Affin geometria

Innen: testwiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Sablon:Matematika A matematika, azon belül a geometria területén használatos az affin geometria fogalma. Két ekvivalens módon is értelmezhető.[1]

A fogalom értelmezhető egyfelől úgy, hogy mellőzzük az euklideszi geometria metrikus fogalmait , azaz a távolságok és szögek használatát elhagyjuk, és csak a metrikafüggetlen fogalmakat használjuk, mint a párhuzamosságot. Az affin geometriát gyakran a párhuzamosok vizsgálatával azonosítják, mert alapvető tétele a Playfair-axióma. Az axióma kimondja, hogy egy adott e egyeneshez és P ponthoz található egy, és csak egy olyan egyenes, amely párhuzamos e-vel és áthalad P-n. Az alakzatok összehasonlítása az affin geometriában az affin transzformációk segítségével történik.

Másfelől a lineáris algebra fogalomkörében az affin tér egy ponthalmaz és egy transzformációhalmaz alkotta rendezett párként értelmezhető. A közös halmazban a pontok bijektív leképezések oly módon, hogy minden (P, Q) pontpárra létezik egyértelműen egy transzformáció, amely a P pontot a Q pontra képezi le. A transzformációk a függvénykompozíció műveletével vektorteret alkotnak valamely test, jellemzően a valós számtest felett.

Axiomatikus definíció

Affin geometriának nevezzük az olyan 𝔓 és 𝔈 (pont- illetve egyeneshalmazokból) képzett (𝔓,𝔈) rendezett párokat, amelyekre adott egy I𝔓×𝔈 (metszési) reláció, valamint egy 𝔈×𝔈 (párhuzamossági) reláció a következő tulajdonságokkal: [2]

  1. Két különböző A és B pontra pontosan egy olyan e egyenes létezik, amely mindkét pontot metszi, azaz AIe és BIe egyaránt fennáll. Ezt az egyenest az egyszerűség kedvéért szokás AB egyenesként is emlegetni.
  2. Minden egyenes legalább két pontot metsz.
  3. A párhuzamossági reláció ekvivalenciareláció.
  4. Egy adott A ponthoz és adott e egyeneshez pontosan egy olyan e egyenes létezik, amely metszi az A pontot és párhuzamos az e egyenessel.
  5. Ha adott egy ABC háromszög (három nem egy egyenesen fekvő pont), valamint két A és B úgy, hogy az AB egyenes párhuzamos az AB egyenessel, akkor létezik egy olyan C pont, amelyre az AC egyenes párhuzamos az AC egyenessel és a BC egyenes párhuzamos a BC egyenessel.

Jegyzetek

Sablon:Jegyzetek

További információk


Kapcsolódó szócikkek

Sablon:Csonk-geometria Sablon:Nemzetközi katalógusok