Bárium-hidroxid

A bárium-hidroxid a bárium egyik vegyülete. Fehér színű por. A vizes oldatából átlátszó kristályok formájában kristályvizes bárium-hidroxid (Ba(OH)₂ · 8 H₂O) kristályosítható ki. Ha hevítik, a vörös izzás hőmérsékletén a kristályvizét elveszíti. Vízben és alkoholban oldódik, éterben nem. A tulajdonságai kalcium-hidroxidéra emlékeztetnek, de annál erősebb bázis, és vízben jobban oldódik.

Kémiai tulajdonságai

Ha levegőn hevítik, elbomlik és bárium-oxid képződik.

$\mathrm{B}\mathrm{a}\mathrm{(}\mathrm{O}\mathrm{H}{\mathrm{)}}_{\mathrm{2}}\mathrm{\to }\mathrm{B}\mathrm{a}\mathrm{O}\mathrm{+}{\mathrm{H}}_{\mathrm{2}}\mathrm{O}$

A szilárd bárium-hidroxidot a száraz klór és a száraz szén-dioxid nem támadja meg, de ha nedvesség van jelen, ezek hatására bárium-kloriddá illetve bárium-karbonáttá alakul. A vegyület vizes oldata erősen lúgos kémhatású. Az oldat mérgező. A vizes bárium-hidroxid oldatot szokás baritvíznek is nevezni. Kétértékű bázisként viselkedik, sókat képez savakkal.

$\mathrm{B}\mathrm{a}\mathrm{(}\mathrm{O}\mathrm{H}{\mathrm{)}}_{\mathrm{2}}\mathrm{+}\mathrm{2}\mathrm{H}\mathrm{C}\mathrm{l}\mathrm{\to }\mathrm{B}\mathrm{a}\mathrm{C}{\mathrm{l}}_{\mathrm{2}}\mathrm{+}\mathrm{2}{\mathrm{H}}_{\mathrm{2}}\mathrm{O}$

A bárium-hidroxid vizes oldata levegőn zavaros lesz, ugyanis megköti a levegő szén-dioxid tartalmát és vele vízben oldhatatlan bárium-karbonátot képez.

Előállítása

A bárium-klorid és a nátrium-hidroxid forró, tömény oldatának elegyítésével állítható elő. A bárium-hidroxid az oldat lehűlésekor kikristályosodik.

$\mathrm{B}\mathrm{a}\mathrm{C}{\mathrm{l}}_{\mathrm{2}}\mathrm{+}\mathrm{2}\mathrm{N}\mathrm{a}\mathrm{O}\mathrm{H}\mathrm{\to }\mathrm{B}\mathrm{a}\mathrm{(}\mathrm{O}\mathrm{H}{\mathrm{)}}_{\mathrm{2}}\mathrm{+}\mathrm{2}\mathrm{N}\mathrm{a}\mathrm{C}\mathrm{l}$

Iparilag forró, tömény bárium-szulfid oldatból állítható elő ammónia hozzáadásával.

Felhasználása

Az analitikában felhasználják szén-dioxid és karbonátok kimutatására, emellett nátrium-hidroxid helyett mérőoldatként is alkalmazzák. Azért előnyösebb, mert a bárium-hidroxid oldat nem tartalmazhat szén-dioxid szennyezést (ez ugyanis bárium-karbonát alakjában csapadékként kiválna) és az üveget is kevésbé támadja meg, mint a nátrium-hidroxid. Ezenkívül felhasználják báriumvegyületek előállítására és bizonyos szerves vegyületek szintézisekor.

Források

• Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
• Bodor Endre: Szervetlen kémia I.