A távoli jövő idővonala

Innen: testwiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Művészi ábrázolás a feketére égett Földről 7,9 milliárd év múlva, amikor a Nap vörös óriássá változik

Bár a jövőre vonatkozó jóslatokat soha nem lehet abszolút bizonyossággal állítani, az alábbi listán közöltek levezethetőek mai tudományos nézetekből és modellekből. Több tudományág is hozzájárul ismereteinkhez a távoli jövőről, köztük az asztrofizika – amely kiderítette, hogyan születnek, viszonyulnak egymáshoz és pusztulnak el a bolygók és a csillagok –, a részecskefizika – amely megmutatta, hogyan viselkedik az anyag a legkisebb méretekben –, az evolúcióbiológia, és a lemeztektonika – amely megmagyarázza, hogyan mozognak a kontinensek évezredeken keresztül.

A Föld jövőjéről, a Naprendszer keletkezéséről és történetéről és a fejlődő világegyetemről szóló minden elméletbe bele kell foglalni a termodinamika második főtételét, amely szerint az entrópia – azaz a munkavégzéshez szükséges energia elvesztése – idővel növekszik.[1] A csillagok idővel felélik hidrogénkészletüket és kiégnek, a közeli találkozások miatt a gravitáció kilendíti pályájukról a naprendszerek bolygóit és a galaxisok naprendszereit. Egyes fizikusok elmélete szerint[2] maga az anyag is áldozatul esik a radioaktív bomlásnak, és a legstabilabb anyagok is szubatomi részecskékre bomlanak. Mivel a jelenlegi elméletek szerint a világegyetem lapos geometriájú (legalábbis a laposhoz igen közeli), vagyis nem fog véges idő után magába omlani,[3] elméletben a jövő végtelen, így elméletben rendkívül kevéssé valószínű események – például a Boltzmann-agy létrejötte – is bekövetkezhetnek. Felsorolunk több más lehetséges jövőbeli eseményt is, amelyek bekövetkezése még megválaszolatlan kérdésektől függhet, például attól, bomlanak-e a protonok, illetve hogy létezni fog-e még a Föld, amikor a Nap vörös óriássá válik.

A Föld, a Naprendszer és a világegyetem jövője

Astronomy and astrophysics Asztronómia és asztrofizika
Geology and planetary science Geológia és planetáris tudományok
Biology Biológia
Részecskefizika Részecskefizika
Mathematics Matematika
Technology and culture Technológia és kultúra
Jel Hány év múlva vagy dátumSablon:Efn Esemény
Geology and planetary science 1 000 A legközelebbi időpont, amikor a Föld mágneses pólusai teljesen megcserélődnek.
Astronomy and astrophysics I. sz. 4 385 A legközelebbi időpont, mikor a Hale–Bopp-üstökös látható lesz.[4]
Geology and planetary science Sablon:Szám Abban az esetben, ha az Antarktiszon található Wilkes-medence „jégdugója” elkezdene olvadni a klímaváltozás hatására, ennyi időn belül olvadna el teljesen. Ennek köszönhetően az óceánok szintje világszerte 3-4 métert emelkedhet.[5]
Astronomy and astrophysics 10 000Sablon:Efn A vörös szuperóriás csillag Antares legkésőbb ekkortájt szupernóva-robbanáson kell keresztülmenjen. Fénye nappal is látható lesz.[6]
Technology and culture Sablon:Szám Brandon Carter ítéletnapi érvelése szerint az emberiség kihalása.[7]
Astronomy and astrophysics 10 000–15 000 Ezen az időpontban, amely a Föld precessziós ciklusának a fele, a bolygó tengelyferdesége megfordul, így a tél és a nyár a Föld keringésének ellenkező oldalán fog megtörténni. A déli féltekén az évszakok kevésbé lesznek extrémek, míg az északin nagyobbak lesznek az évszakok közötti időjárás-változások.[8]
Geology and planetary science 15 000 Egy elmélet szerint a Föld világűrben történő mozgása és a precesszió hatására az afrikai monszunesőt előidéző áramlatok északabbra kerülnek, melynek köszönhetően a Szahara sivatag ismét kizöldül, ahogy azt tette 5000–10000 évvel korábban.[9]
Geology and planetary science 17 000Sablon:Efn Valószínű eddigre megtörténik egy, a civilizációt veszélyeztető szupervulkán-kitörés, amely egy trillió tonna vulkanikus törmeléket fog felszínre hozni.[10]
Geology and planetary science 25 000 A Mars északi jégsapkája visszahúzódik, ahogy a bolygón egy felmelegedési időszak kezdődik.[11]
Astronomy and astrophysics 36 000 3,024 fényévre megközelíti a Földet a Ross 248, és a Naphoz legközelebbi csillag lesz. Kb. 8000 év után ismét eltávolodik.[12]
Astronomy and astrophysics 42 000 Az Alfa Centauri ismét a Naphoz legközelebbi csillagrendszer lesz.[12]
Geology and planetary science 50 000 Burger és Loutre elmélete szerint[13] ebben az időben véget ér a mostani interglaciális. A Földön újra jégkorszak köszönt be, feltéve, hogy a globális felmelegedés hatása korlátozott marad. A Niagara-vízesés erodálja a vízesést az Erie-tótól elválasztó maradék 30 km-t is, és megszűnik létezni.[14] Kanada legtöbb gleccsertava feltöltődik.
Astronomy and astrophysics 50 000 Mivel a Hold által előidézett árapályhatás folyamatosan lassítja a Föld forgását, ezért ekkorra egy nap hossza 86401 másodperc lesz. Ha akkor is a jelenlegi rendszert használják időmérésre, vagy minden egyes nap egy szökőmásodpercet kell beiktatni, vagy a másodperc hosszának hivatalos definícióját megváltoztatva kell azt fenntartani. Utóbbi esetben egy másodperc hosszabb időtartam lesz, mint jelenleg.[15]
Geology and planetary science 50 000 A Berger és Loutre (2002) kutatás szerint véget fog érni az interglaciális időszak,[16] amely következtében a jelenlegi eljegesedés glaciális időszaka fog megkezdődni a Földön. 2016-os tanulmányok szerint viszont a klímaváltozás következtében ez akár 50 ezer évvel is később történhet, esetleg teljesen ki is maradhat.[17]
Geology and planetary science 50 000 A Niagara-vízesés teljesen eltűnik.[18]
Astronomy and astrophysics 100 000 A csillagok sajátmozgása miatt számos csillagkép felismerhetetlenné válik.[19]
Astronomy and astrophysics 100 000Sablon:Efn A VY Canis Majoris hiperóriás csillag valószínűleg felrobban egy hipernóvában.[20]
Biology 100 000 Ennyi idő kell hozzá, hogy az Észak-Amerikában honos gyűrűsférgek, amelyek a jégkorszak miatt visszahúzódtak, újra elérjék a kanadai-amerikai határt. Ez a természetes haladási tempójukra vonatkozik (10 m/év), természetesen az ember általi behurcolással már jóval hamarabb megtörténhet mindez.[21]
Geology and planetary science 100 000 Ha az emberiség jelen pillanatban beszüntetné a szén-dioxid kibocsátást, annak 10%-a még mindig a légkörben lenne.[22]
Geology and planetary science 250 000 A jelenleg még a tenger alatt lévő Lōʻihi vulkán, a Hawaii-szigetek legfiatalabb tagjaként ekkor bukkan a felszínre.[23]
Astronomy and astrophysics 300 000Sablon:Efn Számítások szerint a WR 104 nevű Wolf–Rayet-csillag valószínűleg eddig az időpontig szupernóva formájában felrobban. Egyes számítások szerint ez veszélyes lehet a földi életre nézve is, mert a csillag forgási tengelye miatt gammasugár-kitörés indulhat el egyenesen a Föld irányába.[24]
Astronomy and astrophysics 500 000Sablon:Efn Erre az időre a Földet valószínűleg eltalálja egy kb. 1 km átmérőjű meteorit.[25]
Geology and planetary science 500 000 A dél-dakotai Badlands National Park jellegzetes lépcsőzetes képződményei teljesen erodálódnak.[26]
Geology and planetary science 1 millió A Földön jelenleg ismeretes legfrissebb fennmaradt meteorkráter Arizonában teljesen erodálódik.[27]
Geology and planetary science 1 millió Valószínűsíthető egy szupervulkánkitörés a Földön, amely során 3200 köbkilométer törmelék is a levegőbe juthat. Ehhez hasonló a 75 ezer évvel ezelőtti Toba szuperkitörés volt csak.
Astronomy and astrophysics 1 millióSablon:Efn Ez a legtávolabbi időpont, ameddig a Betelgeuze, az Orion csillagkép főcsillaga vörös szuperóriás csillag szupernóvaként felrobban. A szupernóva várhatóan nappal is könnyen látható lesz.[28][29]
Astronomy and astrophysics 1 millióSablon:Efn A Desdemona és a Cressida (mindkettő az Uránusz holdja) összeütköznek.[30]
Astronomy and astrophysics 1,28 millióSablon:Efn 0,14 fényévre megközelíti a Napot a Gliese 710, és feltételezhetően megzavarja az Oort-felhőt, és növeli az esélyt arra, hogy egy üstökös bejut a Naprendszer belsejébe.[31]
Biology 2 millió Ennyi idő alatt regenerálódnak teljesen a korallzátonyok (figyelemmel arra, hogy 65 millió évvel ezelőtt is hasonló tempóban történt)[32]
Geology and planetary science 2 millióSablon:Efn Tovább erodálódik a Grand Canyon, nem lesz sokkal mélyebb, viszont a mostanihoz képest jóval szélesebbé válik.[33]
Astronomy and astrophysics 3 millió A Föld forgásának lassulása miatt egy perccel hosszabb lesz minden nap, mint napjainkban.[15]
Geology and planetary science 10 millió A szélesedő kelet-afrikai Nagy-hasadékvölgyet elárasztja a Vörös-tenger, létrehozva egy új óceáni medencét, ami kettévágja az afrikai kontinenst.[34]
Biology 10 millió Körülbelül ennyi idő szükséges ahhoz, hogy az élővilág teljesen kiheverje a pleisztocén–holocén becsapódási eseményt.[35] Ennyi idő elteltével a ma élő fajok túlnyomó többségének egy tömeges kihalási esemény nélkül is el kell tűnnie, hogy újaknak adja át a helyét.[36][36]
Geology and planetary science 50 millió A Szent András-törésvonal menti tektonikai mozgások miatt ekkorra várható, hogy a Kaliforniai-öböl víze észak felé befolyik a ma Kalifornia állam középső részeként ismert Central Valley-be, egy új beltengert hozva létre.[37][38]
Geology and planetary science 50 millió A Phobosz összeütközik a Mars felületével.[39]
Geology and planetary science 50 millió A kaliforniai tengerpart kezd becsúszni az Aleut-árokba, ahogy Los Angeles és San Francisco városainak mai területe egymás mellé ér.[40]

Afrika eddigre összeütközött Eurázsiával, bezárva a Földközi-medencét és megteremtve egy, a Himalájához hasonló hegyláncot. Az Appalache-hegység eróziója befejeződik.[41]

Geology and planetary science 50–400 millió A szükséges idő arra, hogy a Föld fosszilis tüzelőanyagai természetesen újratermelődjenek.[42]
Geology and planetary science 60 millió A Sziklás-hegység kanadai vonulatai teljesen erodálódnak. Délebbi részei egyelőre még kitartanak.[43]
Geology and planetary science 80 millió A Hawaii-szigetek ma ismert utolsó tagját is elnyeli a tenger, hogy új szigeteknek adja át a helyét.[44]
Astronomy and astrophysics 100 millió Eddigre a Földbe valószínűleg beleütközik egy hasonló nagyságú meteorit, mint amilyen 65 millió évvel ezelőtt elindította a kréta–tercier kihalási eseményt.[45]
Geology and planetary science 100 millió Ha a Pangaea Proxima modell helytálló, úgy egy új szubdukciós zóna nyílik az Atlanti-óceánban, melynek következtében Amerika ismét elindul Afrika felé.[37]
Geology and planetary science 100 millió A Szaturnusz gyűrűinek megsemmisülése mai formájukban.[46]
Astronomy and astrophysics 110 millió A Nap fényerejének intenzitása 1 százalékkal nő.[47]
Astronomy and astrophysics 180 millió A Föld forgásának lassulása miatt ekkorra egy nap 25 óra hosszú lesz.[15]
Mathematics 230 millió Ez a maximális időtartam, ameddig az égitestek mozgását ki lehet számítani, a Ljapunov-függvény alapján.[48]
Astronomy and astrophysics 240 millió A jelen helyzetéhez képest a Naprendszer megtett egy teljes kört a galaxismag körül.[49]
Geology and planetary science 250 millió Kalifornia északon összeütközik Alaszkával.[37]
Geology and planetary science 250–350 millió Várható, hogy a Föld összes kontinense egyesül egy lehetséges új szuperkontinensben (Novopangaea, Amázsia, Pangaea Ultima).[50][51] Bármilyen módon történik is ez, várható egy újabb eljegesedési periódus, csökkenő óceáni vízszinttel és a légköri oxigénszint növekedésével, amely tovább hűti a Földet.[52][53] Ennek következtében gyors evolúció is történhet.[53]
Geology and planetary science 300–600 millió A Vénusz köpenyének hőmérséklete eléri a maximumát, ezt követően kb. 100 millió év alatt a teljes kérge újrahasznosul.[54]
Geology and planetary science 350 millió Végleg bezárul a Csendes-óceán.[51]
Geology and planetary science 400 millió Ismét feltöredezik a szuperkontinens,[51] amely felmelegedéssel jár együtt.[53]
Astronomy and astrophysics 500 millióSablon:Efn Jelentős az esélye, hogy 6500 fényéven belül egy erőteljes gamma-kitöréssel együtt járó szupernóva-robbanás történjen, amely képes felsérteni a Föld ózonrétegét és tömeges kihalást előidézni.[55]
Astronomy and astrophysics 600 millió A Hold túl messzire kerül ahhoz a Földtől, hogy teljes napfogyatkozás következhessen be.[56]
Astronomy and astrophysics 600 millió A Nap sugárzásának erősödése miatt megtörik a karbonát-szilikát ciklus: az erősebb sugárzás hatására jobban mállanak a kőzetek, amelyek karbonátok formájában a földön tartják a szén-dioxidot. Mivel a víz párolgása is felgyorsul a melegedés miatt, a kőzetek keményednek is, amelynek következtében előbb-utóbb a lemeztektonika is lelassul, majd végül teljesen leáll. Vulkánok nélkül pedig, amelyek szenet juttatnak a Föld légkörébe, a légköri szén-dioxid szint zuhanni kezd. Ez azt jelenti, hogy a C3-as típusú fotoszintézisben részt vevő növényfajok (a jelenlegi fajok 99 százaléka) ki fognak halni.[57]
Biology 700 millió A növényi élet szinte teljes kihalása miatt nem jut elég oxigén a levegőbe, így nagyobb mértékű ultraviola sugárzás érheti el a földfelszínt. A növekvő sugárzás miatt egyéb kémiai folyamatok is ezt erősítik. A repülő állatoknak, amelyek nagyobb távolságot tudnak megtenni hűvösebb helyekig, nagyobb az esélyük a túlélésre. Az állati élet a sarkokra és a föld alá kényszerülhet, ahol a hosszú nappalok alatt hibernálódnak az erős sugárzás miatt, éjjel pedig aktívak. A kontinensek túlnyomó része sivár pusztasággá válik, a tengerekben azonban még fennmaradhat az élet.[58]
Biology 800 millió A szén-dioxid szint úgy lecsökken, hogy már a C4 típusú fotoszintézis is lehetetlenné válik. Növényi élet nélkül az oxigénszint tovább nem növekszik, így az ózonréteg is eltűnik, majd a halálos sugárzás következtében az oxigén is eltűnik. Ezt az óceánokban esetleg valamilyen létforma még túlélheti, de nem sok idő elteltével a többsejtű élet lehetetlenné válik a Földön.[57]
Geology and planetary science 1 milliárd Az óceán tömegének 27%-a eltűnik.[59]
Geology and planetary science 1,1 milliárd A Nap fényessége 10%-kal emelkedik, emiatt a Földön az átlag hőmérséklet eléri a 47 °C-ot. A bolygó olyanná válik, mint egy párás üvegház, az óceánok elpárolognak és a légkörbe kerülnek. Ennek következtében a lemeztektonika is teljesen megáll (ha addig még nem). Esetleg kisebb vízfelületek megmaradhatnak, mint az élet utolsó bástyái. Ha a növényi élet eddig valahogy kihúzta, az a magas hőmérséklet miatt végképp eltűnik.[60]
Biology 1,3 milliárd Az eukarióták teljesen kihalnak a szén-dioxid hiánya miatt, csak a prokarióták maradhatnak fenn.[61]
Astronomy and astrophysics 1,5 milliárd A fokozódó fényesség miatt a Napnak a csillagkörüli lakható övezete kijjebb húzódik. A fényesség miatt a Mars atmoszférájában növekszik a széndioxid-szint, és a bolygó hőmérséklete a Föld jégkorszakbeli hőmérsékletéhez válik hasonlóvá.[62]
Biology 1,6 milliárd Az élet kihalásának legkorábbi időpontja a Földön.[63][64][65]
Geology and planetary science ~2,3 milliárd Körülbelül erre az időre a Föld külső magja megfagy, ha a belső mag a jelen arányban növekszik tovább, ami 1 mm évente.[66][67]
Astronomy and astrophysics 2,55 milliárd A Nap felszíni hőmérséklete 5820 K-nel eléri csúcsát, innentől lassan hűl, de a fényessége tovább nő.[47]
Geology and planetary science 2,8 milliárd A Föld átlaghőmérséklete 147 °C körül alakul, még a sarkokon is.[64] Ezen a ponton még a legextrémebb földi körülményeket elviselő mikrobáknak is ki kell pusztulniuk.[64]
Astronomy and astrophysics 3 milliárd Egy a százezerhez az esélye, hogy ekkorra egy kozmikus találkozó a Földet kimozdítsa a Nap körüli pályájáról a világűrbe, és egy a hárommillióhoz, hogy egy másik csillag befogja azt. Ebben a rendkívüli esetben ha a földi élet valami oknál fogva túlélte az eddigieket, továbbra is fennmaradhat, utóbbi esetben a Nap kihunyása nem veszélyeztetné bolygónkat.[68]
Astronomy and astrophysics 3 milliárd A Hold távolodása miatt megszűnik annak a Föld mozgására gyakorolt hatása, amely a pólusok extrém kilengéséhez és drámai időjárásváltozásokhoz vezethet.
Astronomy and astrophysics 3,3 milliárd 1 százalék az esélye annak, hogy a Jupiter gravitációja kibillentse a helyéről a Merkúrt, amely összeütközhet a Vénusszal. Kevésbé valószínű, de lehetséges továbbá, hogy a bolygó a napba zuhan, esetleg a világűrbe, vagy a Földdel ütközik össze.[69]
Geology and planetary science 3,5 milliárd Az összes óceán elpárolgásával a légkörben található vízgőz és a maihoz képest 35-40 százalékkal erősebb napsugárzás 1130 °C körülire fűti a Földet. Ez még ahhoz is elég, hogy megolvassza a felszíni kőzeteket. Ezek a körülmények nehezen hasonlíthatóak a Vénuszéhoz, ugyanis ez a mai vénuszi forróság kétszerese lesz, és még ott sem fordul elő, hogy a kőzetek megolvadnak. Ekkorra egyébként a Vénusz is felforrósódik, még jobban, mint akkor a Föld.[70]
Astronomy and astrophysics 3,6 milliárd A Neptunusz egyik holdja, a Triton átesik a bolygó Roche-határán, és szétesésével esetleg egy új gyűrűrendszer keletkezik.[71]
Astronomy and astrophysics 4,5 milliárd Ugyanolyan erejű napsugárzás éri a Marsot, mint a Földet annak kialakulása idején.[72]
Astronomy and astrophysics 5 milliárd A Tejútrendszer és az Androméda-galaxis teljesen összeolvadt, mely a naprendszert a jelenlegi számítások szerint nem érinti. Az összeolvadásból létrejött galaxis gyakori megnevezése Milkoméda.[73] Lehetséges, hogy a naprendszert kilöki magából a galaxis, de az égitesteket nem fogja érinteni az esemény.[73][74][75][76]
Astronomy and astrophysics 5,4 milliárd A Nap, amely eddigre elhasználja hidrogén fűtőanyagát, vörös óriássá válik.[47]
Astronomy and astrophysics 6,5 milliárd Ugyanolyan erejű napsugárzás éri a Marsot, mint ami ma a Földet.[72]
Astronomy and astrophysics 6,6 milliárd A Napban történhet héliumvillanás, aminek következtében fényessége megegyező lesz a Tejútrendszer összes csillagának fényességével.[77]
Astronomy and astrophysics 7,5 milliárd A Föld és a Mars tengelyforgása kötötté válik a Nap felé, azaz mindig ugyanazt az oldalukat mutatják.[72]
Astronomy and astrophysics 7,59 milliárd Igen nagy az esélye, hogy a Föld és a Hold is belezuhannak a Napba, még mielőtt az elérné vörös óriás fázisának csúcspontját, melynek következtében sugara kb. 256-szorosa lesz a mainak. De még ennek megtörténte előtt esélyesebb, hogy a Hold lesz az, amely a Földbe csapódik.[78] A Szaturnusz Titán nevű holdján a körülmények alkalmassá válhatnak az életre.[79]
Astronomy and astrophysics 8 milliárd A Nap, elérvén a vörös óriás fázisának végét, fehér törpévé alakul, melynek tömege kicsit több, mint fele a mainak.[47][80][81] Ha az eddigieket valamilyen módon a Föld túl is éli, a hőmérséklet drasztikus mértékben csökkenni kezd.
Astronomy and astrophysics 22,3 milliárd A világegyetem vége a Nagy Repedés elmélet szerint.[82] Ehhez az kell, hogy a sötét energiáról alkotott modellben a w tényező -1,5 legyen. Ha ez kisebb, mint -1, akkor az Univerzum folyamatosan tágul, és a megfigyelhető világegyetem mérete egyre csökken. 200 millió évvel a repedés bekövetkezte előtt a galaxishalmazok szétesnek. 60 millió évvel a vége előtt a galaxisok kezdenek lassan széthullani. 3 hónappal a vég előtt a bolygórendszerek sem maradnak egyben, s végül minden szétesik atomokká. 10−19 másodperccel a vég előtt az atomok is szétesnek. S ahogy a kozmikus skála eléri a Planck-időt, a kozmikus húrok megsemmisülnek, ahogy a téridő szövete is. A Világegyetem eljut egy olyan szingularitásba, ahol minden távolság végtelenül naggyá válik (szemben a Nagy Reccs elmélettel, amelyben minden anyag végtelenül koncentrálódik).[83] Jelen számítások szerint a w = -0,991, így ez a lehetőség valószínűleg nem fog bekövetkezni.[84]
Astronomy and astrophysics 50 milliárd Ha a Föld és a Hold is fennmaradtak eddig, úgy tengelyforgásuk kötötté válik,[85] mely a Nap erejének köszönhetően azzal jár, hogy a Hold keringési pályája változik, a Föld pedig gyorsabban forog.[86]
Astronomy and astrophysics 65 milliárd Ha mindkettő fennmaradt, akkor a Hold ekkorra fog a Földbe csapódni.[87]
Astronomy and astrophysics 100 milliárd A világegyetem tágulása miatt a Lokális Csoporton túli világegyetem láthatatlanná válik, azaz eddigre az ősrobbanás minden bizonyítéka eltűnik, ami lehetetlenné teszi a kozmológia kutatását.[88]
Astronomy and astrophysics 150 milliárd A világegyetem kb. 1 kvadrillió fényév méretűre tágul. A hozzánk legközelebbi M81-es galaxiscsoport, amely most 11,4 millió fényévre van, addigra 100 milliárd fényév távolságra kerül. A GN-z11 nevű, mérések szerint ma a legtávolabbi galaxis (32 milliárd fényév) ekkorra 200 trillió fényévnyire lesz tőlünk. A kozmikus mikrohullámú sugárzás 0,3 K-re hűl, jelenlegi technológiával kimutathatatlanná válik.[89]
Astronomy and astrophysics 450 milliárd A mediánpont, ameddigre a Lokális Csoport – a kb. 47 galaxisból álló csoport, amelyhez a Tejútrendszer is tartozik –[90] új nagy galaxisba egyesül.[91]
Astronomy and astrophysics 1012 (1 billió) A legkorábbi időpont, ameddigre véget ér a galaxisokban a csillagkeletkezés, mert elfogynak az ehhez szükséges gázfelhők. Az Univerzum tágulása lehetetlenné teszi a Nagy Bumm elmélet igazolását.[91]
Astronomy and astrophysics 2×1012 (2 billió) A Lokális Szupergalaxis-csoporton kívüli galaxisok már semmilyen módon nem észlelhetőek, feltételezve, hogy a sötét energia miatt a világegyetem tágulása egyre gyorsabban zajlik.[92]₤
Astronomy and astrophysics 1013 (10 billió) – 2×1013 (20 billió) A legtovább élő csillagok, az alacsony tömegű vörös törpék élettartama.[91] §IIA.₤
Astronomy and astrophysics 3×1013 (30 billió) Becslések szerint ekkor a fehér törpe Nap és egy másik csillagmaradék megközelítik egymást a lokális űri szomszédságban. Ha két objektum egymás közelébe kerül, az megzavarhatja bolygóik pályáját és kitérítheti ezeket a bolygókat a csillag körüli pályájukból. A csillagokhoz közelebbi bolygókat nehezebb kitéríteni, mert az áthaladó objektumnak jobban meg kell közelítenie ehhez a bolygó csillagját.[91][93], §IIIF, Table I. ₤
Astronomy and astrophysics 1014 (100 billió) A legkésőbbi időpont, ameddigre a csillagkeletkezés megszűnik a galaxisokban.[91], §IID. Ez jelzi az átmenetelt a csillagos korszakból az elfajult korszakba;[94] mikor a csillagkeletkezés megszűnik és a legkevésbé masszív vörös törpék elfogyasztják az üzemanyagukat. Az egyedüli megmaradó csillagtömegű objektumok a csillagmaradványok (pl. fehér törpék, neutroncsillagok és fekete lyukak) maradnak. (A barna törpék is megmaradnak.)[91] §IIE. ₤
Astronomy and astrophysics 1015 (1 billiárd) Erre az időre becslések szerint a Naprendszer minden bolygóját már kitérítették pályájáról a találkozások más csillagokkal.[91], §IIIF, Table I.

Eddigre a Nap annyira lehűl, hogy hőmérséklete öt fokkal van abszolút nulla fok fölött.[95]₤

Astronomy and astrophysics 1019 – 1020 Becslések szerint erre az időre a barna törpék és a csillagmaradványok kilökődnek a galaxisokból. Amikor két objektum közel kerül egymáshoz, a pályájuk energiát cserél, és a kisebb tömegű objektum általában energiát vesz fel a másiktól; több ilyen találkozás alatt fölvehet elég energiát ahhoz, hogy kilökődjön a galaxisból. Így a galaxisokból a legtöbb csillagmaradvány és barna törpe kilökődik.[91], §IIIA;[96]₤
Astronomy and astrophysics 2×1036 A becslések szerint eddigre a megfigyelhető világegyetem minden nukleonja elbomlik, ha a proton felezési idejének a legkisebb becsült értékét vesszük (8,2 × 1033 év).[97][98]€
Astronomy and astrophysics 3×1043 A becslések szerint eddigre a megfigyelhető világegyetem minden nukleonja elbomlik, ha a proton felezési idejének a legmagasabb becsült értékét vesszük (1041 év),[91] feltételezve, hogy az ősrobbanás inflációs volt és hogy ugyanaz a folyamat okozza a protonbomlást, aminek köszönhetően a világegyetem létezésének korai szakaszában a barionok érvényesültek az antibarionokkal szemben.[98] Ha a protonok bomlanak, eddigre elkezdődött a fekete lyuk korszak, amelyben a fekete lyukak az egyetlen még létező égitestek.[91][94]€
Astronomy and astrophysics 1065 Feltételezve, hogy a protonok nem bomlanak, a becslések szerint erre az időre minden szilárd anyagnak – például a kőzeteknek – kvantumalagút révén átcsoportosulnak az atomjai és molekulái. Ilyen időskálán minden anyag folyékony.[99]€
Astronomy and astrophysics 1,7×10106 A becslések szerint erre az időre bomlik fel egy 20 billió naptömeges szupermasszív fekete lyuk a Hawking-sugárzásnak köszönhetően.[100] Ez jelenti a feketelyuk-korszak végét. Ekkor, ha a protonok tényleg bomlanak, a világegyetem megkezdi a sötét korszakot, amelyben minden fizikai anyag szubatomi részecskékre bomlik, és fokozatosan halad végső energiaállapota felé.[91][94]€
Astronomy and astrophysics 101500 Feltételezve, hogy nincsen protonbomlás, erre az időre bomlik le minden anyag vas-56-ra.[99]€
Astronomy and astrophysics 101026 A legkorábbi becsült időpont, ameddigre minden anyag összeesik fekete lyukká, ha nincs protonbomlás.[99] Ezen az időskálán azonnal bekövetkezik a feketelyuk-korszak és az átmenetel a sötét korszakba.₤
Astronomy and astrophysics 101050 A becsült idő, amikor a spontán entrópiacsökkenés nyomán létrejön a vákuumban egy Boltzmann-agy.[101] €
Astronomy and astrophysics 101056 Caroll és Chen szerint erre az időre a véletlenszerű kvantumhullámzások létrehoznak egy új ősrobbanást.[102]€
Astronomy and astrophysics 101076 A legtávolabbi becsült időpont, ameddigre minden anyag összeesik fekete lyukká, feltételezve, hogy nincs protonbomlás.[99]₤
Astronomy and astrophysics 1010120 A legtávolabbi becsült időpont, ameddig a világegyetem eléri végső energiaállapotát.[101]€ Ezután a világegyetem abszolút nulla fokra hűl le.
Astronomy and astrophysics 10101076,66 Egy izolált csillagtömegű fekete lyukat tartalmazó hipotetikus doboz kvantumállapota Poincaré ismétlődési idejének becsült mértéke.[103] Ez az idő olyan statisztikai modellt feltételez, ami függ a Poincaré-ismétlődéstől. Egyszerűbben úgy lehet elképzelni ezt az időt, hogy egy olyan modellben, amelyben a történelem folyamatosan ismétli önmagát a statisztikus mechanika tulajdonságainak köszönhetően, ez az az időhossz, ami után először lesz megint valamennyire hasonló a jelenlegi állapotához.$
Astronomy and astrophysics 101010102,08 Egy, a világegyetem ma látható részével megegyező tömegű fekete lyukat tartalmazó hipotetikus doboz kvantumállapota Poincaré-ismétlődésének becsült ideje.[103]$
Astronomy and astrophysics 10101010101,1 Egy, a teljes világegyetem becsült tömegével megegyező tömegű fekete lyukat tartalmazó hipotetikus doboz kvantumállapota Poincaré-ismétlődésének becsült ideje (feltételezve Linde káoszos inflációmodelljét olyan inflatonnal, amelynek tömege 10−6 Planck-tömeg.[103]$) Ez egyet jelent a világegyetem összes anyaga, a tér és az idő végével.

Csillagászati események

Itt előre látható, nagyon ritka csillagászati események vannak felsorolva, melyek a Földről nézve lesznek láthatóak i. sz. 10 000 után. Ahol pontosan ismert az esemény bekövetkeztének ideje, a dátum is szerepel.

Ennyi év múlva/Dátum Esemény
1 100 A Föld tengelyének a precessziója miatt a Gamma Cephei lesz a Sarkcsillag.
~8 000 A Föld tengelyének a precessziója miatt a Deneb lesz a Sarkcsillag.[104]₤
10 000 A Föld tengelyferdesége eléri a 22,5º-ot.[105]
A Gergely-naptár kb. 10 nappal tér el a Nap helyzetétől az égboltozaton.[106]₤
11 700 A Föld tengelyes precessziója miatt a Vega lesz a Sarkcsillag.[107]₤
27 000 A Föld pályájának az excentricitása eléri a minimumot, a 0,00236-et (most 0,01671).[108]₤
~230 millió Ez időn túl a bolygóknak pályáit lehetetlen előrejelezni.[109]$
600 millió Az árapálygyorsulás olyan messzire mozdítja a Holdat a Földtől, hogy nem lesz több teljes napfogyatkozás.[110]$
3 milliárd A mediánpont, amikorra az árapálykölcsönhatás a Holddal lehetetlenné teszi, hogy a Föld tengelyferdesége kiszámítható legyen.[111]₤

Űreszközök és űrkutatás

Jelenleg öt űrszonda (Voyager–1 és –2, Pioneer–10 és –11 és a New Horizons) halad olyan pályán, ami kiviszi őket a Naprendszerből a csillagközi térbe. A nem túl valószínű ütközés lehetőségét leszámítva korlátlan ideig működhetnek.[112]

Év múlva Esemény
10 000 A Pioneer–10 3,8 fényévre megközelíti Barnard-csillagot.[112]₤
25 000 Az arecibói üzenet – egy 1974. november 16-án elküldött rádióüzenet – eléri célját, a Messier 13 gömbhalmazt.[113] Ez az egyetlen csillagközi rádióüzenet, amelyet a galaxis ilyen messzi részére küldtek.₤
40 000 A Voyager–1 1,6 fényévre megközelíti a Gliese 445-öt, a Zsiráf csillagkép egy csillagát.[114]₤
50 000 A KEO űrbeli időkapszula – ha kilövik – ekkor esik vissza a Föld atmoszférájába.[115]₤
296 000 A Voyager–2 4,3 fényévre megközelíti a Szíriuszt, a legfényesebb csillagot az esti égboltozaton.[114]₤
300 000 A Pioneer–10 kevesebb mint 3 fényévre megközelíti a Ross 248-at.[116]₤
2 millió A Pioneer–10 megközelíti az Aldebarant.[117]₤
4 millió A Pioneer–11 megközelíti az egyik csillagot a Sas csillagképben.[117]₤

Technológia és kultúra

Hány év múlva vagy dátumSablon:Efn Esemény
I. sz. 3183 Az 1993-ban elkezdett Wemdingben található Időpiramis műalkotás befejezésének tervezett időpontja.[118]
2 000 év Az Arctic World Archive, nyílt forráskódú kódokat tartalmazó adatmegőrzési létesítmény maximum élettartama, ha megfelelő állapotban tartják az itt tárolt adatokat.[119]
I. sz. 6939 Az 1939-ben és 1964-ben elásott Westinghouse időkapszulák kinyitásának tervezett időpontja.[120]
I. sz. 6970 Az utolsó, 1970-ben az Oszaka kastély közelében elásott Expo ’70 időkapszulát is kinyitják.[121][122]
I. sz. 8113. május 28. A civilizáció kriptája, az Oglethorpe Egyetem alagsorában található időkapszulának tervezett kinyitási ideje. A második világháború előtt zárták le.[123]
10 000 év Becsült élettartalma a Long Now Alapítvány számos folyamatban levő projektjének, köztük a következőknek: 10 000 éves óra, a Rosetta projekt, és a Hosszú fogadások projekt.[124]
10 000 év A Spitzbergák Nemzetközi Magbunker tervezett élettartamának vége.[125]
I. sz. 30828. szeptember 14. A 64 bites NTFS-alapú Windows operációs rendszer maximum rendszerideje.[126]
I. sz. 275760. szeptember 13. A JavaScript programozási nyelv maximum rendszerideje.[127]
1 millió év A Memory of Mankind projekt tervezett élettartamának vége.[128]
1 millió év Karbantartás nélkül a Gízai nagy piramis felismerhetetlen lesz.[129]
1 millió év Neil Armstrong „egy kis lépés” lábnyoma a Nyugalom bázison erózió következtében eltűnik, a tizenkét Apollo-űrhajóséval együtt, akik jártak a Holdon.[130]
7,2 millió év Karbantartás nélkül a Rushmore-hegy felismerhetetlen lesz.[129]
100 millió év A jövő archeológusai fel fogják tudni ismerni a fosszilizált maradványait a tengerparti nagyvárosoknak, főként a föld alatti infrastruktúrán keresztül.[131]
I. sz. 292278994. augusztus 17. Túlcsordulás a Java-programok rendszeridejében.[132]
292277026596.

(292 milliárd)

Túlcsordulás a 64 bites Unix-rendszerek rendszeridejében.[133]
3×1019 – 3×1021 A Superman memóriakristály (5D-s adattárolás) tervezett élettartama, ha 30 °C-on van tartva.[134]

Atomenergia

Hány év múlva Esemény
Részecskefizika 10 000 A Waste Isolation Pilot Plant, amely atomfegyver-hulladékot tárol, eddig lesz védett. A látogatókat több nyelven (a hat ENSZ-nyelv és navajo) és képekkel is távolmaradásra bíztatja.[135]
Részecskefizika 24 000 A csernobili 30 km-es zóna, 2600 km2-es ukrán és fehérorosz terület, amely a csernobili atomerőmű-baleset után elhagyatott maradt, visszatér a baleset előtti sugárzási szintre.[136]
Részecskefizika 24 110 A plutónium-239 felezési ideje.[137]
Geology and planetary science 30 000 2009-es globális energiafogyasztás alapján a tenyésztőreaktorok ellátás-élettartama, jelenleg ismert forrásokat használva.[138]
Geology and planetary science 60 000 2009-es globális energiafogyasztás alapján a könnyűvizes reaktorok ellátás-élettartama, ha a tengervízből az összes uránt ki lehet nyerni.[138]
Részecskefizika 211 000 A technetium-99 felezési ideje.[137][139]
Részecskefizika 250 000 Az időpont, ami után a Waste Isolation Pilot Plantben tárolt plutónium már nem lesz halálos emberekre nézve.[140]
Részecskefizika 15,7 millió A jód-129 felezési ideje.[137][141]
Geology and planetary science 60 millió 1995-ös globális energiafogyasztás alapján a fúziósenergia-ellátás élettartama, ha a tengervízből az összes lítiumot ki lehet termelni.[142]
Részecskefizika 704 millió Az urán-235 felezési ideje.[137]
Részecskefizika 4,47 milliárd Az urán-238 felezési ideje.[137]
Geology and planetary science 5 milliárd 1983-as globális energiafogyasztás alapján a tenyésztőreaktorok ellátás-élettartama, ha a tengervízből az összes uránt ki lehet nyerni.[143]
Részecskefizika 14 milliárd A tórium-232 felezési ideje.[137]
Geology and planetary science 150 milliárd 1995-ös globális energiafogyasztás alapján a fúziósenergia-ellátás élettartama, ha a tengervízből az összes deutériumot ki lehet termelni.[142]
Részecskefizika 2×1019 (20 kvintillió) A bizmut-209 felezési ideje.[137]
Részecskefizika 2.2×1024 (2.2 kvadrillió) A tellúr-128, a leghosszabb felezési idejű instabil nuklid felezési ideje.[137]

Vizualizálva

<timeline> ImageSize = width:840 height:2000 PlotArea = left:40 right:235 bottom:75 top:75

Colors = 

 id:period1  value:rgb(1,1,0.7) # light yellow
 id:period2  value:rgb(0.7,0.7,1) # light blue
 id:events   value:rgb(1,0.7,1) # lig
 id:era1     Value:yellowgreen
 id:era2     value:lightorange
 id:time1    Value:red
 id:time2    Value:skyblue

DateFormat = yyyy Period = from:-171 till:300 TimeAxis = format:yyyy orientation:vertical # order:reverse does not work ScaleMajor = unit:year increment:10 start:-170 ScaleMinor = unit:year increment:1 start:-171

AlignBars = justify

BarData = 

 bar:Clock
 bar:Dummy1
 bar:Era
 bar:Dummy2
 bar:Dummy3
 bar:Periods
 bar:Dummy4
 bar:Events

TextData = 

 fontsize:M
 pos:(365,75)
 text:"Planck-korszak"
  1. pos:(210,50)
 pos:(205,50)
 text:"Ősrobbanás"
 pos:(20,50)
 text:"0: Lineáris idő"
 pos:(10,1980)
 text:"Dupla-logaritmikus idő:"
 text:"100*log log év"
 pos:(200,1960)
 text:"Hőhalál"

PlotData= 

 textcolor:black  fontsize:M

 width:90
 bar:Clock  color:events  align:right  shift:(43,3)  mark:(line,teal)
 at:-171  text:"1E-43 másodperc"
  1. at:-141
  2. at:-135
 at:-129  text:"1 pikoszekundom"
  1. at:-122 text:"1 nanoszekundum"
 at:-113  text:"1 mikroszekundum"
  1. at:-102 shift:(43,-13) text:"1 milliszekundum"
  2. at:-100 text:"1E-10 év"
 at:-88  text:" 1 másodperc"
 at:-60  text:"1 óra"
 at:0  text:"1 év"
 at:48  text:"Ezer év"
 at:78  text:"1 millió év"
 at:95  text:"1 milliárd év"
  1. at:100 text:"1E10 év"
 at:108  text:"1 trillió év"
 at:118  text:"1 kvadrillió év"
  1. at:126
  2. at:132
  at:200  text:"1E100 év"
  1. at:200 text:"10100 év"
 at:300  shift:(43,-13)  text:"1E1000 év"

 width:55
 bar:Dummy1

 width:130
 bar:Era  mark:(line,white)  align:center  shift:(0,0)
 from:-171 till:78  color:era1  text:"Az eredet korszak"
 from:78   till:115  color:era2  text:"A csillagbőség korszaka"
 from:115  till:160  color:era1  text:"A degenerált korszak"
 from:160  till:200  color:era2  text:"A feketelyuk-korszak"
 from:200  till:300  color:era1  text:"A sötét korszak"

 width:55
 bar:Dummy2
 bar:Dummy3

 width:165
 bar:Periods  align:center  shift:(0,0)  mark:(line,white)
 from:-171  till:-164  color:period1  text:A nagy egyesülés korszaka  # end at 10-37 seconds, not 10-33?
 from:-164  till:-129  color:period2  text:Elektrogyenge korszak
 from:-129  till:-113  color:period1  text:Kvark korszak
 from:-113  till:-88 shift:(-40,0) align:left  color:period2  text:Hadron korszak
 from:-88   till:-72  color:period1  shift:(0,0)  text:Lepton korszak
 from:-72   till:75  color:period2  shift:(0,0)  text:Foton korszak
 from:75  till:90  color:period1  text:"Sötét időszak"
 from:90  till:93  color:period2  text:"Újraionizálás" # 100-400 millió év
 from:100   till:101  color:period1  text:"Élet a Földön"

 width:55
 bar:Dummy4

 width:55
 mark:(line,purple)  textcolor:black  fontsize:M
 bar:Events  color:events  align:left  shift:(30,-2)


</timeline>

Megjegyzések

Sablon:Notelist

Jegyzetek

Sablon:Jegyzetek

Kapcsolódó szócikkek

Sablon:Portál

  1. ↑ Sablon:Cite web
  2. ↑ Sablon:Cite book
  3. ↑ Sablon:Cite web
  4. ↑ Sablon:Cite web
  5. ↑ Sablon:Cite web
  6. ↑ Sablon:Cite journal
  7. ↑ Sablon:Cite journal
  8. ↑ Sablon:Cite journal
  9. ↑ Sablon:Cite web
  10. ↑ Sablon:Cite journal
  11. ↑ Sablon:Cite journal
  12. ↑ 12,0 12,1 Sablon:Cite journal
  13. ↑ Sablon:Cite journal
  14. ↑ Sablon:Cite web
  15. ↑ 15,0 15,1 15,2 Sablon:Cite journal
  16. ↑ Sablon:Cite journal
  17. ↑ Sablon:Cite web
  18. ↑ Sablon:Cite web
  19. ↑ Sablon:Cite web
  20. ↑ Sablon:Cite web
  21. ↑ Sablon:CitLib
  22. ↑ Sablon:CitLib
  23. ↑ Sablon:Cite web
  24. ↑ Sablon:Cite web
  25. ↑ Sablon:Cite journal
  26. ↑ Sablon:Cite web
  27. ↑ Sablon:CitLib
  28. ↑ Sablon:Cite web
  29. ↑ Sablon:Cite journal
  30. ↑ Sablon:Cite web
  31. ↑ Sablon:Cite journal
  32. ↑ Sablon:Cite web
  33. ↑ Sablon:Cite web
  34. ↑ Sablon:Cite web
  35. ↑ Sablon:Cite journal
  36. ↑ 36,0 36,1 Sablon:CitLib
  37. ↑ 37,0 37,1 37,2 Sablon:Cite web
  38. ↑ Sablon:CitLib
  39. ↑ Sablon:Cite journal
  40. ↑ Sablon:Cite book
  41. ↑ Sablon:Cite web
  42. ↑ Sablon:CitLib
  43. ↑ Sablon:Cite journal
  44. ↑ Sablon:Cite web
  45. ↑ Sablon:Cite web
  46. ↑ Sablon:CitLib
  47. ↑ 47,0 47,1 47,2 47,3 Sablon:Cite journal
  48. ↑ Sablon:Cite journal
  49. ↑ Sablon:Cite web
  50. ↑ Sablon:Cite web
  51. ↑ 51,0 51,1 51,2 Sablon:Cite news
  52. ↑ Sablon:CitLib
  53. ↑ 53,0 53,1 53,2 Sablon:CitLib
  54. ↑ Sablon:Cite journal
  55. ↑ Sablon:Cite web
  56. ↑ Sablon:Cite web
  57. ↑ 57,0 57,1 Heath, Martin J.; Doyle, Laurance R. (2009). "Circumstellar Habitable Zones to Ecodynamic Domains: A Preliminary Review and Suggested Future Directions".
  58. ↑ Sablon:Cite journal
  59. ↑ Sablon:Cite journal
  60. ↑ Sablon:Citation
  61. ↑ Sablon:Cite journal
  62. ↑ Sablon:Cite book
  63. ↑ Sablon:Cite journal
  64. ↑ 64,0 64,1 64,2 Sablon:Cite journal
  65. ↑ Sablon:CitLib
  66. ↑ Sablon:Citation
  67. ↑ Sablon:Cite web
  68. ↑ Sablon:CitLib
  69. ↑ Sablon:Cite web
  70. ↑ Sablon:Cite news
  71. ↑ Sablon:Cite journal
  72. ↑ 72,0 72,1 72,2 Sablon:CitLib
  73. ↑ 73,0 73,1 Sablon:Cite journal
  74. ↑ Sablon:Cite web
  75. ↑ Sablon:Cite web
  76. ↑ Sablon:Cite news
  77. ↑ Sablon:Cite web
  78. ↑ Sablon:Cite web
  79. ↑ Sablon:Cite journal
  80. ↑ Sablon:Cite web
  81. ↑ Sablon:Cite journal
  82. ↑ Sablon:Cite web
  83. ↑ Sablon:Cite journal
  84. ↑ Sablon:Cite journal
  85. ↑ Sablon:CitLib
  86. ↑ Sablon:CitLib
  87. ↑ Sablon:Cite web
  88. ↑ Sablon:Cite web
  89. ↑ Sablon:CitLib
  90. ↑ Sablon:Cite web
  91. ↑ 91,00 91,01 91,02 91,03 91,04 91,05 91,06 91,07 91,08 91,09 91,10 o
  92. ↑ Sablon:Cite journal
  93. ↑ Sablon:Cite book
  94. ↑ 94,0 94,1 94,2 Sablon:Cite book
  95. ↑ Sablon:Cite book
  96. ↑ Sablon:Cite book
  97. ↑ Sablon:Cite journal
  98. ↑ 98,0 98,1 Around 264 half-lives. For the worked computation with a different value of the half-life, see Solution, exercise 17, One Universe: At Home in the Cosmos, Tyson, Neil de Grasse; Tsun-Chu Liu, Charles; Irion, Robert; Washington, D.C.: Joseph Henry Press, 2000. Sablon:ISBN.
  99. ↑ 99,0 99,1 99,2 99,3 Sablon:Cite journal
  100. ↑ Sablon:Citation
  101. ↑ 101,0 101,1 Sablon:Cite journal
  102. ↑ Sablon:Cite book
  103. ↑ 103,0 103,1 103,2 Sablon:Cite book
  104. ↑ Sablon:Cite web
  105. ↑ Sablon:Cite web
  106. ↑ Borkowski, K.M., (1991) "The tropical calendar and solar year", J. Royal Astronomical Soc. of Canada 85(3) pp. 121–130.
  107. ↑ Sablon:Cite web
  108. ↑ Laskar, J., et al., "Orbital, precessional, and insolation quantities for the Earth from −20 Myr to +10 Myr", Astronomy and Astrophysics 270 (1993) 522–533. Data for 0 to +10 Myr every 1000 years aince J2000 from Astronomical solutions for Earth paleoclimates by Laskar, et al.
  109. ↑ Sablon:Cite journal
  110. ↑ Sablon:Cite web
  111. ↑ Sablon:Cite journal
  112. ↑ 112,0 112,1 Sablon:Cite web
  113. ↑ Sablon:Cite web
  114. ↑ 114,0 114,1 Sablon:Cite web
  115. ↑ Sablon:Cite web
  116. ↑ Sablon:Cite web
  117. ↑ 117,0 117,1 Sablon:Cite web
  118. ↑ Sablon:Cite web
  119. ↑ Sablon:Cite web
  120. ↑ Sablon:Cite book
  121. ↑ Sablon:Cite web
  122. ↑ Sablon:Cite web
  123. ↑ Sablon:Cite web
  124. ↑ Sablon:Cite web
  125. ↑ Sablon:Cite web
  126. ↑ Sablon:Cite web
  127. ↑ Sablon:Cite web
  128. ↑ Sablon:Cite web
  129. ↑ 129,0 129,1 Sablon:CitLib
  130. ↑ Sablon:Cite web
  131. ↑ Sablon:Cite journal
  132. ↑ Sablon:Cite web
  133. ↑ Sablon:Cite web
  134. ↑ Sablon:Cite journal
  135. ↑ Sablon:Cite web
  136. ↑ Sablon:Cite book
  137. ↑ 137,0 137,1 137,2 137,3 137,4 137,5 137,6 137,7 Sablon:Cite journal
  138. ↑ 138,0 138,1 Sablon:Cite news
  139. ↑ Sablon:Cite book
  140. ↑ Sablon:Cite web
  141. ↑ Sablon:Cite book
  142. ↑ 142,0 142,1 Sablon:Cite journal
  143. ↑ Sablon:Cite journal
A lap eredeti címe: „https://hu.wiki.beta.math.wmflabs.org/w/index.php?title=A_távoli_jövő_idővonala&oldid=2700”