Allicin
Az allicin a hagymaformák családjához (Alliaceae) tartozó fokhagymából származtatható szerves kénvegyület.[1] Először Chester J. Cavallito és John Hays Bailey izolálta 1944-ben.[2][3] Amikor a friss fokhagymát felvagdossák vagy összezúzzák, az alliináz enzim az alliint allicinná alakítja, ami a friss hagyma aromájáért felelős.[4] A képződő allicin viszont igen bomlékony, instabil, hamar átalakul más kéntartalmú vegyületekké, például diallil-diszulfiddá.[5] Antibakteriális, gomba- és vírusölő, és protozoaellenes hatásokat mutat.[6] Az allicin a fokhagyma kártevők elleni védelme.[7]
Szerkezete és előfordulása
Az allicin tioszulfinát funkciós csoportot tartalmaz: R−S(O)−S−R. Hacsak nem éri szöveti károsodás, a vegyület nem fordul elő a fokhagymában.[1] Az alliináz enzim állítja elő alliinból.[1] Az allicin királis, de csak racém formában fordul elő a természetben.[3] A racém formája ezenkívül diallil-diszulfid oxidációjával is előállítható:[8]
Amennyiben a pH érték 3 alá csökken, az alliináz visszafordíthatatlanul deaktiválódik, így a friss vagy porított fokhagyma a fogyasztás után a testben nem termel allicint.[9][10] Továbbá, az allicin instabil vegyület, 23 °C mellett 16 óra alatt teljesen elbomlik.[11]
Az allicin bioszintézise

Olajszerű, halványsárga színű folyadék, a fokhagyma jellegzetes illatáért felelős. A szulfénsav tioésztere, allil-tioszulfinátként is ismeretes.[12] Biológiailag antioxidáns hatásán kívül a tioltartalmú fehérjékkel való reakciójáról is nevezetes.[13]
Az allicin bioszintézisekor először a ciszteint alliinná alakítják. Ezt a piridoxál-foszfát-tartalmú alliináz enzim széthasítja, ekkor alliszulfénsav, piruvát és ammónia keletkezik.[13] Szobahőmérsékleten az alliszulfénsav bomlékony és igen reaktív, emiatt két molekulája egy dehidratációs folyamatban spontán egyesül, így keletkezik allicin.[12]
A fokhagyma sejtjei is allicint termelnek, mikor károsodás éri őket. Emiatt áraszt a fokhagyma jellegzetes illatot, amikor felvagdossák vagy összetörik. Eredetileg az alliin és az alliináz két külön rekeszben helyezkedik el, és csak akkor lépnek egymással reakcióba, ha a kettő közti válaszfal megreped vagy felhasad.[14]
Fordítás
Források
- ↑ 1,0 1,1 1,2 Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ 3,0 3,1 Sablon:Cite book
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ What is Allicin?. Phytochemicals.info. Hozzáférés ideje: 2012-12-26.
- ↑ Sablon:Cite book
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite book
- ↑ 12,0 12,1 Sablon:Cite journal
- ↑ 13,0 13,1 Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal