszoid

Innen: testwiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ellipszoid

A térgeometriában az ellipszoid olyan másodrendű felület, amelynek egyenlete alkalmasan orientált derékszögű koordináta-rendszerben

x2a2+y2b2+z2c2=1,

ahol a, b és c pozitív valós számok, amelyek meghatározzák az ellipszoid alakját. A speciális a=b=c esetben az ellipszoid egy a sugarú, origó középpontú gömb. Ha a, b és c közül kettő egyenlő, akkor az ellipszoidot szferoidnak nevezzük.

Javasolt elnevezése a forgatás tengelyétől függően lapos, vagy lencseszferoid illetve hosszúkás, vagy orsószferoid.

A három koordinátasík szimmetriasíkja az ellipszoidnak, és minden nem üres síkmetszete ellipszis.

Az ellipszoid térfogatát a

V=43πabc.

képlet adja. Az ellipszoid felszíne általában nem fejezhető ki a, b és c elemi függvényeként.

Felszín

Az általános ellipszoid felszíne nem fejezhető ki az olyan elemi függvényekkel, mint az arkusz tangens vagy az arkusz szinusz. A felszín Legendre nyomán az elliptikus integrálokkal írható le:

Jelöljük az ellipszoid tengelyeit úgy, hogy a>b>c legyen. Ekkor

k=abb2c2a2c2 és φ=arcsina2c2a,

így az integrálok

E(k,φ)=0sinφ1k2x21x2 dx és F(k,φ)=0sinφ11x21k2x2 dx.

Ezzel a felszín

A=2πc2+2πba2c2(c2F(k,φ)+(a2c2)E(k,φ)).

Helyettesítsük be most k-t, φ-t,

u=a2c2a -t, és  v=b2c2b-t

az A egyenletbe. Ezzel

A=2πc2+2πab011u2v2x21u2x21v2x2 dx.

Knud Thomsen integrálmentes közelítő formulája:

A4π((ab)1.6+(ac)1.6+(bc)1.63)0.625.

Ez a képlet legfeljebb 1,2%-kal tér el a pontos felszíntől.

Egyre laposabb ellipszoidokat véve, ahol (c0) a felszínképlet a 2πab-hez tart. Ez az a és b tengelyű ellipszis területének kétszerese.

A forgási ellipszoidok, azaz a szferoidok felszíne

Legyen abc és legyen ε=1(ca)2 az y=0 egyenletű síkkal vett metszet numerikus excentricitása.

Ekkor a lapos, lencseszferoid felszíne a=b>c (forgástengely = z-tengely)

A=2πa2(1+(ca)2arthεε)

és az orsószferoidé a>b=c (forgástengely = x-tengely)

A=2πc2(1+acarcsinεε).

A szferoidok felszínképletének levezetése

Lencseszferoid

b = a, tehát k = 1, ebből E(1,φ)=0sinφ dx=sinφ=a2c2a és F(1,φ)=0sinφ11x2 dx=arth(sinφ)=arth(a2c2a).

Legendre egyenletébe helyettesítve:

A=2πc2+2πaa2c2(c2arth(a2c2a)+(a2c2)a2c2a).

Orsószferoid

b = c, tehát k = 0, ebből E(0,φ)=F(0,φ)=0sinφ11x2 dx=arcsin(sinφ)=arcsin(a2c2a).

Legendre egyenletébe helyettesítve:

A=2πc2+2πca2c2(c2arcsin(a2c2a)+(a2c2)arcsin(a2c2a)).

Paraméterezés

Jelölje β a parametrikus szélességet, és +λ a parametrikus hosszúságot. Ekkor az ellipszis a következőképpen paraméterezhető:

x=acos(β)cos(λ);|y=bcos(β)sin(λ);z=csin(β);
π2β+π2;πλ+π;|
Ez a paraméterezés nem egy-egyértelmű a pólusoknál, ahol |β=±π4|

Gömbi koordinátákkal,

x=asin(ϕ)cos(θ);|y=bsin(ϕ)sin(θ);z=ccos(ϕ);
0θ2π;0ϕπ;|

Lineáris transzformációk

Ahogy a spektrálelméletből tudjuk, egy invertálható lineáris transzformáció a gömböt ellipszoidba viszi. Ha a lineáris transzformáció mátrixa szimmetrikus, akkor a mátrix sajátvektorai ortogonálisak, és megadják az ellipszoid tengelyeinek irányát. A féltengelyek hossza a sajátértékektől függ.

Ellipszoid és sík metszete vagy üres, vagy (egy esetleg egy pontú) ellipszis, ami kör is lehet.

A fentiek általánosíthatók magasabb dimenzióra is, ahol is a gömb képét nevezzük ellipszoidnak. A spektrálelmélet hasonló eredményeket ad.

Tojás alak

A tyúktojás alakja két egymáshoz simított fél ellipszoiddal közelíthető, melyek forgástengelye közös. Az egyik lapos, vagy közel gömb, a másik hosszúkás. A tojás alak rendszerint az egyenlítőre vett szimmetria hiányára utal.[1]

Jegyzetek

Sablon:Jegyzetek

Források

Sablon:Csonk-geometria

  1. Egg Curves by Jürgen Köller.